További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
A magyar vetőmagágazat export lehetőségei
200 milliárd forintos termelési érték, 100 milliárd volumenű export jellemzi a magyar vetőmag ágazatot. Az új lehetőségek, új piaci lehetőségek felkutatásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium is segít a termelőknek. A magyar export kelet felé tart. A magyar vetőmagok célországa főképpen a volt szocialista országok a volt Szovjetunió területe.
200 milliárd forintos termelési érték, 100 milliárd volumenű export jellemzi a magyar vetőmagágazatot. A szaporítóanyag-előállítás és -forgalmazás kifejezetten bizalmi ágazat. Ki mit vet, úgy arat – kifejezés szó szerint igaz. Az ellenőrizetlen forrásból származó vetőmag akkor is kockázatos, ha egyébként jó fajtáról van szó. A tisztasága, a csírázóképessége, a csomagolás, vagy épp a tárolás módja is komolyan befolyásolja, hogy mire képes a mag. Abban az esetben, ha az előállító bizalmat szerez a piacon, amíg azt el nem játssza, jó eséllyel vevő is lesz a vetőmagra. A Kossuth Rádió vendége, Takács Géza, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke volt. Az új piaci lehetőségek felkutatásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium is segít a termelőknek. A magyar export kelet felé tart. A magyar vetőmagok célországa főképpen a volt szocialista országok, a volt Szovjetunió területe.
2. Takács Géza Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke
Mit is jelent ez a segítség ? Hogyan értékeli a magyar vetőmag ágazatot?
A magyar vetőmagipar mindig híres volt. A rendszerváltás előtt Magyarország egy rendkívül komoly exporttevékenységet bonyolított le a keleti országokba. Ez a folyamat megállt a 90-es években. Változatlanul azt gondoljuk, hogy 3 fontos kérdésre kell válaszolni. Lesz-e elég élelmiszer, ennek az élelmiszernek milyen lesz a minősége és milyen lesz az élelmiszer biztonsága. Azt gondoljuk, hogy ennek az alapja a vetőmag. Ezekben az országokban óriási fejlődés ment végbe az elmúlt időszakban. Az embargó miatt rákényszerültek a fent említett országok, hogy az élelmiszer termelésüket átgondolják. Ez két irányt jelent: egyik a termésmennyiség és a termésminőség. Első az állattenyésztés. Az állattenyésztésnek jó minőségű takarmányra van szüksége. Ennek a biztosításához jó minőségű vetőmagra van szükség.
Hogyan lehetne növelni a vetőmag exportot ?
Ebben mindenkinek a segítségét kértük. Sokat segített a moszkvai magyar nagykövet, a segítségével egy komoly felkészülés kezdődött. Célunk visszamenni azon piacokra, amit elveszítettünk a rendszerváltozást követően. Nagy segítségünkre volt a Külügyminisztérium abban, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a kinti piacokon. Az ember meglepődik, amikor azt hallja, hogy Kazahsztánba keresnek vetőmagot, mert nem egészen ugyanaz éghajlat, nem ugyan azok az adottságok.
Mégis hogyan tud a magyar vetőmag ott megfelelni ?
A vetőmag, a fajtának a megtestesítője, egy fajtának az értéke ekkor realizálódik igazán. Rossz minőségű vetőmagból nem sok minden lesz. Mindig azt szoktam mondani, hogy a vetőmag és a vetés, az a termesztéstechnológiai hiba, amit ha a termelő elkövet, szinte lehetetlen kijavítani. Ezt nem szabad elrontani, nyilván meg kell bizonyosodni, hogy a fajtának adott területen való képességei igazolódnak-e. Az éghajlatváltozás egyre jobban szegregálódik. Meg kell találni a jó fajtákat, vagy hibrideket. Ha ezek a vizsgálatokat elvégeztük, akkor ki lehet vinni a termelésbe. Nyilván a vetőmagon keresztül igazolódik az az az elvárt bizalom, amit a fajtába vet a gazda. Tulajdonképpen veszek egy jó fajtát és akkor sikeres leszek.
Vannak konkrét megkeresések a magyar vetőmagért?
Gyakorlatilag a 90-es évek közepére az export volumen nullára csökkent ezekbe az országokba. Azóta van egy folyamatos tendenciózus fejlődés. Ez egy jó alap, erre lehet alapozni.
Hogyan lehet fejlődni tovább ? Hogyan lehet az exportot tovább növelni ?
Két fontos tényező van. Az egyik, hogy ezeknek az adott országok igényeinek kell megfelelni. Ezeknek az országoknak az előírásaival mint hatósági, mint vetőmag minőségi paramétereikkel pontosan tisztába lenni. Ebben a külügyi attaséi, az Agrárminisztérium agrárattaséi nagyon komoly segítséget tudnak adni a vetőmag szakmának
Tehát az adminisztráció lebonyolításában is akár tudnak segítséget adni ?
Természetesen ez egy elég hosszú folyamat. Ha most valaki ezen a piacon meg akar jelenni, mire tájékozódik, mire tisztába kerül a feltételekkel, mire bejelent egy fajtát, három-öt év minimum. A fajtavizsgálat három év. Ha most bejelentünk egy hibridet, vagy egy fajtát, három év múlva regisztrálják az adott országban. A 90-es évek közepétől nagyon nagy energiát fektetett a vetőmagszakma abba, hogy ezeknek az országoknak a piacaira vissza kerüljünk. A magyar vetőmagágazat letette a névjegyét az asztalra.
Igen, de sokan mások is kiváló minőséget tudnak előállítani. Elég csak a hollandokra gondolni, vagy az Egyesült Államok nagy cégeire. – tette hozzá a riporter.
Jelent-e bármilyen előnyt a magyar vetőmag szempontjából a magyar GMO mentesség?
Nagyon híresek vagyunk abban, hogy mi minden szabályt betartunk. Magyarország deklarálta a GMO mentes termesztéstechnológiát, illetve a fent említett országokba előírás az is, hogy GMO mentes legyen a vetőmag. Export esetében minden egyes tételt igazolni kell akkreditált laborral, hogy GMO mentes. Nyilvánvaló, hogy nekünk határozott előnyünk van ezen a területen. Ami ebben a régióban még fontos lehet az a szárazságtűrés.
Említette Takács Géza a klímaváltozásnak a veszélyeit nehézségeit. Ez például előnyt jelenthet-e?
Egy olyan medencében fekszik Magyarország, ahol nagyon jól lehet szelektálni és nemesíteni. Már 100 évvel ezelőtt is téma volt a szárazságtűrés. Voltak már szárazságtűrő búzáink, vagy a 90-es években előállított kukoricahibridek is. A szárazságtűrő nemesítési programok különösen Martonvásáron jártak az élen. Ez egy tradíció, amit tudnak rólunk, illetve jó szakembereink vannak, akik tudnak olyan fajtákat és hibrideket javasolni, amelyek szárazságtűrőek.
Amivel viszont mi nem tudunk mérkőzni az a marketing. Ha egy holland vagy egy amerikai cég megjelenik óriási tőkével, komplex rendszereket építve fel.
Hogyan lehet evvel versenyezni?
A marketing egy rendkívül erős fegyver az eladásokban, ami óriási pénzbe kerül. Nyilván mi is modellezzük, hol jelenjünk meg, milyen formában tegyük ezt meg. Nagyon nagy segítség volt például a moszkvai magyar nagykövet úr jelenléte Krasznodarban, Oroszország legnagyobb agrárkiállításán, amely minden év novemberében kerül megrendezésre. A marketing mellett rendkívül fontos annak deklarálása, hogy magyar részről legmagasabb szintről is támogatják az együttműködést. A marketingtevékenység mellett nagyon magas szintű tárgyalások folynak. Amikor a külügyben, vagy az agrárminisztériumban tárgyalunk, mindig arra biztatok mindenkit, hogy mindig legyen tárgyalási téma a vetőmag. Ez alapvetően nagyon sokat számít különösen a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak – tette hozzá a riporter.
Forrás: 2020. augusztus 26-án sugározta a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! – című műsora
Képek megnevezése:
- Napraforgó
- Takács Géza Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke
Képek forrása:
Mezőgazdaság
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Az aflatoxin egészségügyi kockázatát vizsgálták
A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös projektben vett részt: „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása”-címmel. A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.
Ábra: NÉBIH
A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is. Az aflatoxinok rákkeltő, immunrendszert gyengítő hatású mikotoxinok, amelyek különösen veszélyesek a fiatal korosztály számára.
E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben.
Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program (azonosítószám: NKFIH 2018-1.2.1-NKP-2018-00002) eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania. Továbbra is elengedhetetlen azonban a takarmányok és élelmiszerek ellenőrzése a lehetséges szennyeződések kiszűrése miatt. A Nébih az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve során, a lánc több pontján 130 tejminta és 200 takarmányminta vizsgálatát végzi el.
A projekt során a Nébih és a Debreceni Egyetem szakemberei a tej AFM1 tartalmára vonatkozóan (>0,02 μg/kg) cselekvési küszöbértéket határoztak meg. A 2023/915 uniós rendelet alapján a tejre vonatkozó AFM1 határérték 0,050 μg/kg. A cselekvési küszöbérték elérésekor a projekt résztvevői olyan cselekvési tervet léptettek életbe, amelynek segítségével sikerült visszaszorítani a tej toxintartalmát a küszöbérték alá. A küszöbérték feletti eredmény azt jelezte, hogy a napi elegytejbe olyan tejtermelő gazdaságok napi tejtermelése keveredett, amelyek esetén a normál szintnél magasabb toxintartalom jelent meg.
Ez alapján a következő időszakban minden telepnél egyedi mintavétel és az önellenőrzési rendszer felülvizsgálata történt meg. Amelyik telep esetében bebizonyosodott, hogy a takarmány szennyezett volt, ott toxinkötővel vagy a takarmány cseréjével biztosították, hogy a magas toxinszint újra a normál szintre csökkenjen. Emellett a projekteredmények alapján javaslatot tettek a hatósági aflatoxin monitoring terv módosítására is.
A mikroparcellás Aspergillus flavus (az egyik legelterjedtebb aflatoxint termelő penészgomba) fertőzési kísérletei és mikrometeorológiai mérései nyomán kiderült, hogy a penészgomba elterjedését jelentősen befolyásolta a hőmérséklet és a légköri szárazság. Az aflatoxin termelést pedig a rendkívül magas napi maximum hőmérsékletek határozták meg (különösen 35oC felett).
A projekt szakértői szerint a mikroparcellás kísérleti eredményeik hozzájárulhatnak egy, a Kárpát-medence sajátosságait figyelembe vevő, Aspergillus flavus fejlődési és toxintermelési kockázatbecslő modell létrehozásához.
A projektben jelentős analitikai fejlesztést is végrehajtottak a silótakarmányok, valamint a keveréktakarmányok AFB1 tartalmának gyors és kellő pontosságú meghatározása érdekében. Továbbá metagenomikai és mikrobiológiai tenyésztéses módszereket alkalmazva, először nyertek átfogó képet a hazai takarmányok baktérium és élesztő összetételével kapcsolatban.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Közleményt adott ki az OTP Bank
A 2022-es év után 2023 is kihívásokkal terhelt volt az agrárium és az egész gazdaság szempontjából. Az idei évben az elsődleges feladat az agrárgazdaság szereplői számára a felkészülés, valamint a már elérhető és megnyíló pályázati lehetőségek kiaknázása – hangzott el az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóreggelijén. A jelenlévő szakértők szerint 2024 a tervezés és a pályáztatás-pályázás időszaka lesz, a következő években viszont jelentős agrár hitelállománynövekedés várható.
Ábra: OTP Bank
Budapest, 2024. április 18. – A várakozások szerint 2024-ben enyhül a hazai és régiós növekedést tavaly erősen fékező globális ellenszél, de a kilábalásnak még csak a jelei mutatkoznak. 2023-ban a régióban kifejezetten gyenge teljesítményt nyújtva, közel 1%-os, az agrárium nélkül számolva pedig 3%-os recesszióba süllyedt a gazdaság, nagyot esett a fogyasztás és a beruházás, az ingatlan- és a hitelpiac megde rmedt. „2023-ban az OTP Csoport magyarországi működési környezetét a gazdasági teljesítmény, a magas kamatszínvonal, illetve a kormányzati és jegybanki intézkedések együttes hatásai is befolyásolták. Kedvező tényező azonban, hogy az év második felében gyorsuló ütemben mérséklődött az infláció, ami folytatódó jegybanki kamatcsökkentéseket tett lehetővé. Az idei évet tekintve várakozásunk, hogy év per év alapon javul a GDP növekedési dinamikája, csökken az infláció és javul a kamatkörnyezet, ezek összességükben pozitív hatást gyakorolhatnak a hitelkeresletre és a portfólió minőségére” – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató helyettese az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának sajtóháttérbeszélgetésén.
Az elmúlt két évben a gazdaság egészéhez hasonlóan az agrárium szereplőinek is rengeteg kockázattal kellett számolniuk, ami hatással volt a gazdálkodásukra és pénzügyi döntéseikre. Mint Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára összefoglalta, a kormányzat célja, hogy a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart megerősítse és nemzetközi szinten mérhető módon javítsa versenyképességét. „A már elérhető és idén megnyíló pályázatok folytatják a 2021-ben megkezdett modernizációs programunkat, és minden piaci szereplő számára, a legkisebbektől a legnagyobbakig lehetőséget teremtenek a kihívásokkal teli elmúlt két év után termelésük hatékonyságának növelésére vagy több lábon állásuk megteremtésére. Cél, hogy közelebb kerüljünk a 2030-ra kitűzött céljainkhoz, miszerint az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére, az export pedig 50%-kal növekedjen” – mondta Dr. Feldman Zsolt.
Az OTP Bank tapasztalatai alapján az elmúlt két évben jelentősen nőttek a termelés költségei, és éppen ezért ennek finanszírozására volt nagyobb igény a mezőgazdaságban, a fejlesztések tekintetében visszafogottabb volt a hitelkereslet. „Az új KAP keretében több olyan pályázat érkezik, amelyekben a generációs megújulás és az üzemfejlesztés áll a középpontban, és a korábban népszerűnek számító felhívások alapján biztos vagyok abban, hogy az érdeklődésben nem lesz hiány, mi pedig továbbra is partnerei vagyunk a pályázóknak. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy finanszírozói oldalról is hosszú távon kell elköteleződni egy beruházás mellett. Ezen kívül számunkra az innováció is komoly jelentőséggel bír” – mondta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóság vezetője. Hozzátette, hogy a termelők alkalmazkodási kényszerben vannak, a fókusz a hatékonyság növelése, de szükség van a digitális átállásra, a precíziós gazdálkodásra, összeségében arra számít, hogy az új pályázatok érdemben fogják gyorsítani ezeket a folyamatokat. Az igazgató szerint a beruházásokhoz kapcsolódó hitelek folyósítása érdemben 2025-ben fog megkezdődni.
A sajtóbeszélgetésen Dr. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a KAP Stratégiai Terv beruházásainak sikeres megvalósítása valamennyi szereplő közös érdeke. Érthető, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben sokan kétszer is meggondolják a hitelfelvételt, mégis jó lenne, ha minél többen élnének a 2900 milliárd forintos programban foglalt kivételes lehetőségekkel. “Önerőből kevesen tudnak jelentős beruházásokat megvalósítani, ezért is szükséges a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése, amelyhez az AVHGA kezessége nagy mértékben hozzájárul. Az alapítvány folyamatosan nyomon követi az agrárium aktuális nehézségeit és lehetőségeit, és arra törekszik, hogy az Agrárminisztériummal és a bankokkal együttműködve a legkedvezőbb konstrukciókat dolgozza ki a gazdák számára. Az uniós pályázati felhívásokhoz kapcsolódó kamat- és garanciadíj támogatásnak köszönhetően több projekt válik megvalósíthatóvá” – osztotta meg várakozásait Dr. Herczegh András.
Az idei év kapcsán fontos változás, hogy a támogatások mértékének emelkedésén túl a követelmények is szigorodnak, és erre jobb idejében felkészülni. „Azt látjuk, hogy sokan már jó ideje terveznek és készülnek, várják a megfelelő alkalmat a fejlesztésekhez, fiókban vannak a tervek. Pontosan tudják, hogy az energiahatékonysági fejlesztéseket, a zöld átállást, a működési mérethez kapcsolódó hatékonysági beruházásokat most lehet megvalósítani, és itt most fokozottan igaz, hogy a megkésett döntés hátralépés” – mondta Vulcz László, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának szigorodó szabályai fejlesztési kényszert jelentenek, ugyanakkor az uniós és nemzeti költségvetésből fedezett források lehetőséget biztosítanak az agrárszereplőknek és a finanszírozói oldalnak egyaránt. A sikeres pályázáshoz azonban nélkülözhetetlen, hogy a megfelelő szakmai segítséget igénybe vegyék a pályázók.
Forrás: OTP Agrár
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről
Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.
A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.
Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.
Vadászat5 óra
A Velence-tavi őzbak
Vadászat5 óra
A kitartás jutalma
Vadászat1 nap
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
Vadászat1 nap
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
Mezőgazdaság1 nap
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Mezőgazdaság1 nap
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Vadászat2 nap
Újabb rekord született Ohaton
Vadászat3 nap
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Mezőgazdaság3 nap
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Mezőgazdaság3 nap
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Vadászat3 hét
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Vadászat2 nap
Újabb rekord született Ohaton
Vadászat2 hét
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Vadászat3 nap
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Vadászat4 hét
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
Vadászat3 hét
A vadkanom
Vadászat3 hét
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Vadászat3 hét
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Vadászat2 hét
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Vadászat2 hét