Keressen minket

Mezőgazdaság

Hogyan tároljuk a növényvédő szereket biztonságosan?

Ahogy a növényvédő szer forgalmazása, szállítása és felhasználása, úgy a tárolása is fokozott veszéllyel járó tevékenység. A készítményeket a szabályozás a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kategóriájába sorolja az emberre és a környezetre esetlegesen ártalmasan ható, komplex tulajdonságaik alapján.

Ahogy a növényvédő szer forgalmazása, szállítása és felhasználása, úgy a tárolása is fokozott veszéllyel járó tevékenység. A készítményeket a szabályozás a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kategóriájába sorolja az emberre és a környezetre esetlegesen ártalmasan ható, komplex tulajdonságaik alapján.

A növényvédő szereket nagy gondossággal kell tárolni, szigorú szabályok betartása mellett. (Kép: Pixabay)

A növényvédő szerek raktározására és tárolására vonatkozó szabályokat a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet 14. és 27. §-a írja elő. Raktározás alatt a kereskedelemhez kacsolódó tevékenységet értjük, tárolás alatt pedig a végfelhasználónál végzett tevékenységet. A növényvédőszer-raktárra vonatkozó egyes követelményeknek meg kell felelnie az otthoni növényvédőszer-tárolónak is.

A növényvédőszer-raktár létesítésének előírásai
A növényvédő szert forgalmazó személy köteles a készítményeket olyan, elkülönített raktárban tartani, amelynek bejárata a szabadból nyílik, és átjárás nélkül megközelíthető. A bejáratnak tömör, biztonsági záras, magasított küszöbű ajtónak kell lennie. Az ajtón jól látható helyen fel kell tüntetni az „Idegeneknek belépni tilos!” feliratot, a raktáron belül pedig a „Növényvédőszer-raktár” figyelmeztetést.
A raktáron belül minden olyan tevékenység tiltott, amely nem kapcsolódik a növényvédő szer tárolásához vagy felhasználásra való elkészítéséhez. A raktár bejáratának kulcsát kizárólag a raktáros, illetve megbízott helyettese kezelheti. A raktárba belépni, növényvédő szert a raktárba bevinni, onnan kivinni, a raktárban bármilyen tevékenységet végezni kizárólag a raktáros jelenlétében és hozzájárulásával szabad.

A kis- és nagykereskedelmi forgalmazási és raktározási tevékenység engedélyhez kötött.

A további előírások mind az otthoni növényvédőszer-tárolásra, mind a raktározási tevékenységre érvényesek.

Otthoni növényvédőszer-tárolás
A növényvédő szerek tárolására minden esetben olyan helyet kell biztosítani, ahol a tárolt készítmények az egészséget és a környezetet nem veszélyeztetik. A tárolóhely lehet egy külön helyiség vagy egy különálló szekrény is. Úgy kell kialakítani, hogy egy esetleges szennyeződés esetén biztosítható legyen a környezet maradéktalan tisztítása.
•    Elsődleges követelmény, hogy a tárolóhelyiség szilárd aljzatburkolatú legyen, ahol a talajvíz az év egyetlen szakában sem emelkedik a tárolószint fölé, ezenkívül a tárolt anyag sem közvetlenül, sem közvetve nem juthat felszíni vagy felszín alatti vizekbe.
•    Csapadékvíznek egyik tárolóalkalmatosságba sem szabad bejutnia!
•    A tároló kialakítását úgy kell megoldani, hogy az el legyen különítve az emberek és állatok tartózkodási helyétől, valamint az élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségektől is.
•    Gondoskodni kell az ajtó zárhatóságáról is annak érdekében, hogy illetéktelen személyek, állatok ne férjenek hozzá a tárolt készítményekhez.
•    Ki kell zárni továbbá a tűz- és robbanásveszélyt.

Fontos kitétel, hogy a tárolón belül elkülönítetten kell tartani azokat a kiürült és lezárt növényvédőszer-csomagolóeszközöket, amelyeket előzőleg már szabályosan, kívül és belül is megtisztítottak. De el kell különíteni a sérült csomagolású, lejárt szavatosságú készítményeket, a szennyezett vagy azonosíthatatlan, illetve ártalmatlanításra váró csomagolóanyagokat is.
Elővigyázatossági okokból érdemes a szilárd formulációjú növényvédőszer-készítményeket a folyékony állagú készítmények feletti polcra helyezni, így csökkentve a szennyeződés kockázatát. Ezenkívül tanácsos olyan eszközöket (tűzoltókészülék, homok, takarító felszerelés) is biztosítani, melyek segítségével megelőzhető a kiömlött növényvédő szer további szennyezése.

Alkalmi tárolás
Az állandó tárolóhelytől messzebb lévő munkaterületen a fenti előírásoknak megfelelő alkalmi tárolóban egynapi felhasználásra előkészített, zárt csomagolású növényvédő szer tárolható. Az alkalmi tároló csak alapos tisztítást követően vehető igénybe más tárolási célra.

További szigorú szabályok
Az emberi egészség, a környezet, különösen a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében TILOS 25 kg vagy annál nagyobb mennyiségű növényvédő szert tárolni:
•    vízművek területén,
•    ár- és belvízveszélyes területen,
•    a Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalától számított 1 km-es szakaszon belül.

A tárolóhelyiségbe szigorúan tilos ételt és italt bevinni, fogyasztani, valamint minden olyan tevékenységet végezni, amely nem kapcsolódik a növényvédő szer tárolásához, vagy felhasználásra történő elkészítéséhez!

Fontos kiemelni, hogy minden esetben figyelmesen olvassák el a vásárolt készítmények engedélyokiratát, valamint maradéktalanul tartsák be a szigorúbb tárolási körülményekre (pl.: elkülönített tárolást, szigorúbb csomagolóeszköz-kezelést) vonatkozó, speciális rendelkezéseket!

A fenti előírások NEM vonatkoznak a szoba- és balkonnövények, valamint házikerti dísznövények ápolására engedélyezett készkiszerelésű, III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerekre.

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom