Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Kitekintés: Marokkó élelmiszer-önellátása, a koronavírus következményeinek csökkentéséért tett intézkedések

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdaság fellendítése érdekében Marokkó különös figyelmet fordított az öntözéshez elegendő víz biztosítására. A 2019-2026 közötti évekre nemzeti stratégiát indított el Marokkó, amelynek az értéke megközelítőleg 118 milliárd dirham.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Marokkó függetlensége óta (Szerző: Függetlenség kikiáltása Franciaországtól 1956. március 2.-a) kiemelkedően fontosnak tartotta a hazai termelésből az élelmiszer-szükséglet kielégítését, ösztönözve ezzel  a hazai mezőgazdaságot és az agrár-élelmiszeripart. Marokkó jelenleg 37 millió lakosának élelmiszer igényét képes fedezni. A globális élelmiszer-ellátási lánc folyamatában zavarok vannak a koronavírus miatt, ami kihatott a munkavállalók számára is.

Mezőgazdaság

Mohamed király apja nyomdokaiban tett lépései megerősítették a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepét a hazai ellátásban és az exportban. A mezőgazdaság önmagában, az agrár-élelmiszerek nélkül a GDP 14%-át éri el és mintegy 4 millió embert foglalkoztat, elsősorban a vidéki területeken. Az átlagos éves termelés értéke 74 milliárd dirham (Szerző: 1 dirham=33 forint) , amely várhatóan tovább növekszik a közel jövőben.

1. kép: VI. Mohamed Marokkói Király

Marokkó jelenlegi programja a Zöld Marokkó Terv eredményeire is épül, a Generation Green (Zöld Generáció) 2020-2030 elnevezésű új projekt elindításával, amelynek célja 350 ezer új munkahely létrehozása és az export további növelése.

2. kép: Marokkói Mezőgazdasági Minisztérium

A jelenlegi helyzetben, amikor a legtöbb európai ország a koronavírus miatt hiányt szenved a friss termékekből, a marokkói mezőgazdasági ágazat jól halad a hazai piac bőséges ellátásával. A gyümölcs- és zöldségfélék kivitele április közepére 3% -ról 876 ezer tonnára növekedett, összehasonlítva egy évvel korábbi mennyiséggel – közölte a mezőgazdasági minisztérium.

A marokkói export nagy része zöldségfélékből és különféle gyümölcsökből, valamint konzervekből áll, beleértve a tenger gyümölcseit is. Az ország képes biztosítani a legfontosabb  belföldi szükségleteket, mint például a cukor, étkezési olaj, tej, baromfi és vörös hús.

Vízpolitika

A búzatermelés, amely az Marokkóban kulcsfontosságú, továbbra is az eső mennyiségétől függ. Az idei aszály miatt Marokkó várhatóan több mint 3 millió tonnát importál külföldről.

A mezőgazdaság fellendítése érdekében Marokkó különös figyelmet fordított az öntözéshez elegendő víz biztosítására. A 2019-2026 közötti évekre nemzeti stratégiát indított el Marokkó, amelynek az értéke megközelítőleg 118 milliárd dirham (12 milliárd dollár). A vízügyi terv célja elsősorban 20 nagy gát építése a királyságban, 5,38 milliárd köbméter  vízkapacitással. A teljes visszatartási kapacitás körülbelül 25,3 milliárd köbméter tesz ki. Marokkó vízpolitikája alapvetően a felszíni vízkészletek hasznosításán alapul. Tervük olyan infrastrukturális projektek kiépítése, amelyek lehetővé teszik az aszály időszakában a felhasznált víz tárolását. Marokkó minden bizonnyal nagy mérföldkövet tett le annak érdekében, hogy élelmezési szükségleteinek nagy részét a hazai termelésből biztosítsa. Azonban többet kell tenni a búzatermelés fellendítése érdekében, hogy megfékezzék a búza importját.

Halászat

A hatalmas kiterjedésű Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partja már régóta nagy tengeri hajókat csábított ide a világ minden tájáról. Marokkónak halászati megállapodása van az Európai Unióval.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

https://northafricapost.com/40140-moroccos-food-self-sufficiency-a-boon-to-counter-coronavirus-consequences.html

Képek megnevezése:

  1. kép: VI. Mohamed Marokkói Király
  2. kép: Marokkói Mezőgazdasági Minisztérium
  3. kép: Munka közben Marokkóban (kiemelt kép)

Képek forrása:

  1. https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fast.wikipedia.org%2Fwiki%2FMohamed_VI_de_Marruecos&psig=AOvVaw1Wd3wdDHpvoq-N4hsZmC-9&ust=1588842952758000&source=images&cd=vfe&ved=0CAIQjRxqFwoTCOiSrrTznukCFQAAAAAdAAAAABAR
  2. https://www.peterforsbergphotography.com/p/24373wxb/5850918202/architecture-ministry-agriculture
  3. https://aawsat.com/english/home/article/2214666/morocco-agricultural-activity-production-continue-despite-coronavirus

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom