Mezőgazdaság
Az egészséges életmód új lépcsője a hazai fejlesztésű zöldségszalámi
Különleges innovációt jelentő élelmiszer gyártása kezdődhet meg a Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. szoros együttműködése révén. Nemcsak a vegetáriánusok, de a húsevők számára is a boldog és egészséges életmód záloga lehet.
Különleges innovációt jelentő élelmiszer gyártása kezdődhet meg a Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. szoros együttműködése révén. Nemcsak a vegetáriánusok, de a húsevők számára is a boldog és egészséges életmód záloga lehet.
Rohanó világunkban sokan nem szánnak kellő időt arra, hogy friss zöldségeket vásároljanak a piacokon, majd azokat alaposan megmosva és felszeletelve egészséges szendvicseket készítsenek családjuknak vagy saját maguknak. Az állandó időhiány mellett ráadásul további kellemetlenséget jelenthet, ha mégis készül egy-egy szendvics, a bele kerülő zöldség miatt átázik a pékáru, vagy, ha a maradék zöldség idő előtt megfonnyad és kárba vész.
A Szent István Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. együttműködésével megszületett szabadalom erre is megoldást nyújt: ha a SALAdMI speciális zöldségfelvágott egy-egy szelete kerül a szendvicsünkbe, máris sokat tettünk egészséges táplálkozásunk érdekében. A termék ízletes fehérje a vegetáriánusoknak és zöldség a húsevőknek.
„Az Egyetem és a Blue Seven Group Zrt. egyik legújabb, közös szabadalma, a SALAdMI igazi mérföldkőnek számít, ugyanis a kutatási eredmények létrehozása és a kutatási eredmények piacképes termékekként való megjelenítése két markánsan elkülönülő folyamat” – nyilatkozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői székhelyű intézmény mb. rektora. – „Az Egyetem oktatói, kutatói a kutatásban kiválóak, de az innováció „rögös útját” kevesen vállalják fel. Ezért kézzel fogható gazdasági eredményt kevés kutatás hoz. Ezen kívánunk változtatni a Blue Seven Group Zrt.-vel való együttműködéssel, mely új lehetőséget nyit azon az úton, hogy minden olyan kutatási eredmény, amelyből gazdasági haszon származhat, induljon el az innovációs úton.”
De vajon hogyan kell elképzelni a SALAdMI érzékszervi tulajdonságait? Mint azt Csurka Tamás termékfejlesztő, a SZIE Élelmiszertudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója és a doktoranduszok képviselője elmondta, a termék mozaikos metszéslapja és textúrája olyan, mint egy igazi szalámi, íze és illata viszont a receptúrában szereplő zöldségekéhez hasonlatos. A SALAdMI kezdetben két ízvilággal tervezi megajándékozni a fogyasztókat: a piros a tervek szerint főként olaszos ízvilágú paradicsomot és kaliforniai paprikát, a zöld pedig szintén kellemesen fűszerezett spenótot, brokkolit és cukorborsót tartalmaz majd. Mindegyik olyan finom, hogy akár magában is fogyasztható. Ugyanakkor a szabadalom a gyártástechnológiáról szól, és nem a zöldség alapanyagok és fűszerek összetételéről, így az ízesítésnek csak a fantázia szab határt.
A SALAdMI tehát a fiatal innovátor szerint nem próbál meg hasonlítani az igazi húsra, mint sok más izolált növényi fehérjékből és szójából készült húsanalóg, és nem csupán egy péntekenként húst helyettesíthető termék. Sokkal inkább a zöldség jövője. Egyik összetevője ráadásul az intézmény egy másik fontos szabadalma, a folsavat, vasat, cinket és omega-3 esszenciális zsírsavat tartalmazó tojás is, amely magas fehérjetartalom kialakításával még inkább egészségessé teszi a különleges hazai innovációt.
A rostban gazdag termék fejlesztése során azt is célul tűzték ki, hogy a gyártáshoz fel lehessen használni azokat az alakhibás és mérethibás zöldségeket is, amelyek bár tökéletes állapotban vannak, a multik polcairól, vagy azok helyett a szemétben végzik. A SALAdMI tehát egyszerre kényelmi termék azon zöldségkedvelőknek, akik rendkívül sűrű időbeosztással rendelkeznek, az élelmiszermentés révén pedig kiváló eszköze a fenntarthatóságnak is. Nemsokára pedig ott fog lógni a téliszalámi mellett.
„Nagy segítséget jelentett, hogy a fejlesztés során használni tudtam a Szent István Egyetem infrastruktúráját, és a tanüzemekben, laborokban, majd az iparban olyan tudást, tapasztalatot és innovációs szemléletet szerezhettem, ami hozzásegített egy ilyen szabadalom létrejöttéhez” – hangsúlyozta Csurka Tamás, aki termékfejlesztőként a Blue Seven Group Zrt. igazgatótanácsának egyetlen hallgatói képviselője is lett.
Mint arról az Egyetem korábbi közleményében is beszámolt, a törekvéseknek köszönhetően az elkövetkező időszakban a szellemi tulajdonokból, az eddig kifejlesztett szabadalmakból értékes piaci termékek válnak, melyek hozzájárulnak az intézmény versenyképességének növeléséhez.
Forrás: SZIE
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.