Keressen minket

Mezőgazdaság

Copa-Cogeca Méz Munkacsoport őszi értekezlet összefoglalója

Október 21-én on-line tartotta meg (a tavaszi teljesen elmaradt) a Copa-Cogeca Méz Munkacsoport a szokásos őszi értekezletét. Bross Péter elnök és Dr. Bónai András nemzetközi elnökhelyettes vettek részt a közel 4 órás megbeszélésen.

Közzétéve:

Október 21-én on-line tartotta meg (a tavaszi teljesen elmaradt) a Copa-Cogeca Méz Munkacsoport a szokásos őszi értekezletét. Bross Péter elnök és Dr. Bónai András nemzetközi elnökhelyettes vettek részt a közel 4 órás megbeszélésen.

Számozott méhkirálynő (Fotó: Pixabay)

Etienne Bruneau a Munkacsoport elnöke és Federico Facchin a Copa-Cogeca titkára tanácsadó voltak a videokonferencia szervezői és moderátorai. A rendezvény technikai probléma nélkül, rendben zajlott le.

A virtuális kerekasztal beszélgetésen részt vevők köszöntése és az esemény megnyitása után következett a 2020-as méhészeti év országonkénti, rövid elemzése. Lássuk.

  • Franciaország északi területein több méz termett, mint délen. Nagyon vegyes a „kép” az országban. Az ország egész évi termését tekintve van elég mézük a közvetlen értékesítő méhészeknek a saját szükségleteik fedezésére. Érezhetően jól, jobban megy a közvetlen értékesítés a járvány idejében, nehéz mérni, de a tapasztalatok alapján elmondható, hogy kb. 20%-al nőtt a közvetlen értékesítés aránya.
  • Finnországban 40%-kal kevesebb méz termett idén, mint az eddigi évek átlaga. Ez már a harmadik rossz éve zsinórban a méhészeknek. A hordós felvásárlási árak nem növekedtek, ennek következtében a direkt mézértékesítés részaránya nőtt. A koronavírus hatására egyre többen rendelnek online mézet a termelőktől.
  • Olaszországban hűvös volt a tavasz. Az ország északi részein sok eső esett. Egyes területeken 80%-kal kevesebb méz termett idén, mint a sokéves átlag. Mindezeknek köszönhetően, a jövőre vonatkozó kilátások sem kedvezőek. Teljesen elkedvtelenedtek a méhészek, abszolút rossz, kilátástalan a hangulat az ágazatban. A termelés mennyiségi csökkenésére számítanak már rövidtávon is, de középtávon biztosan. A felvásárlási árak nem változtak, gyakorlatilag azért, mert nincs méz, nincs árualap. Pedig a mézfeldolgozók felől óriási a kereslet az olasz mézre.
  • Dánia méztermése 20% csökkenést mutat múlt évhez képest. Ennek ellenére, semmit sem mozdult meg (felfelé) a nagybani mézár, a nagy méhészetek teljes csődben vannak, 2-3 euró közötti hordós árak vannak. Aki nem közvetlenül értékesít, nem tudja fenntartani méhészetét.
  • Portugália méhészeteinek nagy része 80% veszteséget könyvelt el idén. Nem tudják a pontos okokat, de alig maradtak méhek tavaszra. Fontosnak tartják megjegyezni, hogy a veszteségek nem csak a klímaváltozás hatásainak hozadéka. Kilátástalanság a köbön – ez jellemzi az ágazatot.
  • Ausztriában a tavaszi fagyok okoztak kárt leginkább. Nagyarányú volt a téli méhcsalád veszteség is. Az ország keleti részén nem tudtak szinte semmi erdei mézet pergetni. Az akácméztermés is kevés lett. Összességében fele termés lett, mint egy átlagos évben.
  • Németországban a tavaszi méz termésmennyisége átlagos volt. Az év többi részében azonban az átlagtól kevesebb termett. A hordós méz felvásárlási ára jelenleg nagyon alacsony (3-4 Euro/kg), de a 135 ezer (!) méhész többsége közvetlenül értékesíti termését. A sok méhészet ellenére, mivel azok főleg kevés méhcsaláddal dolgoznak, a német méhészek által termelt méz mennyisége mindössze a belső fogyasztás 20-30%-át teszi ki. A regisztrált méhészek egy része 40-60%-ra becsli az idei veszteségeit, mely elsősorban tavaszra realizálódott.
  • Lengyelországban a téli méhcsalád veszteséget 40-50%-ra becsülik. A repce jó hordást biztosított, de akácmézük nem termett. A hordós méz felvásárlási ára 3-4 Euro/kg, a méhészek kiszerelve 6-7 euróért adják kilóját a méznek. A repcén kívül alig termett más méz, katasztrofális évnek minősítik 2020-at.
  • Svédországban hűvös és csapadékos volt az idei év. Kevesebb méz termett, mint az eddigi évek átlaga. A hordós méz felvásárlási ára 5-6 Euro.

Miről volt még szó a találkozón?

– a Copa-Cogeca teljesen egyetért és támogatja a Mézdirektíva megnyitását elsősorban abból a célból, hogy a mézek eredetének címkén történő jelölését módosítsák. Az üvegben lévő méz eredetének 100%-os pontossággal történő jelölése szükséges ahhoz, hogy a fogyasztó tudja az egyes mézek árai közötti különbségek okait.

– hosszan tárgyaltuk azt, az egyre több tagországban problémát okozó gyakorlatot, miszerint a laborok (így a hatóság is) helytelen következtetést vonnak le egyes mézparaméterek mérésének eredményeiből és teljesen egyértelmű természetes mézeket minősítenek hamisnak. Kevés természetes mézminta-számból állítják össze a referencia alapjául szolgáló adatbázist a laborok, pedig változó környezetünkben (mint a méhlegelő – de adott méhlegelőn belül is a növények, különösen szántóföldi kultúra esetében-, mint a klímánk, mint a méhészeti technológiánk változik) alapvető fontosságú kell, hogy legyen a nagyszámú és gyakori ismétlésű mintavétel. Egyes laborok rossz gyakorlata sok kellemetlenséget okoz a mézpiacon, miközben az alapvetően „gyártott” mézek beállított, stabil paraméterei átmennek a szűrőn, a laborok képtelenek kiszűrni azokat.

– a magyar kezdeményezésű EUBEE projectet is élénk érdeklődés kísérte, hiszen alapvető fontosságú az unióban termelt mézek piacon történő megkülönböztetése a harmadik országok béliektől. De az EUBEE nyomonkövetési rendszere is példaértékű – hangzott el. A tavaszi értekezleten, a megbeszéltek szerint, még részletesebben fognak a részvevők foglalkozni az EUBEE kezdeményezéssel.

Forrás: OMME – Dr. Bónai András, Bross Péter

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom