Keressen minket

Mezőgazdaság

Elindult a 10 éves erdészeti üzemtervek tervezése

0

egtudtuk, mit kell tenni az önerdősülés esetén, milyen lehetőségeink vannak, honnan kaphatunk segítséget, mi történik akkor, ha erdőnk bekerül az országos adattárba.

0

Közzétéve:

Feltöltő:

0

A terepi munka mellett felkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságát, ahol készségesen válaszoltak a megkeresésünkre. Megtudtuk, mit kell tenni az önerdősülés esetén, milyen lehetőségeink vannak, honnan kaphatunk segítséget, mi történik akkor, ha erdőnk bekerül az országos adattárba. Az interjú és a megyei kormányhivatalok országos elérhetőségei, további térképészeti adatok itt olvashatóak:

Most készülnek a 10 éves erdészeti üzemtervek, országosan mekkora munkát jelent ez a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak? Mekkora területekről van szó?

A tíz évre szóló körzeti erdőtervek készülnek: jelenleg a 2015. évre ütemezett tervezés terepi munkái zajlanak, mely összesen 15 erdőtervezési körzet 399 település 211 ezer hektár erdőterületét érintik. A terepi felvételeket a megyei kormányhivatalok Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályainak erdőtervező kollégái végzik. Egy főre átlagosan mintegy 2500-3000 hektár erdőterület jut. Külön ki kell emelni, hogy az idei tervezés mintegy 63 700 hektár Natura 2000 területet is érint, mely területekre az EU-s előírásokkal összhangban körzetenként elővizsgálati tanulmányt is kell készíteni, ami a jelentős terepi feladatok mellett nagy kihívást jelent az erdőtervezőknek. A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága a szakmai koordinációt és ellenőrzést végzi, valamint biztosítja az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer (ESZIR) működési feltételeit.

A terepi munkával párhuzamosan most kezdődtek a 2016. évre ütemezett erdőtervezési körzetek előzetes tárgyalásai, részletek itt olvashatók:

//www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/nyitolap/etk-2016-m.html

Milyen erdőket keresnek fel a tervezők?

A tervező kollégák az Országos Erdőállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár) nyilvántartott erdőterületeket keresik fel, melyről az erdőtervrendelet megjelenését követően hirdetményi úton a lakosságot is tájékoztatjuk.

Mi történik abban az esetben, ha olyan művelésre alkalmatlan, vagy más okból állandó mezőgazdasági művelés hiánya miatt önerdősülést találnak az erdészek, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásban?

Az Adatárban nem szereplő erdő terepi fellelésekor az erdészeti hatóság képviselője az erdőleírás szabályai szerint a területről leírólapot tölt ki, az erdőrészlet adataival és rögzíti a szükséges térképészeti adatokat.

Az erdészeti hatóságnak a nyilvántartásba vétel előtt meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e elrendelni a talált önerdősülés felszámolását.  Az alábbi esetekben kell az erdészeti hatóságnak elrendelnie a teljes vagy részleges felszámolást:

  • a talált erdő faállománya a termőhelyre vagy a környező erdőkre káros hatással van, vagy növekedése nyomán előre láthatóan káros hatással lesz,
  • illetve fennmaradása jogszabályba ütközik.

Amennyiben a felszámolást nem kell elrendelni, a hatóság a talált erdőt felveszi az Adattárba, ebben az esetben a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján jogerőre emelkedik. Abban az esetben, ha az erdészeti hatóság a talált erdőről az Adattárban a bejegyzést 8 napon belül megteszi, az ügyfeleket az eljárás megindításáról nem értesíti.

Ingatlanügyi változást okozó adattári bejegyzés esetén az erdészeti hatóság az Adatárból kiállított szemle vagy teljes másolattal megkeresi a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságot. Ilyenkor nem értesítik az ügyfelet az Adattárba történt bejegyzésről, mert az ingatlanügyi hatóság az eljárása során ezt mindenképpen megteszi. Az ügyfél jogai így nem sérülnek.

A talált erdők Adattárba történő felvétele két fajta ingatlanügyi változást okozhat:

  • az érintett földrészletre vagy annak részére „Az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület” jogi jelleg kerül feljegyzésre,
  • a földrészlet vagy alrészlet művelési ága változik meg.

Amennyiben az Adattárba történő bejegyzés ingatlanügyi változást nem okoz, akkor az erdészeti hatóságnak értesítenie kell az ügyfeleket nyilvántartásba vételről az Adatárból kiállított szemle vagy teljes másolat megküldésével.

Jogorvoslati lehetőségek:

Önerdősülés nyilvántartásba vételénél önálló határozat nem készül, az ügyfél vagy az erdészeti hatóság tájékoztatása, vagy – ingatlanügyi változást okozó önerdősülés esetén – az ingatlanügyi hatóság döntése alapján szerez tudomást a bejegyzésről. Az ügyfél (az ingatlan tulajdonosa, dologi jogi jogosultja vagy más ügyfélnek minősülő személy) jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tudomására jut, mivel az ügyfél csak ekkor tudja vitatni az erdészeti hatóság döntését, miszerint az adott terület erdőnek minősül. A nyilvántartásba vétel az erdészeti hatóság ellen indított közigazgatási perben támadható meg. Ebben az esetben a felperes ügyfélnek azt kell bizonyítania, hogy az érintett földrészlet a felvételkor nem minősült erdőnek.

Hogyan lehet erdővé minősíteni, milyen lehetőségek vannak a gazdálkodóknak? Lehet-e európai uniós forrásokat lehívni?

Az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezheti a terület erdőként történő nyilvántartását, amennyiben az önerdősülés az erdő kritériumának egyébként megfelel (főszabályként: 50%-nál nagyobb záródású, átlagosan 2 métert meghaladó erdei fafajokból álló faállománnyal borított terület). Önerdősülés nyilvántartásba vételéért támogatást lehívni jelenleg nem lehet.

Erdőtelepítésre viszont létezik támogatási lehetőség: A 2007-2013 közötti költségvetési időszakban a gazdálkodóknak az EMVA-ból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII.17.) FVM rendelet alapján volt lehetőségük támogatási kérelmet és ehhez kapcsolódó kifizetési igényt benyújtaniuk. A költségvetési időszak lezárultával 2014. és a 2015. évben azonban már csak a korábbi években jóváhagyott támogatási kérelmekhez kapcsolódó kifizetési kérelmet lehetett benyújtani. (Az NVT Mezőgazdasági Területek első erdősítése (132/2004. (IX.11.) FVM rendelet) jogcímhez kapcsolódóan a 2008. évtől már csak kifizetési kérelmet lehetett benyújtani.)

Az új költségvetési időszak terhére a 2015. évben támogatás, illetve forrás lehívására még nem volt lehetőség.

Hol lehet megnézni, van-e arra lehetőség, hogy műholdas felvételeken megkeressük saját ingatlanjainkat, hogy azok szerepelnek-e a nyilvántartásban?

Tájékoztató jelleggel a //erdoterkep.nebih.gov.hu című oldalon lehet megkeresni az erdőterületeket. Itt különböző térképi alapra (pl.: Google maps, turistatérkép, Bing maps) vetítve lehet megtekinteni az erdőterületeket, és számos témát lehet rajtuk megjeleníteni, mint például a tervezett fakitermeléseket, a tűzveszélyességi besorolást, vagy ami egy kirándulás, és például gombászás tervezéséhez segítséget nyújthat: A nyilvántartott közjóléti létesítményeket (parkerdők, kilátók, stb.) és a tulajdonviszonyokat. Meg kell jegyezni, hogy ez a térkép tájékoztató jellegű, jogi ügy kapcsán feltétlenül keressük fel a területileg illetékes erdészeti hatóságot.

Megyei bontásban hol és kihez fordulhatunk segítségért?

Azt, hogy melyik település környékén melyik Kormányhivatal illetékes, legegyszerűbben a NÉBIH honlapján deríthetjük ki, a

//www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/altalanos_informaciok/igazgatosag_valaszto linken. Itt akár az adott település erdőterületein illetékes erdőfelügyelő nevét, ügyfélfogadási idejét, és elérésének adatait is lekérdezhetjük a település nevének beírásával.

0

Mezőgazdaság

Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően

+1

A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos

+1

Published

on

+1

A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.

Fotó: NÉBIH

Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.

A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.

A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
•    Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
•    Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
•    A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.

Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Gazdasági előnyökkel töltjük meg a magyar-kazah együttműködést

+1

Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben

+1

Published

on

+1

Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben – jelentette ki Nagy István, aki Sakkalijev Armannal, Kazahsztán kereskedelemért és integrációért felelős miniszterével tárgyalt a Magyar-Kazah Üzleti Fórum keretében, kedden, Budapesten.

Fotó: AM

A tárcavezető a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság élénkítése mindkét ország számára kiemelten fontos, az együttműködés egyik fő területe pedig az agrárium. Kazahszánban 250 millió hektár termőterület van, ezért a közép-ázsiai országnak a növénytermesztés kapcsán prioritás a jó minőségű vetőmag előállítása és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások. A mezőgazdasági technológiák továbbfejlesztésében Magyarország fontos tudással és tapasztalattal rendelkezik, melyet kész megosztani partnerével. A vetőmag mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés, illetve a méztermelés területén is vannak olyan lehetőségek, melyeket érdemes tovább fejleszteni.

Nagy István kitért arra is, hogy a politikai együttműködés mellett a kereskedelmi lehetőségeket is szeretnénk megerősíteni. A magyar tudásra és innovációkra alapozva a Kazahsztánban előállított mezőgazdasági termékek könnyen utat találhatnak maguknak Ázsia más országaiban is, ez pedig mindkét fél számára komoly gazdasági potenciált jelent.

A találkozón az oktatási és tudományos együttműködés témái is napirendre kerültek. A minőségi szakemberképzés az alapja annak, hogy a kazah agrárvállalkozások hosszú távon is sikeresek legyenek. Ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszanak azok az agrárberuházások, melyeket minél előbb meg kell indítani. Azért kell továbbra is közösen dolgoznunk, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően a magyar és kazah agrárvállalkozások is sikeresek és eredményesek legyenek.

Kedden üzleti fórumot tartanak Budapesten a HEPA és a kazah kereskedelmi tárca szervezésében, amelyen 50 magyar és 20 kazah, köztük 10 mezőgazdasági profilú vállalkozás vesz részt.

Forrás: AM

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.

+1

Published

on

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH

Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.

A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.

A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.

A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.

Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.

A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom