Keressen minket

Mezőgazdaság

A keszthelyi Georgikon Kar fejlesztése lehetőség a térség számára

Több más vidéki képzőhellyel együtt ősztől a Szent István Egyetem (SzIE) részeként működik a Georgikon. Dr. Gyuricza Csaba rektor lapunknak nyilatkozva kiemelte, az integráció nem centralizálást jelent, ugyanakkor lehetőséget ad a hazai agrár-felsőoktatás jelentős fejlesztésére, modernizálására.

Közzétéve:

Több más vidéki képzőhellyel együtt ősztől a Szent István Egyetem (SzIE) részeként működik a Georgikon. Dr. Gyuricza Csaba rektor lapunknak nyilatkozva kiemelte, az integráció nem centralizálást jelent, ugyanakkor lehetőséget ad a hazai agrár-felsőoktatás jelentős fejlesztésére, modernizálására.

1. kép: Szent István Egyetem Georgikon Kar “A”épület

2. kép: Georgikon Kart 1797-ben alapították meg

A professzor leszögezte, a Georgikonra nemcsak a térség, hanem az egész ország büszke lehet, s hangsúlyozta: a mostani változás nem központosítást hoz, hanem olyan intézmények egy rendszerbe foglalásáról szól, amelyek sokszínűségét lehetőségként és erőforrásként kezelik.

 

3. kép: Dr. Gyuricza Csaba a SZIE rektora

Próbáljuk azt a tudást, ismerettömeget, ami ezeken a helyszíneken – Keszthely mellett a bázisnak számító Gödöllőn, továbbá Kaposváron, Szarvason, Gyöngyösön – rendelkezésre áll, úgy összefogni, hogy az egyetem fontos része legyen a helyi értelmiség képzésének, megtartásának. Döntő, hogy a fiatalok helyben maradjanak, mert aki elmegy, nehezen talál vissza, ezt látjuk, tapasztaljuk. Ezért létkérdés, hogy legyen helyben felsőoktatás, amely vonzó képzéseket nyújt, mert a leendő hallgatók csak akkor választják. Azon dolgozunk, hogy azokat az ismereteket, amelyek esetlegesen hiányoznak ehhez, odavigyük az intézményrendszeren belülről, ebből a Georgikon és a térség is profitál – mondta dr. Gyuricza Csaba, azt sem titkolva, a változásnak vannak zökkenői.

4. kép: A Georgikon Kar címere

Eltérő sajátosságú intézményeket gyúrnak ugyanis egybe, ami után a Szent István Egyetem jövő január elsejétől alapítványi fenntartásba kerül. Ennek következtében az eddigi közalkalmazottak a Munka törvénykönyve alapján dolgoznak tovább, ami okoz némi bizonytalanságot, de a SzIE vezetősége igyekszik mindezt eloszlatni.

Célunk, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel valósuljon meg az átállás, amire azért van szükség, hogy a változó feltételekhez, a jelentősen csökkenő hallgatói létszámhoz s az ismert demográfiai viszonyokhoz alkalmazkodjunk. Ha nem így tennénk, akkor ezek a vidéki intézmények előbb-utóbb eltűnnének – szögezte le a rektor.

Az így létrejövő intézmény viszont arra készül, hogy tíz éven belül Kelet-Közép-Európa legjobb agrárképzését nyújtsa és megújítsa a hazai agrár-felsőoktatást. Ennek érdekében modern, a világ legjobb egyetemeinél már bevált szervezeti felépítést alakítottak ki, ami megszünteti a most jellemző párhuzamosságokat, s versenyképes, hallgató- és oktatóbarát működést tesz lehetővé, vázolta dr. Gyuricza Csaba, aki arról is beszélt, megújul az oktatási tartalom is, a piaci igényekre és a külföldi trendekre figyelve.

A professzor lapunk kérdésére a helyi termékek és az erre alapozott gazdaságfejlesztés jelentőségéről is szólt, mondván: nagy trauma volt a rendszerváltás utáni időszak, ami visszavetette, elfeledtette ezt a lehetőséget. Pozitív változás, hogy az elmúlt tíz évben lassú építkezés kezdődött, amihez komoly szemléletváltásra van szükség termelői és fogyasztói oldalon egyaránt.

Ám erős a törekvés arra, hogy kialakuljanak az úgynevezett rövid ellátási láncok, s a helyi termékek értékesítésére ráépüljön a turizmus, illetve annak egy speciális ága, az agro- és ökoturisztika. Már vannak biztató eredmények, jó példák, de idő kell ahhoz, hogy a fiatalok is bekapcsolódjanak, éljenek a lehetőséggel. Kiemelt jelentőségű az oktatás, a szemléletformálás, a generációkon átívelő ismeretterjesztés, amit már az óvodában el kell kezdeni a környezeti neveléssel.

A Szent István Egyetem rektora ennek kapcsán megjegyezte, a magyar mezőgazdaság nagyon sokszínű, amihez a hazai agrár-felsőoktatásnak is igazodnia kell. Egyidejűleg kell jelen lennie a hagyományos tudás átadásának és a legkorszerűbb technológiáknak.
– Lényeges terület az agro- és ökoturizmus – folytatta dr. Gyuricza Csaba –, amely kitörési pont lehet egy-egy térségben. Szándékunk, hogy ezt az ágat is megjelenítsük a képzésben, és így olyan szakembereket tudjunk kibocsátani, akik képesek helyben felépíteni, éltetni, összefogni ezt a területet az ott élőkkel közösen, mert ez stabil alapja lehet a helyi gazdaságnak.

Ha valami jó lehet a rosszban, akkor az idei vírushelyzet ráirányította a figyelmet a helyi élelmiszerekre – válaszolta kérdésünkre a professzor.

Megnőtt például az érdeklődés a zöldség vetőmagvak iránt, egyre többekben kialakult az igény, hogy otthon termeljenek. Amikor néhány nap után bizonyos élelmiszerekből hiány volt a boltokban, sokak szemében átértékelődött a gazdálkodás, a járványhelyzet pedig hozzájárult a vidéki, falusi turizmus erősödéséhez is. Ez az év lendületet adhat a fejlődéshez.

Forrás: Zala Megyei Hírportál

Képek megnevezése:
1. kép: Szent István Egyetem Georgikon Kar “A”épület
2. kép: Georgikon Kart 1797-ben alapították meg
3. kép: Dr. Gyuricza Csaba a SZIE rektora
4. kép: A Georgikon Kar címere

Képek forrása:
1. kép: Google térképes szolgáltatása
2. kép: Google térképes szolgáltatása
3. kép: SZIE
4. kép: Georgikon Kar

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom