További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Különleges innovációt jelentő élelmiszer gyártása kezdődhet meg a Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. szoros együttműködése révén. Nemcsak a vegetáriánusok, de a húsevők számára is a boldog és egészséges életmód záloga lehet.
Különleges innovációt jelentő élelmiszer gyártása kezdődhet meg a Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. szoros együttműködése révén. Nemcsak a vegetáriánusok, de a húsevők számára is a boldog és egészséges életmód záloga lehet.
Rohanó világunkban sokan nem szánnak kellő időt arra, hogy friss zöldségeket vásároljanak a piacokon, majd azokat alaposan megmosva és felszeletelve egészséges szendvicseket készítsenek családjuknak vagy saját maguknak. Az állandó időhiány mellett ráadásul további kellemetlenséget jelenthet, ha mégis készül egy-egy szendvics, a bele kerülő zöldség miatt átázik a pékáru, vagy, ha a maradék zöldség idő előtt megfonnyad és kárba vész.
A Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. együttműködésével megszületett szabadalom erre is megoldást nyújt: ha a SALAdMI speciális zöldségfelvágott egy-egy szelete kerül a szendvicsünkbe, máris sokat tettünk egészséges táplálkozásunk érdekében. A termék ízletes fehérje a vegetáriánusoknak és zöldség a húsevőknek.
„Az Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. egyik legújabb, közös szabadalma, a SALAdMI igazi mérföldkőnek számít, ugyanis a kutatási eredmények létrehozása és a kutatási eredmények piacképes termékekként való megjelenítése két markánsan elkülönülő folyamat” – nyilatkozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői székhelyű intézmény mb. rektora. – „Az Egyetem oktatói, kutatói a kutatásban kiválóak, de az innováció „rögös útját” kevesen vállalják fel. Ezért kézzel fogható gazdasági eredményt kevés kutatás hoz. Ezen kívánunk változtatni a Blue Seven Group Zrt.-vel való együttműködéssel, mely új lehetőséget nyit azon az úton, hogy minden olyan kutatási eredmény, amelyből gazdasági haszon származhat, induljon el az innovációs úton.”
De vajon hogyan kell elképzelni a SALAdMI érzékszervi tulajdonságait? Mint azt Csurka Tamás termékfejlesztő, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója és a doktoranduszok képviselője elmondta, a termék mozaikos metszéslapja és textúrája olyan, mint egy igazi szalámi, íze és illata viszont a receptúrában szereplő zöldségekéhez hasonlatos. A SALAdMI kezdetben két ízvilággal tervezi megajándékozni a fogyasztókat: a piros a tervek szerint főként olaszos ízvilágú paradicsomot és kaliforniai paprikát, a zöld pedig szintén kellemesen fűszerezett spenótot, brokkolit és cukorborsót tartalmaz majd. Mindegyik olyan finom, hogy akár magában is fogyasztható. Ugyanakkor a szabadalom a gyártástechnológiáról szól, és nem a zöldség alapanyagok és fűszerek összetételéről, így az ízesítésnek csak a fantázia szab határt.
A SALAdMI tehát a fiatal innovátor szerint nem próbál meg hasonlítani az igazi húsra, mint sok más izolált növényi fehérjékből és szójából készült húsanalóg, és nem csupán egy péntekenként húst helyettesíthető termék. Sokkal inkább a zöldség jövője. Egyik összetevője ráadásul az intézmény egy másik fontos szabadalma, a folsavat, vasat, cinket és omega-3 esszenciális zsírsavat tartalmazó tojás is, amely magas fehérjetartalom kialakításával még inkább egészségessé teszi a különleges hazai innovációt.
A rostban gazdag termék fejlesztése során azt is célul tűzték ki, hogy a gyártáshoz fel lehessen használni azokat az alakhibás és mérethibás zöldségeket is, amelyek bár tökéletes állapotban vannak, a multik polcairól, vagy azok helyett a szemétben végzik. A SALAdMI tehát egyszerre kényelmi termék azon zöldségkedvelőknek, akik rendkívül sűrű időbeosztással rendelkeznek, az élelmiszermentés révén pedig kiváló eszköze a fenntarthatóságnak is. Nemsokára pedig ott fog lógni a téliszalámi mellett.
„Nagy segítséget jelentett, hogy a fejlesztés során használni tudtam a Szent István Egyetem infrastruktúráját, és a tanüzemekben, laborokban, majd az iparban olyan tudást, tapasztalatot és innovációs szemléletet szerezhettem, ami hozzásegített egy ilyen szabadalom létrejöttéhez” – hangsúlyozta Csurka Tamás, aki termékfejlesztőként a Blue Seven Group Zrt. igazgatótanácsának egyetlen hallgatói képviselője is lett.
Mint arról az Egyetem korábbi közleményében is beszámolt, a törekvéseknek köszönhetően az elkövetkező időszakban a szellemi tulajdonokból, az eddig kifejlesztett szabadalmakból értékes piaci termékek válnak, melyek hozzájárulnak az intézmény versenyképességének növeléséhez.
Forrás: SZIE
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV