Mezőgazdaság
Az egészséges életmód új lépcsője a hazai fejlesztésű zöldségszalámi
Különleges innovációt jelentő élelmiszer gyártása kezdődhet meg a Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. szoros együttműködése révén. Nemcsak a vegetáriánusok, de a húsevők számára is a boldog és egészséges életmód záloga lehet.
Különleges innovációt jelentő élelmiszer gyártása kezdődhet meg a Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. szoros együttműködése révén. Nemcsak a vegetáriánusok, de a húsevők számára is a boldog és egészséges életmód záloga lehet.
Rohanó világunkban sokan nem szánnak kellő időt arra, hogy friss zöldségeket vásároljanak a piacokon, majd azokat alaposan megmosva és felszeletelve egészséges szendvicseket készítsenek családjuknak vagy saját maguknak. Az állandó időhiány mellett ráadásul további kellemetlenséget jelenthet, ha mégis készül egy-egy szendvics, a bele kerülő zöldség miatt átázik a pékáru, vagy, ha a maradék zöldség idő előtt megfonnyad és kárba vész.
A Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. együttműködésével megszületett szabadalom erre is megoldást nyújt: ha a SALAdMI speciális zöldségfelvágott egy-egy szelete kerül a szendvicsünkbe, máris sokat tettünk egészséges táplálkozásunk érdekében. A termék ízletes fehérje a vegetáriánusoknak és zöldség a húsevőknek.
„Az Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. egyik legújabb, közös szabadalma, a SALAdMI igazi mérföldkőnek számít, ugyanis a kutatási eredmények létrehozása és a kutatási eredmények piacképes termékekként való megjelenítése két markánsan elkülönülő folyamat” – nyilatkozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői székhelyű intézmény mb. rektora. – „Az Egyetem oktatói, kutatói a kutatásban kiválóak, de az innováció „rögös útját” kevesen vállalják fel. Ezért kézzel fogható gazdasági eredményt kevés kutatás hoz. Ezen kívánunk változtatni a Blue Seven Group Zrt.-vel való együttműködéssel, mely új lehetőséget nyit azon az úton, hogy minden olyan kutatási eredmény, amelyből gazdasági haszon származhat, induljon el az innovációs úton.”
De vajon hogyan kell elképzelni a SALAdMI érzékszervi tulajdonságait? Mint azt Csurka Tamás termékfejlesztő, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója és a doktoranduszok képviselője elmondta, a termék mozaikos metszéslapja és textúrája olyan, mint egy igazi szalámi, íze és illata viszont a receptúrában szereplő zöldségekéhez hasonlatos. A SALAdMI kezdetben két ízvilággal tervezi megajándékozni a fogyasztókat: a piros a tervek szerint főként olaszos ízvilágú paradicsomot és kaliforniai paprikát, a zöld pedig szintén kellemesen fűszerezett spenótot, brokkolit és cukorborsót tartalmaz majd. Mindegyik olyan finom, hogy akár magában is fogyasztható. Ugyanakkor a szabadalom a gyártástechnológiáról szól, és nem a zöldség alapanyagok és fűszerek összetételéről, így az ízesítésnek csak a fantázia szab határt.
A SALAdMI tehát a fiatal innovátor szerint nem próbál meg hasonlítani az igazi húsra, mint sok más izolált növényi fehérjékből és szójából készült húsanalóg, és nem csupán egy péntekenként húst helyettesíthető termék. Sokkal inkább a zöldség jövője. Egyik összetevője ráadásul az intézmény egy másik fontos szabadalma, a folsavat, vasat, cinket és omega-3 esszenciális zsírsavat tartalmazó tojás is, amely magas fehérjetartalom kialakításával még inkább egészségessé teszi a különleges hazai innovációt.
A rostban gazdag termék fejlesztése során azt is célul tűzték ki, hogy a gyártáshoz fel lehessen használni azokat az alakhibás és mérethibás zöldségeket is, amelyek bár tökéletes állapotban vannak, a multik polcairól, vagy azok helyett a szemétben végzik. A SALAdMI tehát egyszerre kényelmi termék azon zöldségkedvelőknek, akik rendkívül sűrű időbeosztással rendelkeznek, az élelmiszermentés révén pedig kiváló eszköze a fenntarthatóságnak is. Nemsokára pedig ott fog lógni a téliszalámi mellett.
„Nagy segítséget jelentett, hogy a fejlesztés során használni tudtam a Szent István Egyetem infrastruktúráját, és a tanüzemekben, laborokban, majd az iparban olyan tudást, tapasztalatot és innovációs szemléletet szerezhettem, ami hozzásegített egy ilyen szabadalom létrejöttéhez” – hangsúlyozta Csurka Tamás, aki termékfejlesztőként a Blue Seven Group Zrt. igazgatótanácsának egyetlen hallgatói képviselője is lett.
Mint arról az Egyetem korábbi közleményében is beszámolt, a törekvéseknek köszönhetően az elkövetkező időszakban a szellemi tulajdonokból, az eddig kifejlesztett szabadalmakból értékes piaci termékek válnak, melyek hozzájárulnak az intézmény versenyképességének növeléséhez.
Forrás: SZIE
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK