További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A gyapjúpiacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államok kínai gyapjútermék-importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető.
A gyapjúpiacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államok kínai gyapjútermék-importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető.
A 2019 decemberében kitört és mostanra már világméretűvé vált koronavírus-járvány tovább súlyosbította a gyapjúpiacokon kialakult helyzetet, melynek eredményeként a gyapjúárak csökkenése globális tendenciává vált. A Covid–19-járvány globális gyapjúpiacra gyakorolt negatív hatásai már az idei év elején is egyértelműen érezhetőek voltak, főként a Kínában kialakult erőteljes gyapjú iránti kereslet csökkenés, továbbá a gyapjúfeldolgozás leállása, valamint a gyapjúalapú termékek kiskereskedelmi forgalmának drasztikus visszaesése következtében. A koronavírus-járvány hatására a globális gyapjúpiac februárban jelentősen lelassult, március elején pedig teljesen leállt, és csak a járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések enyhítését követően indult lassan újra. Tekintettel arra, hogy a gyapjúértékesítés szempontjából általában a február–május közötti időszak az év legforgalmasabb periódusa, ezért az idei évi járvány okozta rendkívüli helyzet különösen súlyos hatást gyakorolt a gyapjúpiacokra. Valamennyi gyapjútermelő nemzet hasonló problémákkal szembesült a Covid–19-járvány első hulláma alatt, azonban a nemzetközi gyapjúipar számára történő értékesítést végző legnagyobb szervezetek a gyapjúipar fenntarthatóságának megőrzése és a vállalkozások jövedelmezőségének biztosítása érdekében a koronavírus járvány alatt is biztosítják a termelők részére a szolgáltatásokat. A Covid–19-világjárvány negatív hatásainak mérséklése érdekében ezen szervezetek kutatási, fejlesztési stratégiájukat tovább folytatják, értékesítésüket online aukciókra irányították át, hogy megpróbálják minél jobban mozgatni a piacot.
Termékmarketing programjaikat bár felülvizsgálták és észszerűsítették, azonban mindössze néhány programjukat függesztették fel átmenetileg a gyapjúpiac újraindulásáig. A nemzetközi szervezetek arra törekszenek továbbá, hogy minél hatékonyabban felkutassák azokat a piacokat és ágazatokat, amelyek rugalmasan reagálnak a járvány hatásaira, gyorsabban helyreállnak és élénkíthetik a gyapjú iránti keresletet. Álláspontjuk szerint a kínai értékesítési lehetőség, valamint a prémiumkategóriájú gyapjútermékek előállítása kulcsfontosságú tényezők lehetnek az árak helyreállításának korai szakaszaiban. Kiemelten fontosnak tartják továbbá a piacokra vonatkozó adatok, információk összegyűjtését és elemzését, tekintettel arra, hogy jelenleg igen sok a bizonytalanság a várható piaci kilátásokkal kapcsolatban. Bíznak abban, hogy intézkedéseikkel hatékonyan hozzá tudnak járulni az árak helyreállításához és a gyapjúpiac minél hatékonyabb élénkítéséhez, ugyanis a Covid–19-járványnak a gyapjú árak alakulására gyakorolt hatásai várhatóan a következő 12–18 hónapban is éreztetőek lesznek. A Covid–19-járvány gyapjúágazatra gyakorolt negatív hatásai Magyarországon is érezhetőek. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének (MJKSz) tájékoztatása szerint a hazai gyapjúértékesítés területén 2019-ben még az előző évekhez hasonlóan alakultak az árak és a kereslet is. A felvásárló és a feldolgozószektor minőségi követelményt nem támaszt és a tenyésztők sem fordítanak túlságosan nagy hangsúlyt a jó minőségű gyapjú termelésére, hiszen annak árbevétele és az ágazat jövedelemtermelő-képességére gyakorolt hatása elenyésző. A fentiek, valamint mind a tenyésztők, mind a kereskedők részéről a korábbi években tapasztalt inkorrekt
kereskedelmi magatartás hatására az idei év elejére csökkentek a felvásárlási árak és a járványhelyzet következtében a piaci kereslet nemcsak hazánkban, hanem a világban is drasztikusan visszaesett. Ennek következménye, hogy az idei évi lenyírt gyapjú döntő hányada még a termelők raktáraiban van. Az MJKSz szerint változás a hazai gyapjúpiacon csak a világpiaci helyzet javulásától várható. Az MJKSz a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen jelenleg is azon dolgozik, hogy hatékony és megnyugtató megoldást találjon a gyapjúágazatban kialakult problémák kezelésére, amely megoldási javaslatokat együttesen kívánnak előterjeszteni a szaktárca részére.
A gyapjú alakulása mellett az alábbi két ábra szemlélteti a könnyű bárány árának alakulását a Közép-Európában illetve Nyugat- és Dél-Európában.
Forrás: NAK
Kép forrása: Agrojagernews
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV