További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
egtudtuk, mit kell tenni az önerdősülés esetén, milyen lehetőségeink vannak, honnan kaphatunk segítséget, mi történik akkor, ha erdőnk bekerül az országos adattárba.
A terepi munka mellett felkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságát, ahol készségesen válaszoltak a megkeresésünkre. Megtudtuk, mit kell tenni az önerdősülés esetén, milyen lehetőségeink vannak, honnan kaphatunk segítséget, mi történik akkor, ha erdőnk bekerül az országos adattárba. Az interjú és a megyei kormányhivatalok országos elérhetőségei, további térképészeti adatok itt olvashatóak:
Most készülnek a 10 éves erdészeti üzemtervek, országosan mekkora munkát jelent ez a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságainak? Mekkora területekről van szó?
A tíz évre szóló körzeti erdőtervek készülnek: jelenleg a 2015. évre ütemezett tervezés terepi munkái zajlanak, mely összesen 15 erdőtervezési körzet 399 település 211 ezer hektár erdőterületét érintik. A terepi felvételeket a megyei kormányhivatalok Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztályainak erdőtervező kollégái végzik. Egy főre átlagosan mintegy 2500-3000 hektár erdőterület jut. Külön ki kell emelni, hogy az idei tervezés mintegy 63 700 hektár Natura 2000 területet is érint, mely területekre az EU-s előírásokkal összhangban körzetenként elővizsgálati tanulmányt is kell készíteni, ami a jelentős terepi feladatok mellett nagy kihívást jelent az erdőtervezőknek. A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága a szakmai koordinációt és ellenőrzést végzi, valamint biztosítja az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer (ESZIR) működési feltételeit.
A terepi munkával párhuzamosan most kezdődtek a 2016. évre ütemezett erdőtervezési körzetek előzetes tárgyalásai, részletek itt olvashatók:
//www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/nyitolap/etk-2016-m.html
Milyen erdőket keresnek fel a tervezők?
A tervező kollégák az Országos Erdőállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár) nyilvántartott erdőterületeket keresik fel, melyről az erdőtervrendelet megjelenését követően hirdetményi úton a lakosságot is tájékoztatjuk.
Mi történik abban az esetben, ha olyan művelésre alkalmatlan, vagy más okból állandó mezőgazdasági művelés hiánya miatt önerdősülést találnak az erdészek, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásban?
Az Adatárban nem szereplő erdő terepi fellelésekor az erdészeti hatóság képviselője az erdőleírás szabályai szerint a területről leírólapot tölt ki, az erdőrészlet adataival és rögzíti a szükséges térképészeti adatokat.
Az erdészeti hatóságnak a nyilvántartásba vétel előtt meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e elrendelni a talált önerdősülés felszámolását. Az alábbi esetekben kell az erdészeti hatóságnak elrendelnie a teljes vagy részleges felszámolást:
Amennyiben a felszámolást nem kell elrendelni, a hatóság a talált erdőt felveszi az Adattárba, ebben az esetben a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján jogerőre emelkedik. Abban az esetben, ha az erdészeti hatóság a talált erdőről az Adattárban a bejegyzést 8 napon belül megteszi, az ügyfeleket az eljárás megindításáról nem értesíti.
Ingatlanügyi változást okozó adattári bejegyzés esetén az erdészeti hatóság az Adatárból kiállított szemle vagy teljes másolattal megkeresi a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságot. Ilyenkor nem értesítik az ügyfelet az Adattárba történt bejegyzésről, mert az ingatlanügyi hatóság az eljárása során ezt mindenképpen megteszi. Az ügyfél jogai így nem sérülnek.
A talált erdők Adattárba történő felvétele két fajta ingatlanügyi változást okozhat:
Amennyiben az Adattárba történő bejegyzés ingatlanügyi változást nem okoz, akkor az erdészeti hatóságnak értesítenie kell az ügyfeleket nyilvántartásba vételről az Adatárból kiállított szemle vagy teljes másolat megküldésével.
Jogorvoslati lehetőségek:
Önerdősülés nyilvántartásba vételénél önálló határozat nem készül, az ügyfél vagy az erdészeti hatóság tájékoztatása, vagy – ingatlanügyi változást okozó önerdősülés esetén – az ingatlanügyi hatóság döntése alapján szerez tudomást a bejegyzésről. Az ügyfél (az ingatlan tulajdonosa, dologi jogi jogosultja vagy más ügyfélnek minősülő személy) jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tudomására jut, mivel az ügyfél csak ekkor tudja vitatni az erdészeti hatóság döntését, miszerint az adott terület erdőnek minősül. A nyilvántartásba vétel az erdészeti hatóság ellen indított közigazgatási perben támadható meg. Ebben az esetben a felperes ügyfélnek azt kell bizonyítania, hogy az érintett földrészlet a felvételkor nem minősült erdőnek.
Hogyan lehet erdővé minősíteni, milyen lehetőségek vannak a gazdálkodóknak? Lehet-e európai uniós forrásokat lehívni?
Az erdő tulajdonosa az erdészeti hatóságnál kérelmezheti a terület erdőként történő nyilvántartását, amennyiben az önerdősülés az erdő kritériumának egyébként megfelel (főszabályként: 50%-nál nagyobb záródású, átlagosan 2 métert meghaladó erdei fafajokból álló faállománnyal borított terület). Önerdősülés nyilvántartásba vételéért támogatást lehívni jelenleg nem lehet.
Erdőtelepítésre viszont létezik támogatási lehetőség: A 2007-2013 közötti költségvetési időszakban a gazdálkodóknak az EMVA-ból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII.17.) FVM rendelet alapján volt lehetőségük támogatási kérelmet és ehhez kapcsolódó kifizetési igényt benyújtaniuk. A költségvetési időszak lezárultával 2014. és a 2015. évben azonban már csak a korábbi években jóváhagyott támogatási kérelmekhez kapcsolódó kifizetési kérelmet lehetett benyújtani. (Az NVT Mezőgazdasági Területek első erdősítése (132/2004. (IX.11.) FVM rendelet) jogcímhez kapcsolódóan a 2008. évtől már csak kifizetési kérelmet lehetett benyújtani.)
Az új költségvetési időszak terhére a 2015. évben támogatás, illetve forrás lehívására még nem volt lehetőség.
Hol lehet megnézni, van-e arra lehetőség, hogy műholdas felvételeken megkeressük saját ingatlanjainkat, hogy azok szerepelnek-e a nyilvántartásban?
Tájékoztató jelleggel a //erdoterkep.nebih.gov.hu című oldalon lehet megkeresni az erdőterületeket. Itt különböző térképi alapra (pl.: Google maps, turistatérkép, Bing maps) vetítve lehet megtekinteni az erdőterületeket, és számos témát lehet rajtuk megjeleníteni, mint például a tervezett fakitermeléseket, a tűzveszélyességi besorolást, vagy ami egy kirándulás, és például gombászás tervezéséhez segítséget nyújthat: A nyilvántartott közjóléti létesítményeket (parkerdők, kilátók, stb.) és a tulajdonviszonyokat. Meg kell jegyezni, hogy ez a térkép tájékoztató jellegű, jogi ügy kapcsán feltétlenül keressük fel a területileg illetékes erdészeti hatóságot.
Megyei bontásban hol és kihez fordulhatunk segítségért?
Azt, hogy melyik település környékén melyik Kormányhivatal illetékes, legegyszerűbben a NÉBIH honlapján deríthetjük ki, a
//www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/altalanos_informaciok/igazgatosag_valaszto linken. Itt akár az adott település erdőterületein illetékes erdőfelügyelő nevét, ügyfélfogadási idejét, és elérésének adatait is lekérdezhetjük a település nevének beírásával.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV