Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a tájékoztatón elmondta, hogy az utóbbi években 900 ezer-1,1 millióra tehető a magyar juhállomány,  A magyar vágójuh termelés döntő többsége, körülbelül évi 600-650 ezer bárány jut az exportpiacokra. Az agrárkormányzat a támogatáspolitikával az szeretné elérni, hogy növekedjen a juh- és kecsketartási kedv, valamint, hogy a más mezőgazdasági tevékenységre kevésbé alkalmas területeket kecsketartásra hasznosítsák. “Szeretnénk, ha ismét emelkedne, és 1,2-1,5 millióra nőne a magyar juhállomány” – fogalmazott. Mint mondta, a kormány az ágazat megsegítésére anyaállatonként 1250 forint lehívható támogatást biztosít, továbbá a juhtenyésztők is élhetnek azzal a napokban megjelenő pályázati lehetőséggel, amely 50 milliárd forintos keretet biztosít állattenyésztő telepek korszerűsítésére.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Az államtitkár kitért arra, hogy az életformát is jelentő juhász szakma kihalóban van. Ez, mint fogalmazott, nehézséget jelent az ágazatban, ezért a szakképzésben is nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a juhászképzésre.

Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a spanyol INTEROVIC társ-szervezettel közösen nyertek uniós pályázatot “Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány” néven, mely program 2018-ban indult és 2020 végén záródik, de már pályáznak a folytatásra. A kampány részeként rendezik meg minden évben a kétnapos Bárány napokat, éttermekben, kiskereskedelmi láncok üzleteiben kóstoltatva bárányhúsból készült ételeket. Sikerként értékelte, hogy az induló évben 25, tavaly 56, idén több mint száz étterem csatlakozott az akcióhoz. A tapasztalatok szerint az, aki kóstolt már jól elkészített bárányhúst, az saját konyhájában is szívesen elkészíti ezeket az ételeket.

Idei bárányával egy Békés megyei gazda, Agro Jager News, 2020

Kukovics Sándor beszélt arról is, hogy várhatóan októberben megalakul a Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter. Ebben a turizmus, a vendéglátás, az agrárium, valamint a kreatív ipar működik majd együtt kampányokban, hogy jobban kihasználják az ágazatok közötti gazdasági, promóciós és pályázati lehetőségeket. Hangsúlyozta, az alapvető cél, hogy a szezonális termékek közvetlenül, a lehető legrövidebb ellátási láncon keresztül jussanak el – a vendéglátás, a turizmus, a termelés és a táplálkozástudomány közreműködésével – a fogyasztókig. A terméktanács vezetője az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, az 1 főre jutó uniós átlagfogyasztás juhhúsból 1,9 kilogramm évente, míg a magyar 0,35-0,38 kilogramm az utóbbi években. A bárányok több mint 90 százalékát exportálják. Jelenleg 8100 nyilvántartott juhtartó van az ágazatban, és 3-4 ezer két állatnál többel rendelkező kecsketartó, amely 20-22 ezer család megélhetését biztosítja.

Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia képviseletében és a sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló étterem házigazdájaként elmondta, az együttműködő szervezetekkel azt vállalták fel, hogy minőségi magyar alapanyagokból, szezonális termékekkel kiegészítve mutatják be a magyar gasztronómia sokszínűségét.

Fotó: Pelsőczy Csaba

Csapody Bence, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szálláshelyekért és vendéglátásért felelős igazgatóságának projektvezetője arról beszélt, hogy a tavalyi rekord év volt a turizmusban; 16,4 millió vendég, 42,9 millió vendégéjszakát töltött el magyar szálláshelyeken. Emlékeztetett arra, hogy az idei év még nagyobb reményekről szólt, amit a koronavírus-járvány keresztülhúzott. “Ötven nap alatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus Magyarországon is” – fogalmazott. “Ahogy a korábbi válság után történt, a szakértők most is azzal számolnak, hogy a helyi termelők és szolgáltatók szerepe meg fog erősödni az importárukkal szemben” – mondta.

Forrás: AM