Mezőgazdaság
Villáminterjú Dr. Nagy István agrárminiszterrel
A magyar vadgazdálkodásnak fontos helye van a hazai mező- és erdőgazdálkodásban, amelyben az Agrárminisztérium jelentős feladatokat vállal: irányít, összehangolja a különféle szektorokat.
Éppen most zárult a FEHOVA megnyitó ünnepsége, hogyan értékeli az idei első napot?
A magyar vadgazdálkodásnak fontos helye van a hazai mező- és erdőgazdálkodásban, amelyben az Agrárminisztérium jelentős feladatokat vállal: irányít, összehangolja a különféle szektorokat. A vadászat, a vadgazdálkodás az ágazatban dolgozóktól professzionális ismereteket követel. Például egy vadgazdának ma már értenie kell a turisztikához is. Fontos évforduló közeleg, hiszen lassan 50 éve, hogy Magyarország a világon első alkalommal szervezte meg az 1971-es vadászati világkiállítást. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megerősítette a megnyitón, hogy Magyarország 2021-ben újra megrendezi ezt a szemlét, ahol nekünk, a szakmának, méltóan kell bemutatnunk hazánk vadgazdálkodását a világ előtt. Ebben megvannak az általam vezetett minisztériumnak is a feladatai. Nagy erőkkel készülünk. A vadászok mellett évről-évre részt vesznek a kiállításon a horgászok is. Azt gondolom, hogy egyre jobban szélesedik a FEHOVA, nagy potenciál rejlik benne. A szakmát, a vadászatot, az összefogást és a vadászatban megmutatkozó együttműködést, az általam vezetett Agrárminisztérium minden formában támogatni, segíteni fogja.
A környező országokból nagyon sokan elfogadták a meghívást és jelen vannak a magyar kormányzat képviselői is, akik a vadászati irányításban szerepet játszanak. Hogyan értékeli ezt?
Elsősorban nagyon örülök ennek. Miniszterként gyakran felhozom, hogy ahhoz, hogy bármilyen szakma, ágazat fejlődni tudjon, először is le kell tudni ülni tárgyalni egymással a szereplőknek. Azt gondolom, példaértékű a magyar vadgazdálkodás és a magyar erdőgazdálkodás összefogása, eredményei és kifejezetten örülök annak, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is jelen volt, képviseltette magát a FEHOVÁ-n. Ez különösen fontos, hiszen a vadásztársaságok között ma már nagyon sok földtulajdonosi szerveződésű. Másrészről pedig, a mezőgazdászokkal együtt lehet kerek ez az ágazat is. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a szakma hazai képviselői maradéktalanul elfogadták a meghívást, s a környező országok delegációi is itt voltak Budapesten, mérföldkőhöz érkeztünk. A kormány céljai a vadgazdálkodásra, a természetvédelemre is igazak, és így itt a Kárpát-medencében egységesen lehet eredményesen megvalósítani a vadgazdálkodást és koncentrálni a természetvédelmi feladatokra. Bízom benne, hogy a szakma, a vadászat szeretete tovább építi ezt a folyamatot. Ehhez minden lehetőség adott a gyakorlati gazdálkodástól egészen az egyetemi képzésekig bezáróan.
Eltelt egy pár év s országszerte az új 20 éves vadászati ütemterv szerint gazdálkodunk. Változtak a fegyvertartás, megszerzés, vásárlás szabályai is. Hogyan értékeli ebből a szempontból a mögöttünk álló éveket?
Szükségszerű és időszerű volt a vadászati törvényünk aktualizálása. Két évtized minden tudományterületen, ágazatban hosszú időnek számít, mert változnak a társadalmi viszonyok, fejlődik a tudomány. Másik kérdésére válaszolva, a fegyvertartás szabályozása a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, de jelentősen érinti az ágazatban dolgozókat. Ki kell emelni, hogy az engedélyezési eljárásokban a külterületeken erdészeink, hivatásos vadászaink folyamatos segítséget kapnak és országos viszonylatban is kiváló az együttműködésünk a rendőrséggel. Biztos vagyok benne, hogy a magyar agrárium fejlődésének egyik fontos alapköve, a külterületi vagyonbiztonság jelentősége, egyre jobban felértékelődik.
Végül kalandozzunk el egy kicsit a Nyírségbe, hiszen Ön agrármérnökként abból a térségből érkezett. Milyen lehetőségeket kínál a sokszor zegzugos kicsi falvaival az arra induló vadásznak az ön szülőföldje? Meséljen pár szót a Nimród olvasóinak!
Nagy vadászati hagyományai vannak a Nyírségnek és Felső-Tisza-vidéknek. Aki innen érkezik, vagy ha egyszer valaha is járt ezeken a tájakon, sohasem felejti el. Szorgalmas és becsületes, szavatartó emberek lakják, s ez a vadászatban különösen megmutatkozik. A nagy, híres vadászterületek mellett sok apró vadásztársaság is gazdálkodik, számos érdekes ajánlattal, s akik igazán el akarnak időzni a kies falvak között, találkozhatnak a megye vendégszeretetével és ízeivel is, amelyek nélkül nem lehet kerek egy-egy vadászat, egy-egy kirándulás sem.
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.