Keressen minket

Mezőgazdaság

Teljesen feltöltődött a talaj nedvességgel

Egy évvel ezelőtti elemzéseinkben arról számoltunk be, hogy nem hullott elegendő csapadék a télen, így pedig nem tudott a talaj feltöltődni nedvességgel. Ezt ráadásul száraz március követte, a tavasz rögtön aszályos körülményekkel indult. Idén ezzel szemben kedvezőek a csapadékviszonyok, elegendő volt a téli (és az ősz végi) csapadék, jók az idei szezon előjelei. Ugyanakkor az enyhe tél miatt a kártevők és kórokozók erős nyomására kell felkészülni. Az előttünk álló egy hét során folytatódik a változékony, az átlagosnál enyhébb időjárás. Újabb frontrendszerek érkezenek térségünkbe, melyek újabb csapadékot hoznak. 

Szeged-Kiskundorozsma, Sia-patak Fotó: Agro Jager News

Az idei tél volt a harmadik legmelegebb 1901. óta (részletes, de csak előzetes elemzés ezen a linken olvasható), mintegy 2-3 Celsius fokkal volt enyhébb a sokéves átlagnál (1. ábra). A január átlagos közeli hőmérsékelteket hozott, míg a december és a február jóval enyhébb volt annál. Több napon is megdőlt a napi melegrekord.
Csapadékból nagyjából átlagos mennyiség hullott, januárban kevesebb, de a másik két hónapban több (2. ábra). Szokás szerint a csapadéknak az időbeli mellett a területi eloszlása sem volt egyenletes, azonban a talaj országszerte teljesen feltöltődött nedvességgel a novemberi csapadékkal együtt. Hó nagyon kevés hullott, az őszi vetéseket az ország déli és nyugati tájain helyenként egyetlen napon sem borította összefüggő hóréteg.

Szeged-Kiskundorozsma, Sia-patak Fotó: Agro Jager News

Pár szót ejtsünk külön a februárról is: nagyon enyhe, főleg délen és keleten csapadékos, sokszor viharos időjárás jellemezte ezt a hónapot (3. és 4. ábra). Gyakran vonultak az ország fölött markáns frontrendszerek, melyek mentén több napon is előfordultak az országban zivatarok, mely ebben az időszakban nem szokványos jelenség. Hó viszont csak mutatóban fordult elő.

Az elmúlt 10 nap csapadékösszege 2020. március 4-én (Celsius fok) Forrás: OMSZ

A változékony, kora tavaszi idő folytatódott az elmúlt egy hét során is. Bár a február és a tél országszerte fagyos reggellel búcsúzott (5. ábra), napközben enyhe maradt az idő. A hét elején erős felmelegedés indult el, hétfőn 15 fok körül alakult a maximumhőmérséklet (6. ábra), sőt kedden a Tiszántúlon 19 fok is előfordult, és újabb időjárási rekord dőlt meg. Több hullámban is érkezett országos, kiadós csapadék, a legtöbb vasárnap-hétfőn, bár a Tiszántúlon kedden és szerdán is sok esett. Összességében az elmúlt 10 nap során igen jelentős, mintegy 20-50 mm csapadék hullott az országban (7. ábra). A talaj országszerte telített nedvességgel, a felszíne sáros, sokfelé megállt a víz a földeken, még nem tudott beszivárogni. Délen, délkeleten pedig már belvizes területek vannak, főleg Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyékben. A talaj hőmérséklete a fölső 20-30 cm-es rétegben országszerte 5-7 fok között alakul.

Fotó: Agro Jager News

Az őszi vetések közül a búza és az árpa a bokrosodás fenológiai fázisában van, és hamarosan tovább fejlődik, ahogy a repce hajtásai is lassan megindulnak. Az enyhe időben egyre szaporodnak a mezőgazdasági munkák, a gyümölcsfák és a szőlő metszése javában zajlik. A korai virágzású csonthéjas gyümölcsök közül némelyik már virágzásnak indult az ország egyes részein. A vegetáció nagyon korai megindulása miatt joggal lehet tavaszi fagykártól tartani, márciusban (de még áprilisban is) érkezhet komoly hideghullám a Kárpát-medencébe az enyhe tél ellenére. Egyelőre, a következő 6-8 nap során ilyen veszély nem fenyeget.
A kártevők és kórokozók elleni védekezésre is időben fel kell készülni, mert a növényekhez hasonlóan ezek is jól teleltek, jelentősebb fagy nem tizedelte állományaikat, komoly nyomásra lehet majd számítani.

Őszi búza vetés Kiskundorozsma határában Fotó: Agro Jager News

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár, Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (8., 9. és 10. ábra). Az őszi káposztarepce vetése és kelése körül aránylag kedvező volt az időjárás: megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-előkészítéshez, a keléshez, a növény kezdeti fejlődéséhez. Még az őszi árpa is talált elegendő nedvességet a keléshez. Az őszi búza vetéséhez azonban már sokfelé nem lehetett jó magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen időben érkezett a kiadós eső a fejlődő növények számára, a hó végéig tartó csapadékos és enyhe időszak elegendő időt adott a kalászosok fejlődésére. Az ország döntő részén nagyjából kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok az év végére: azaz a csapadékösszeg az ideális körül alakult, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel. Csak a Tiszántúl, főleg annak déli fele volt lemaradásban, de ez akkor problémát nem jelentett. December végétől január legvégéig tartósan szárazra fordult az idő, majd februárban több hullámban is érkezett eső. Összességében jelenleg a halmozott csapadékösszeg országszerte az ideális körül alakul, a délkeleten sokáig megmaradt hiány is pótlódott március elejére. Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt jóval az optimális érték fölött (helyenként már a duplájánál) jár az enyhe ősz és tél hatására, fagykár természetesen nem fordult elő. Bár melegebb volt az idő a szokásosnál és tartós hóréteg sem alakult ki az országban, a télre agrometeorológiai szempontból nagyobb panaszunk nem lehet.

Az előttünk álló egy hét során folytatódik a változékony, az átlagosnál enyhébb időjárás. Újabb frontrendszerek érkezenek térségünkbe, melyek újabb csapadékot hoznak. Jelentősebb mennyiség pénteken-szombaton, majd kedden-szerdán érkezhet. Összességében jövő csütörtökig jellemzően 10-20 mm közötti mennyiség valószínű. Meglehetősen szeles időre kell számítani: a hét végén főként a Dunántúlon, kedden és szerdán országszerte. Jelenleg különösen a szerda tűnik viharosnak. A hőmérséklet a pénteki csapadékos időben visszaesik néhány fokot, de a többi napon jelentősen nem változik az eddigiekhez képest, folytatódik az átlagosnál néhány fokkal enyhébb időjárás. A derült és kevésbé szeles éjszakákon gyenge fagy előfordulhat, de nem ez lesz a jellemző.

Forrás: OMSZ
Képek: Agro Jager News
Ábra: OMSZ

Mezőgazdaság

A magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségei a 2023-után

Stratégiai Tervről tartott előadást az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság előtérbe helyezése érdekében még több hangsúlyt fektet az önkéntes és ösztönző jellegű programokra. Juhász Anikó a Tolna-megyei agrárfórumon a magyartarka szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről beszélt.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az mezőgazdaság következő öt évét meghatározó Közös Agrárpolitikáról (KAP), az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről tartott előadást a XXIV. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson. A helyettes államtitkár szólt a következő öt évet meghatározó KAP főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.

Juhász Anikó jelezte: nagyon fontos lenne, hogy a még tavaly decemberben benyújtott magyar Stratégiai Tervet az Európai Bizottság minél hamarabb elfogadja azért, hogy a gazdálkodóknak legyen idejük felkészülni a változásokra. Az őszi termelési döntéseket, a következő gazdálkodási évet jelentősen meghatározó megváltozott feltételeket az agrártárca folyamatosan közzéteszi, érdemes ezeket a gazdálkodóknak figyelni. A fenntarthatósági célok és feltételek hangsúlyos elemei a KAP-nak. Juhász Anikó úgy fogalmazott: az állattenyésztés nincs könnyű helyzetben, a zömében városlakó nyugati társadalmak megítélése nem túl kedvező. Fontos cél velük megismertetni és elfogadtatni a szintén fenntarthatóságra törekvő állattenyésztés helyzetét, nehézségeit.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 11-e

Az elmúlt hét közepén meleg, nagyrészt száraz időben volt részünk, a szombat reggel erős széllel érkezett hidegfront csapadékot sajnos csak kevés helyre hozott, vasárnaptól keddig elszórtan alakultak ki záporok, melyekből 5 mm-nél nagyobb mennyiség csak nagyon kis területen hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

A Duna-Tisza közén nagy területen 5 mm csapadék sem hullott az elmúlt 30 napban, és az Alföld jelentős részén a 130 mm-t is meghaladja az elmúlt 90 nap csapadékösszegének sokéves átlagtól vett negatív eltérése.

A száraz, meleg, sokszor szeles időben a lehullot kevés nedvesség is hamar elillan a talajokból, csak az Északi-középhegység északi oldalán, illetve egy-két komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
Az szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének mintegy háromnegyed részén tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály.
A folytatásban egészen keddig marad térségünkben a keleties áramlás, mellyel mérsékelten meleg, de jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Szórványosan alakulnak majd ki záporok, zivatarok, legnagyobb számban talán vasárnap, de országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Keddtől nyugatiasra, délnyugatira fordul az áramlás, mellyel egyre melegebb, de száraz levegő érkezik fölénk, jellemzően tovább fokozódik az aszály.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyetemi tudás a Farmer Expón

Látványos standokkal és szakmai programokkal készül a Debreceni Egyetem agrárkara és több szervezeti egysége az augusztus 17-én nyíló Farmer Expóra. A Böszörményi úti campus fejlesztésének köszönhetően minden idők legnagyobb hazai, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutatója is összeállhat a rendezvényen.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az elmúlt hónapok aszályos időjárása nyomán létfontosságú kérdéssé vált az öntözés és a vízgazdálkodás, az idei Farmer Expón egyebek mellett a kertészeti ágazat vonatkozásában foglalkoznak a témával.

– Magyarországon mintegy 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt és csaknem 85 ezer hektáron zöldséget. A kertészeti területek jelentős része ki van téve az extrém szárazságnak és az aszálynak, mivel a gyümölcsösök mindössze 20-25 százaléka, míg a zöldségtermő területek 80 százaléka öntözött. A kertészeti ágazatban az egy hektáron megtermelt áru értéke jelentős, emiatt ilyen időjárási körülmények között létfontosságú az öntözés. Ezért is kapta idén a „Lenni vagy nem lenni…” címet a Farmer Expó kertészeti szakkiállítása, a HORTICO – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakmai konferencián elsősorban a meglévő vízkészletek helyzetének feltérképezésével és a vízjogi engedélyezési eljárás menetével foglalkoznak a szakemberek.

Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Kertészettudományi Intézet vezetője, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Fotó: Debreceni Egyetem

– A jelenleg nehéz helyzetben lévő kertészeti ágazat számára kiemelten fontos a vízkivételi és vízjogi létesítési engedélyek beszerzésének megkönnyítése, és ezáltal az öntözésfejlesztés előmozdítása. Ezen jogosultságok azonban a vízkészletek nagyságától függnek. Olyan racionális javaslatokat kell tenniük a szakmai szervezeteknek, amelyek ebből a helyzetből előremozdítják a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését – fejtette ki Apáti Ferenc.

Az augusztus 18-i HORTICO Zöldség–Gyümölcs Kertészeti Konferencia keretében szó lesz egyebek mellett Magyarország hidrológiai adottságairól, a felszíni és felszín alatti vízkészleteiről, különös tekintettel az Észak-Alföldre, illetve az öntözésfejlesztés jövőbeni kilátásairól, az öntözés szabályozásának átalakulásáról, az öntözés és az öntözhetőség racionalizálásának lehetőségeiről.

A 31. Farmer Expó szakmai programjába bekapcsolódik a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet, juhtenyésztési workshopot rendez az EuroSheep projekt keretében.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az egyetem szakemberei a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület programjában is közreműködnek, ahol 40 különböző állatot lehet majd látni, például a magyar muraközit és az óriásokat. A kapcsolódó konferencián előadást tartanak a DE MÉK és az AKIT szakemberei. Pataki Balázs, a kar tiszteletbeli docense a magyar hidegvérű fajta kialakulását, történetét és értékeit ismerteti, Mihók Sándor professor emeritus pedig azt állítja középpontba, milyen kötelezettséggel jár egy történelmi lófajta fenntartása. Oláh János, az AKIT tudományos főmunkatársa a magyar hidegvérű lófajta és a klímaváltozás kapcsolatát elemzi.

A DE MÉK és az AKIT közös standon mutatkozik majd be a közönségnek, ahol megismerhetik a kar oktatási-kutatási portfólióját, emellett drónokkal, hőkamerával, akvapóniával és saját termesztésű zöldségekkel, gyümölcsökkel várják a látogatókat.

Fotó: Debreceni Egyetem

Standot állít a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma is a kiállításon. Asztalra kerülnek a diákok által a gyakorlókertben termelt zöldségek és gyümölcsök, valamint gyógynövények és virágok, illetve maguk a tanulók válaszolnak a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A szervezők a kisgyerekre is gondolnak, többek között traktor-szimulátorral, ló- és fejhető tehén-makettel, valamint állatokkal kapcsolatos, QR-kódos kincskereső játékkal készülnek.

Idén újra lesz Karneváli Lovaskupa a Farmer Expón. Miután a Debreceni Egyetem közreműködésével több mint kétszeresére növelték a rendelkezésre álló pálya nagyságát, már nagy fogatok is elférnek és a gyep minőségén is sokat javítottak. A tervek szerint olyan nagy volumenű, 4-es és 5-ös fogatokból álló lovasbemutató állhat össze a Karneváli Lovas Kupa Fogathajtó- és Díjugrató Versenyen, amilyen még nem volt Magyarországon.

A nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállításnak ezúttal is a DE Böszörményi úti campusa ad otthont, augusztus 17. és 20. között.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom