A kultikus Rába traktorokba Kálozon lehelnek új életet – tájékoztatott a FEOL internetes hírportál.

Rátkai Márton és Rátkai István Kálozon élnek, itt is végzik az értékmentő munkájukat csapatukkal közösen

István merően néz a felújított Rába traktor felé. A húsztonnás monstrum vezetőfülkéjében fia ül, Márton. Hiába is kiabálna neki, nem hallaná, ezért szemmel instruálja, hogy hova álljon, s milyen szögben.

Kálozon vagyunk, Belmajorban, ez a Huntractor telephelye. A mi tevékenységünk abból áll, hogy régi Rába traktorokat teljesen újjá teszünk. Nem felújítunk, hanem átépítünk – mutatott Rátkai István ügyvezető, mezőgazdasági gépészmérnök a frissen újjávarázsolt Rába 180-as univerzális traktorra.

Rátkai István és egy felújított Rába

Ez a gép 1978-ban Győrben „született”, legutoljára az ajkai timföldtározóban szolgált. A nagy átalakulás után a pécsi hőerőműben veszi fel a munkát, aprítékot fog tolni.

Kálozon az újjászületett Rába

– Amikor a magyar mezőgazdaság a hetvenes években fejlődésnek indult, Steiger nevezetű traktorokat hoztak be Amerikából. Nem ezt, a 180-as típusút, hanem ennek elődjét, a 250-eseket. Idővel megvásárolták a licencét, és elkezdték itthon gyártani, a győri Rába gyárban. Magyarosodott ez a gép – ismertette István. – A magyar mezőgazdaság traktorállományának a 250-esek adták a gerincét, az országban mindenütt ismerték!

Ez egy tágas, klímás, rádiós, sőt „boruló” fülke!

Ebből a 250-esből több mint négyezer készült. A 180-as, amelyet most bemutatunk, saját fejlesztése volt a Rábának. Most már ezek is elavultak, nem használják őket, ezért jött a megoldás, hogy építsük át őket a mai kornak megfelelően. Ebben van egy 360 lóerős motor, egy automata váltó, egy saját fejlesztésű irányváltó: ennek a traktornak ugyanúgy, ugyanazzal a sebességgel kell mennie előre, mint hátra. Elektronikus kijelző van benne, számítógép által vezérelt – sorolta.
Előzőleg teljesen lecsupaszították, szétszedték miszlikbe, lehomokolták, vagyis homokkal, nagy nyomással lefújták róla a régi festéket, újrafestették, majd újrapakoltak bele mindent. István fia, Rátkai Márton a főkonstruktőr, ő mutatta be nekünk a sofőrfülkét. Tőle tudjuk, hogy hő- és hangszigetelt a fülke. Már csak ezért sem tudta volna őt szóval instruálni az édesapja, amikor az imént beparkolt a fotózáshoz. No, meg a traktor saját zaja miatt. Nini, vettük észre, még rádió is van a klímás fülkében!

– A régi állapotához képest olyan fél köbméterrel nagyobb lett a fülke légtere – mondta Márton. – A kezelése: teljesen automata váltója van, fokozaton belüli fokozatmentes, ezt azt jelenti, vannak benne csoportok, amin belül, mint egy hidrosztatikus vagy CVT-hajtás változtatja a sebességet, illetve a nyomatékot – folytatta Márton, aki végzős gépészmérnök hallgató, de ez talán szóhasználatából is kitűnt olvasóinknak. – Sofőrbarát fülke, minden hozzáférhető, minden javítható benne, ez a mai traktorokról nem feltétlenül mondható el.
Kérdésünkre, miszerint ha lerobbanna vele az út szélén, meg tudná-e helyben javítani, Márton – értve a tréfát –, úgy felelt, hogy igen, ha lenne nála egy nagykalapács meg egy 46-os kulcs. Ráadásul ez egy borulófülke. Márton kifejtette, ha borulna a traktor, a sofőr teendője csak annyi, hogy izomból kapaszkodjon a kormányba, a biztonsági technika mindent intéz.
Az eredetinek közel duplájára nehezedett, húsztonnás traktor súlyát nemcsak az új, nagy tömegű motor és a sebességváltó nyomja meg, hanem az 1,7 tonnás tolólap, az 1 tonnás forgatószerkezet és az együttesen több mint 6 tonnás kerekek.

Forrás: Fejér megyei hírportál internetes oldala
Képek forrása: Nagy Norbert