Mezőgazdaság
Gombapincészetben álcázott kannabiszültetvényt találtak a rendőrök – VIDEÓVAL
Összehangolt akcióban fogták el a budafoki rendőrök és a Terrorelhárítási Központ műveleti egységei a kábítószertermesztőt. A XXII. kerületi rendőrök információi alapján ütöttek rajta egy kábítószertermesztőn egy budatétényi pincészetben.
Összehangolt akcióban fogták el a budafoki rendőrök és a Terrorelhárítási Központ műveleti egységei a kábítószertermesztőt. A XXII. kerületi rendőrök információi alapján ütöttek rajta egy kábítószertermesztőn egy budatétényi pincészetben.

A rendőrök munkáját a Terrorelhárítási Központ műveleti egységei is segítették.
A nyomozás adatai szerint a 42 éves V. Zoltán édesanyja gombapincészetét használta arra, hogy rejtve maradjon kannabisz ültetvénye. A rendőrök a férfi elfogására a Terrorelhárítási Központ egységeit kérték fel, mert az adatgyűjtések során megállapították, hogy V. Zoltán sportlövőként tartási engedéllyel rendelkezik több maroklőfegyverre.
Az összehangolt műveletben a budafoki rendőrök és a TEK munkatársai 2020. november 23-án figyelés alá vonták a férfit, majd a pincészetnél elfogták. A nyomozók a két részből kialakított hely egyikében kiépített szellőztetőrendszert, a másikban 279 tő kannabiszt és a növények termesztéséhez szükséges eszközöket találtak.
A rendőrök a budapesti felderítő nyomozókkal a férfi martonvásári lakására is kiterjesztették a kutatást, ahol több olyan nagy értékű tárgyat foglaltak le, melyek bűncselekményből származhatnak; a férfitől több mint 10 millió forint értékben foglaltak le két autót, egy túramotort és négy karórát.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztály Vizsgálati Osztály nyomozói V. Zoltánt kábítószer-kereskedelem bűntett gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vétele mellett előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.
Forrás: police.hu
Mezőgazdaság
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely növényvédő szerek alkalmazhatóak a durumbúza kultúrában. Az engedélyező hatóság állásfoglalása szerint a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyük alapján a „búza” vagy „őszi búza” kultúrában engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása a durum- és tönkölybúza kultúrákban is megengedett.

Érdemes használni a Nébih növényvédő szerek adatbázisát. Kattints a képre és próbáld ki! Fotó: Agro Jager
A gyomirtó szerek alkalmazásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a (tavaszi, illetve őszi) durum- és tönkölybúza sokkal érzékenyebb a herbicides kezelésekre, mint az őszi búza.
Fontos tudni, hogy a durum- és tönkölybúza kultúrákban felhasználható növényvédő szerek kijuttatását megelőzően, javasolt a fitotoxicitás kockázatáról az engedélytulajdonossal és a fajta fenntartóval is konzultálni, ellenkező esetben gyomirtó szerek vonatkozásában akár a kultúrnövény pusztulása is bekövetkezhet.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN) a búzában engedélyezett növényvédőszerek durumbúzában és tönkölybúzában is kiválaszthatóak, viszont az élelmezésügyi várakozási időt (ÉVI) a gazdálkodónak szükséges beírni, az nem jelenik meg automatikusan mivel nem szerepel az okiratban durumbúza vagy tönkölybúza hasznosítás. Ilyen esetben az őszibúza/búza mellett szereplő ÉVI-t kell beírniuk a kitöltőknek.
A durumbúza és tönkölybúza hasznosítások kódjai az alábbiak:
KAL04 Őszi durumbúza
KAL05 Tavaszi durumbúza
KAL06 Őszi tönkölybúza
KAL07 Tavaszi tönkölybúza
Forrás: Nébih
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Vermes Tibor / AM
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.
Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.

Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274
A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.

Őshonos erdőtársulásaink megőrzése az erdész szakma egyik főfeladata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.

Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.
A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
AM: Az élelmiszertermelést nem lehet elválasztani a termőföldtől
A műhús egy csinálmány, mi pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy az élelmiszer-előállítás a termőföldhöz kötődjön, mert ez jelenti a hagyományainkat és a kultúránkat – közölte Nagy István agrárminiszter. Megkezdődött a laboratóriumi hús hazai gyártásának és forgalmazásának betiltásáról szóló jogszabály vitája az Országgyűlésben.

Süldők cserélnek gazdát a ruzsai vásárban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A tárcavezető a parlamentben arról beszélt, hogy számos aggály fogalmazható meg a laboratóriumban előállított húsokkal kapcsolatban. A felvetődő kérdések megválaszolása pedig csak átfogó hatásvizsgálat alapján lehetséges. Az előzetesen vélelmezhető negatív hatások azonban olyan mértékűek, hogy már indokolt ezek alapján jogszabály útján biztosítani a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmát. Nagy István szerint a leghatározottabban fel kell lépni ellene, ragaszkodni kell ahhoz, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kötve állítsanak elő.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A kultúra ott kezdődött, amikor az ember földet kezdett művelni és addig tart, amíg megműveli. Ha a termőföldtől elválasztjuk az élelmiszertermelést, akkor minden hagyományunktól, minden kultúránktól eltávolodunk, identitásunkat veszítjük, ami gyökértelenséghez vezethet. Az európai létforma kerül veszélybe, ha elfogadjuk a művileg előállított húsok forgalmazását – tette hozzá.

Dr. Nagy István magyar agrárminiszter. Fotó: Fekete István / AM
A miniszter kitért arra is, hogy az élelmiszerek folyamatosan bekerülnek, és jelentős hányadukban be is épülnek az emberi szervezetbe. Ebből következően mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetőleg csökkentése érdekében. Ezért is kell a lehető legszigorúbb szabályokat meghozni a műhús előállításával és forgalmazásával kapcsolatban. Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat kizárólag az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást engedélyezné, minden más esetben szigorúan tiltaná a műhús előállítását és forgalmazását hazánkban.

Aprójószágok a zsadányi Turbucz tanyán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Nagy István hangsúlyozta, meg kell becsülni a normalitást, a hagyományokat és a gazdák munkáját, akik két lábbal a földön állnak. Az emberek egy része ugyanis eltávolodott a természettől, álromantika alakul ki az élővilág kapcsán. A társadalom többségének meg kell értenie, hogy a gazdák nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő sem. Ezért azon dolgozunk, hogy miként tudjuk a gazdatársadalom számára a társadalmi elismertséget helyreállítani. A magyar kormány elkötelezett a hagyományos vidéki életforma megőrzése és megerősítése mellett – húzta alá az agrártárca vezetője.
Agrárminisztérium