Mintegy 1570 hektár a magyarországi üzemi spárga termőterület, az évi termésmennyiség 5000 tonna közül szokott lenni. A legjelentősebb termőterületek Bács-Kiskun (58%) és Csongrád (29%) megyékben találhatók, de kisebb ültetvények vannak még Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben is. Sajnos idén a késő tavaszi fagyok a spárgát sem kímélték, így összességében az átlagosnál kisebb mennyiségre számítanak a termelők, de még ennek a betakarításával és értékesítésével is komoly gondjaik vannak. Becslések szerint mintegy 30 százalékos a terméskiesés.
A tavaszi időszakban az egyik legkorábbi, exportorientált magyar kertészeti termék a spárga. Az enyhe télnek köszönhetően ebben az évben korán, március elején kezdődött a fóliával takart, úgynevezett halványított (fehér) spárga betakarítása. Fő piaca Németország és Svájc. A járványhelyzet ellehetetlenítette a piacindítást, a megrendelések elmaradtak és kezdeti szállítmányozási problémák is voltak. Mindeközben súlyos fagykár érte többször is az állományt. A hektikus szezont még az is nehezítette, hogy a zömmel erdélyi magyar, illetve román szedőmunkások hazamentek és nem tudtak visszajönni. Több ok együttes hatásaként már most látható, hogy egyes területeken 30 százaléka nem lesz betakarítható, és súlyos piaci veszteséggel kell számolni. Ez sajnos már most kihat a zöldspárga-értékesítésre is, és ugyanúgy, mint a gombánál, a HORECA szektor leállása is a fő okok között szerepel.
A munkaerő-problémákat a cégek igyekeznek kezelni, és más ágazatokból ideiglenesen felszabadult munkaerőt betanítani a spárga szedésére, több-kevesebb sikerrel.
Hazánkban – bár folyamatosan emelkedett az elmúlt években, de még mindig – nagyon alacsony mértékű a spárgafogyasztás a nyugat-európaihoz képest. Jelenleg itthon mintegy negyed kilogramm/fő az éves fogyasztás. Az Európai Unió tagországai közül Németországban a legnagyobb az egy főre jutó spárgafogyasztás, 1,7 kilogramm/év.
Forrás: NAK
Borítókép: Country Life