2. kép: Georgikon Kart 1797-ben alapították meg

A professzor leszögezte, a Georgikonra nemcsak a térség, hanem az egész ország büszke lehet, s hangsúlyozta: a mostani változás nem központosítást hoz, hanem olyan intézmények egy rendszerbe foglalásáról szól, amelyek sokszínűségét lehetőségként és erőforrásként kezelik.

3. kép: Dr. Gyuricza Csaba a SZIE rektora

Próbáljuk azt a tudást, ismerettömeget, ami ezeken a helyszíneken – Keszthely mellett a bázisnak számító Gödöllőn, továbbá Kaposváron, Szarvason, Gyöngyösön – rendelkezésre áll, úgy összefogni, hogy az egyetem fontos része legyen a helyi értelmiség képzésének, megtartásának. Döntő, hogy a fiatalok helyben maradjanak, mert aki elmegy, nehezen talál vissza, ezt látjuk, tapasztaljuk. Ezért létkérdés, hogy legyen helyben felsőoktatás, amely vonzó képzéseket nyújt, mert a leendő hallgatók csak akkor választják. Azon dolgozunk, hogy azokat az ismereteket, amelyek esetlegesen hiányoznak ehhez, odavigyük az intézményrendszeren belülről, ebből a Georgikon és a térség is profitál – mondta dr. Gyuricza Csaba, azt sem titkolva, a változásnak vannak zökkenői.

4. kép: A Georgikon Kar címere

Eltérő sajátosságú intézményeket gyúrnak ugyanis egybe, ami után a Szent István Egyetem jövő január elsejétől alapítványi fenntartásba kerül. Ennek következtében az eddigi közalkalmazottak a Munka törvénykönyve alapján dolgoznak tovább, ami okoz némi bizonytalanságot, de a SzIE vezetősége igyekszik mindezt eloszlatni.

Célunk, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel valósuljon meg az átállás, amire azért van szükség, hogy a változó feltételekhez, a jelentősen csökkenő hallgatói létszámhoz s az ismert demográfiai viszonyokhoz alkalmazkodjunk. Ha nem így tennénk, akkor ezek a vidéki intézmények előbb-utóbb eltűnnének – szögezte le a rektor.

Az így létrejövő intézmény viszont arra készül, hogy tíz éven belül Kelet-Közép-Európa legjobb agrárképzését nyújtsa és megújítsa a hazai agrár-felsőoktatást. Ennek érdekében modern, a világ legjobb egyetemeinél már bevált szervezeti felépítést alakítottak ki, ami megszünteti a most jellemző párhuzamosságokat, s versenyképes, hallgató- és oktatóbarát működést tesz lehetővé, vázolta dr. Gyuricza Csaba, aki arról is beszélt, megújul az oktatási tartalom is, a piaci igényekre és a külföldi trendekre figyelve.

A professzor lapunk kérdésére a helyi termékek és az erre alapozott gazdaságfejlesztés jelentőségéről is szólt, mondván: nagy trauma volt a rendszerváltás utáni időszak, ami visszavetette, elfeledtette ezt a lehetőséget. Pozitív változás, hogy az elmúlt tíz évben lassú építkezés kezdődött, amihez komoly szemléletváltásra van szükség termelői és fogyasztói oldalon egyaránt.

Ám erős a törekvés arra, hogy kialakuljanak az úgynevezett rövid ellátási láncok, s a helyi termékek értékesítésére ráépüljön a turizmus, illetve annak egy speciális ága, az agro- és ökoturisztika. Már vannak biztató eredmények, jó példák, de idő kell ahhoz, hogy a fiatalok is bekapcsolódjanak, éljenek a lehetőséggel. Kiemelt jelentőségű az oktatás, a szemléletformálás, a generációkon átívelő ismeretterjesztés, amit már az óvodában el kell kezdeni a környezeti neveléssel.

A Szent István Egyetem rektora ennek kapcsán megjegyezte, a magyar mezőgazdaság nagyon sokszínű, amihez a hazai agrár-felsőoktatásnak is igazodnia kell. Egyidejűleg kell jelen lennie a hagyományos tudás átadásának és a legkorszerűbb technológiáknak.
– Lényeges terület az agro- és ökoturizmus – folytatta dr. Gyuricza Csaba –, amely kitörési pont lehet egy-egy térségben. Szándékunk, hogy ezt az ágat is megjelenítsük a képzésben, és így olyan szakembereket tudjunk kibocsátani, akik képesek helyben felépíteni, éltetni, összefogni ezt a területet az ott élőkkel közösen, mert ez stabil alapja lehet a helyi gazdaságnak.

Ha valami jó lehet a rosszban, akkor az idei vírushelyzet ráirányította a figyelmet a helyi élelmiszerekre – válaszolta kérdésünkre a professzor.

Megnőtt például az érdeklődés a zöldség vetőmagvak iránt, egyre többekben kialakult az igény, hogy otthon termeljenek. Amikor néhány nap után bizonyos élelmiszerekből hiány volt a boltokban, sokak szemében átértékelődött a gazdálkodás, a járványhelyzet pedig hozzájárult a vidéki, falusi turizmus erősödéséhez is. Ez az év lendületet adhat a fejlődéshez.