Keressen minket

Mezőgazdaság

A 2020-as év hidrológiai jellemzése a Felső-Tisza vidékén

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek aszályos időjárása után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2020-as év csapadékosnak jellemezhető, mely rövid időre enyhítette a vízhiány miatt kritikus helyzetet. Tavasszal ugyan még igen aszályosan indult a tenyészidőszak, azonban a nyári hónapokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely kedvező körülményeket alakított a mezőgazdaság számára. A következőkben bemutatásra kerülnek a különböző vízrajzi elemek, és azok változásai az elmúlt évben.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek aszályos időjárása után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2020-as év csapadékosnak jellemezhető, mely rövid időre enyhítette a vízhiány miatt kritikus helyzetet. Tavasszal ugyan még igen aszályosan indult a tenyészidőszak, azonban a nyári hónapokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely kedvező körülményeket alakított a mezőgazdaság számára. A következőkben bemutatásra kerülnek a különböző vízrajzi elemek, és azok változásai az elmúlt évben.

A Lónyai-főcsatorna, amely Berkesz-ről kiindulva a Nyírség vizeit gyűjti össze, és Gávavencsellő alatt vezeti a Tisza folyóba. (Kép: FETIVIZIG)

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a területi átlag-hőmérséklet az elmúlt majd 60 évben növekvő trendet mutat (1. ábra). Az idei éves átlaghőmérséklet (12,4 °C) a negyedig legmagasabb volt a FETIVIZIG működési területén. Kiemelkedően meleg volt a 2007 utáni időszak.

A havi átlaghőmérsékletek sokévestől való eltérését is a pozitív anomália jellemzi (2. ábra), egyedül május hónapban volt a megszokottól kissé hűvösebb, viszont december hónapban a havi átlag hőmérséklet megdöntötte a korábbi maximum rekordot (melyet 2019-ban regisztráltunk), amikor 4,3 °C volt a havi átlag léghő, de kimondottan meleg volt február hónap is (2. ábra).

A fokozódó hőmérsékletek mellett a csapadék éves összege viszont hosszú évek alatt egyértelmű trendszerű változást nem mutat. Az elmúlt évben 699 mm csapadék hullott, mely jóval több, mint a sokéves átlag (611 mm).

A 2020-as évben is előfordultak csapadék szempontjából extrémnek mondható helyzetek. Január már kissé szárazabb volt, 28 mm csapadékot észleltünk működési területünkön, mely 12 mm-rel kevesebb, mint a sokéves átlag. A csapadék nagy része eső formájában hullott, csak jelentéktelen mennyiségű hó felhalmozódást tapasztaltunk. A február és összességében a március is csapadékosabb volt az átlagnál, azonban március második felében már alig hullott némi csapadék, és ez folytatódott áprilisban is. Április hónapban mindössze 12 mm eső esett, az is a harmadig dekádban, így tavasszal másfél hónapon át szinte csapadékmentes időszak volt, mely hatására április végére enyhe és közepes aszály uralkodott területünkön. Májusban az átlagtól kissé kevesebb csapadékot tapasztaltunk.

Az idei nyár rendkívül csapadékosan indult, júniusban a sokéves mennyiség kétszerese hullott le, 148 mm. A legnagyobb mennyiséget Császárszállás állomáson mértük, ahol ebben a hónapban 238 mm csapadék hullott (ez az éves mennyiség több mint 40 %-a). A teljes megyét érintette a rendkívüli esőzés, mind havi, mind napi csapadék-összegben rendkívüli értékeket tapasztaltunk (1 táblázat).

Ezt követően júliusban 72 mm, augusztusban 54 mm csapadék hullott, mely nagyjából megegyezik a sokéves átlaggal.

Szeptemberben 74 mm (a sokéves 47 mm) volt a havi csapadékösszeg, melynek nagy részét a hónap utolsó hetében regisztráltuk. Az akkor megkezdődő csapadékos időszak kitartott a következő hónapban is, októberben 80 mm (a sokéves havi átlag 42 mm) csapadék hullott. November hónapban egy újabb szárazabb periódus következett, mindössze 18 mm csapadékot tapasztaltunk. Decemberben összesen 60 mm volt a mért csapadék, melynek nagy része az utolsó dekádban hullott.

A talaj vízzel való telítettsége 2019 második felében rendkívül alacsony volt. Ezen az állapoton valamelyest segített az elmúlt év csapadékos időjárása, így nem süllyedt tovább, viszont lényegesen nem is emelkedett a talajvíz szintje. A nyári időszakban a jelentős párolgás miatt az átlagos vagy attól több csapadék ellenére is folyamatosan csökken a telítettség. Az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy a talajvíz továbbra is nagyon alacsonyan van, december végén 476 cm-en regisztráltuk, legmélyebben az elmúlt évben szeptember hónapban volt a talajvíz, akkor átlagosan 490 cm-en helyezkedett el. Az elmúlt néhány év perem alatti talajvízszintjeit az alábbi ábra szemlélteti. Látható, hogy a vízállás utoljára 2018. tavaszán közelítette meg az átlagos értéket. A csapadékadatokkal összevetve elmondható, hogy ennek oka a 2017 novembertől 2018 márciusáig tartó időszakban lehulló csapadék-többlet, ezen időszakban több, mint 100 mm-rel több csapadék hullott az átlagtól.  2020-ban is volt ugyan extra mennyiségű csapadék, azonban az a nyári időszakban volt, amikor a párolgás is jelentős, így nem hasznosult oly mértékben a talajban, hogy jelentősen emelkedjen a vízszint, viszont arra jó volt, hogy tovább ne süllyedjen.

A csapadékos nyári időjárásnak köszönhetően tározóinkban a vízkészletek visszatartására volt lehetőség. Az össz-feltöltöttség júniusban 66 % volt, mely november végére 45 %-ra csökkent, ez 11,4 millió m3 víztérfogatnak felel meg, majd december végére 14 millió m3 –re emelkedett. Továbbra is üres a Harangodi, a Rohodi, a Pazarnyi, Szamosmenti és Penyigei tározó, illetve nagyon kevés a víz a Vajai tározóban is.

A tél végi és a tavaszi időszakban folyóinkon a kialakult csapadékok hatására többször kisebb árhullámok vonultak le, azonban ezek nem értek el készültségei szintet. A júniusi nagy csapadék azonban már nagyobb vízszintemelkedést eredményezett folyóink, és jelentős hatással volt csatornáink vízjárására is. A hónap második felében levonuló árhullámok a Tiszán és a Túron I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését tették indokolttá. A mezőgazdasági területeken megjelenő belvizek elvezetése érdekében több szakaszon is szükségessé vált belvízvédelmi készültség elrendelése is. Ezt követően folyóink vízállása folyamatosan apadt, majd augusztusra elérte a nyáron megszokott kisvízi szintet, sőt a Szamos folyón, Csengernél szeptember közepén több alkalommal is elérte a korábbi legkisebb vízállás értéket (LKV), a Tiszán Tiszabecsnél pedig megközelítette azt. Szeptember második felében és október hónapban az újabb csapadékok hatására folyóinkon a mederteltségek növekedtek. Október 14-től belvízvédelmi készültség elrendelése vált indokolttá a 07.06. és 07.07. szakaszokon, a Tiszaberceli, Csűrparti és Csibaréti szivattyútelepek üzemeltetésével.

A december végi csapadékok hatására folyóink mederteltsége ismét növekedett, azonban a vízállások készültségi szint alatt maradtak. Csatornáink vízállása is emelkedett, az év utolsó napján a Felsőszabolcs-alsó belvízvédelmi szakaszon I. fokú készültség elrendelése volt szükséges.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2020. november 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint januárban az átlagosnál kissé melegebb és az átlagosnál szárazabb, februárban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás valószínűsíthető.

Forrás: FETIVIZIG

Mezőgazdaság

Lezárult a FAO Európai Regionális Konferencia az agrár-élelmezési rendszerek megújításáról

Print Friendly, PDF & Email

Konferenciát szerveztek a FAO római központjában

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 17. – Négy nap intenzív tanácskozás után az eurázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításáról ma véget ért az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai Regionális Konferenciájának 34. Ülésszaka.

©FAO/Giuseppe Carotenuto

A Regionális Konferencia Európa és Közép-Ázsia 53 országa számára kínált lehetőséget a tapasztalataik és jógyakorlataik, illetve a térséget sújtó számos kihívásra (mint az ukrajnai háború vagy a klímaválság) adott lehetséges válaszok megosztásához.

A FAO római központjában négy napon át zajló tanácskozás hozzásegítette a FAO-t azon prioritások meghatározásához, melyek révén „többet és jobbat tud elérni” – hangsúlyozta a FAO főigazgató Csü Tung-jü.

A FAO főigazgatója egyúttal megköszönte Vlagyimir Boleának, a Moldovai Köztársaság Miniszterelnök-helyettesének és a Mezőgazdaságért és az Élelmiszeriparért Felelős Miniszterének, az ülés türelmes levezetését.

A számos rendezvényt magába foglaló május 14-én kezdődött római konferencia foglalkozott többek között az innováció és a digitalizáció szerepével a természeti erőforrásaink fenntartható használatában. Ezen miniszteri kerekasztal, amelyen Magyarország Agrárminisztere, Nagy István videóüzenet formájában vett részt, témája volt a klímaváltozásnak ellenálló és alacsony kibocsátással járó megközelítések alkalmazása kontinensünk föld- és erdőhasználatában és vízgazdálkodásában.

A Regionális Konferencia utat mutatott a FAO jobb termelési feltételeket, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet előrevetítő keretrendszerének, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok – különösen az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolását előrevetítő kettes számú cél – megvalósításához, melyek kulcsfontosságúak Európa és Közép-Ázsia lakosságának.

A résztvevők megvitathatták a közös ügyeket, mint az éghajlatváltozás kezelése az agrárium szempontjából, a vízgazdálkodás, az agrár-élelmezési rendszerek valós költsége vagy a sáska elleni ökotudatos küzdelem.

Az országok képviselői muníciót kaptak ahhoz is, hogyan gondolkodjanak az élelmezés és a mezőgazdaság jövőjéről hosszú távon. Az ennek dedikált rendezvényen több eltérő forgatókönyvet szimulálva tudtak reflektálni a rövid távú behatások és a jövőbeli trendek közti összefüggésekre.

A tengeri összeköttetés nélküli országok kihívásai

Egy másik esemény az agrár-élelmezési rendszerek átalakításának kihívásaira fókuszált a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok szempontjából.

A tengerparthoz való közvetlen hozzáférés hiánya miatt ezen országokban jelentősen megnövekedtek a szállítmányozási költségek, nehezített a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, mely tényezők érdemben akadályozhatják a mezőgazdaság fejlődését és az élelmezésbiztonságot. A klímaváltozás negatív hatásai komoly terhet jelentenek számukra, amire példa volt 2022-ben a súlyos aszály a Moldovai Köztársaságban vagy az idei áradások Kazahsztánban.

Azonban ezen kihívásokban egyúttal lehetőséget is kínálnak – hangsúlyozta a FAO főigazgatója a ma reggeli eseményen.

„Az innováció, erős partnerségek és a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával a tengeri összeköttetés nélküli országok képesek lehetnek a nagyobb gazdasági növekedésre, az élelmezésbiztonság garantálására és a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,” – mondta.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom