Mezőgazdaság
Felújították a csongrádi szakiskolát
A hetvenes években épült szakiskola és kollégium felújítása óriási segítséget nyújtott abban, hogy egy korszerűbb és gazdaságosabb épületben tanulhassanak a diákok.
A magyar mezőgazdaság az elmúlt időszakban évről-évre erősödött. 2010-hez képest sokkal többen dolgoznak az ágazatban, kitűnő eredményeket értünk el. Szinte minden fontos mutatót figyelembe véve, bátran elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik húzóágazata lett – mondta Zsigó Róbert a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, a Bársony István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium felújított épületének átadásán, Csongrádon.
A hetvenes években épült szakiskola és kollégium felújítása óriási segítséget nyújtott abban, hogy egy korszerűbb és gazdaságosabb épületben tanulhassanak a diákok. 2017-ben a csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban 375 fiatal kezdte meg tanulmányait, többek között vadász-vadtenyésztő, környezetvédelmi technikus, mezőgazdasági gépjavító szakmákban.
Zsigó Róbert az ünnepélyes átadón hangsúlyozta: ha az előttünk álló évekre tekintünk, és azt szeretnénk, hogy az elmúlt évek jó teljesítménye a jövőben is megmaradjon, az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy elegendő, megfelelő tudású, fiatal szakember legyen az ágazatban. Éppen ezért a Földművelésügyi Minisztérium egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a fenntartásunkban lévő mezőgazdasági szakiskolák minden tekintetben alkalmasak legyenek ezen feladat teljesítésére – tette hozzá.
A kollégiumi épület korszerűsítése az Európai Uniós pályázatból, továbbá a Földművelésügyi Minisztérium és az Önkormányzat támogatásából, mintegy 150 millió forintos ráfordítással valósult meg.
Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője a Nimród Vadászújságnak korábban elmondta, hogy Csongrád megye mezőgazdasági oktatása rendkívül széles spektrumot fog át. A középfokú intézményektől egészen az egyetemi oktatásig bezáróan. Ma már Hódmezővásárhelyen mezőgazdasági ismeretek vonatkozásában MsC képzést is választhatnak a Szegedi Tudományegyetemre érkező hallgatók, amely nagy eredmény, nem csak az egyetem, de a város életében is.
A megye szakközépiskoláiban, így a Csongrádon oktató tanároknak napjainkban széles ismereteket, alkalmazható gyakorlati tudást kell átadniuk az itt tanuló diákoknak. A jó környezet, a korszerű oktatási tér és a jól felkészült tanárikar miatt kedvelt továbbtanulási lehetőséget kínál a csongrádi iskola. Azzal kapcsolatosan, hogy a megyébe szívesen érkeznek a dunántúli és az észak-magyarországi régióból is hallgatók, külön örömét fejezte ki Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott. Hozzátette: bízik benne, hogy az itt tanuló diákok, a megyében gyakorlatot szerző hallgatók, értékes tapasztalatokkal térhetnek haza, kapcsolódhatnak be lakóhelyük és az ország mezőgazdasági vérkeringésébe.Fontosak a szakmai alapok, de nagyon fontos az is, hogy a diákok később is nyitottak legyenek, tanuljanak, képezzék magukat, hogy a piac, a gazdasági élet változásaira dinamikusan, rugalmasan tudjanak reagálni.
A mezőgazdaság lelke, a szíve, a vidéken dobog. Csongrádon három szakirányt oktatnak, amelyekhez itt megfelelő gyakorlati hátteret is tudnak biztosítani, emellett pedig Csongrád turisztikai szempontból is kedvelt célpontja a látogatóknak. A Tisza csongrádi nagy kanyarja, a védett természeti értékek is nagy vonzerőt kölcsönöznek a városnak, amellyel a Bársony István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium még kívánatosabb az ideérkező tanulóknak.
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK