Keressen minket

Mezőgazdaság

A 2020-as év hidrológiai jellemzése a Felső-Tisza vidékén

Az elmúlt évek aszályos időjárása után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2020-as év csapadékosnak jellemezhető, mely rövid időre enyhítette a vízhiány miatt kritikus helyzetet. Tavasszal ugyan még igen aszályosan indult a tenyészidőszak, azonban a nyári hónapokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely kedvező körülményeket alakított a mezőgazdaság számára. A következőkben bemutatásra kerülnek a különböző vízrajzi elemek, és azok változásai az elmúlt évben.

Közzétéve:

Az elmúlt évek aszályos időjárása után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2020-as év csapadékosnak jellemezhető, mely rövid időre enyhítette a vízhiány miatt kritikus helyzetet. Tavasszal ugyan még igen aszályosan indult a tenyészidőszak, azonban a nyári hónapokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely kedvező körülményeket alakított a mezőgazdaság számára. A következőkben bemutatásra kerülnek a különböző vízrajzi elemek, és azok változásai az elmúlt évben.

A Lónyai-főcsatorna, amely Berkesz-ről kiindulva a Nyírség vizeit gyűjti össze, és Gávavencsellő alatt vezeti a Tisza folyóba. (Kép: FETIVIZIG)

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a területi átlag-hőmérséklet az elmúlt majd 60 évben növekvő trendet mutat (1. ábra). Az idei éves átlaghőmérséklet (12,4 °C) a negyedig legmagasabb volt a FETIVIZIG működési területén. Kiemelkedően meleg volt a 2007 utáni időszak.

A havi átlaghőmérsékletek sokévestől való eltérését is a pozitív anomália jellemzi (2. ábra), egyedül május hónapban volt a megszokottól kissé hűvösebb, viszont december hónapban a havi átlag hőmérséklet megdöntötte a korábbi maximum rekordot (melyet 2019-ban regisztráltunk), amikor 4,3 °C volt a havi átlag léghő, de kimondottan meleg volt február hónap is (2. ábra).

A fokozódó hőmérsékletek mellett a csapadék éves összege viszont hosszú évek alatt egyértelmű trendszerű változást nem mutat. Az elmúlt évben 699 mm csapadék hullott, mely jóval több, mint a sokéves átlag (611 mm).

A 2020-as évben is előfordultak csapadék szempontjából extrémnek mondható helyzetek. Január már kissé szárazabb volt, 28 mm csapadékot észleltünk működési területünkön, mely 12 mm-rel kevesebb, mint a sokéves átlag. A csapadék nagy része eső formájában hullott, csak jelentéktelen mennyiségű hó felhalmozódást tapasztaltunk. A február és összességében a március is csapadékosabb volt az átlagnál, azonban március második felében már alig hullott némi csapadék, és ez folytatódott áprilisban is. Április hónapban mindössze 12 mm eső esett, az is a harmadig dekádban, így tavasszal másfél hónapon át szinte csapadékmentes időszak volt, mely hatására április végére enyhe és közepes aszály uralkodott területünkön. Májusban az átlagtól kissé kevesebb csapadékot tapasztaltunk.

Az idei nyár rendkívül csapadékosan indult, júniusban a sokéves mennyiség kétszerese hullott le, 148 mm. A legnagyobb mennyiséget Császárszállás állomáson mértük, ahol ebben a hónapban 238 mm csapadék hullott (ez az éves mennyiség több mint 40 %-a). A teljes megyét érintette a rendkívüli esőzés, mind havi, mind napi csapadék-összegben rendkívüli értékeket tapasztaltunk (1 táblázat).

Ezt követően júliusban 72 mm, augusztusban 54 mm csapadék hullott, mely nagyjából megegyezik a sokéves átlaggal.

Szeptemberben 74 mm (a sokéves 47 mm) volt a havi csapadékösszeg, melynek nagy részét a hónap utolsó hetében regisztráltuk. Az akkor megkezdődő csapadékos időszak kitartott a következő hónapban is, októberben 80 mm (a sokéves havi átlag 42 mm) csapadék hullott. November hónapban egy újabb szárazabb periódus következett, mindössze 18 mm csapadékot tapasztaltunk. Decemberben összesen 60 mm volt a mért csapadék, melynek nagy része az utolsó dekádban hullott.

A talaj vízzel való telítettsége 2019 második felében rendkívül alacsony volt. Ezen az állapoton valamelyest segített az elmúlt év csapadékos időjárása, így nem süllyedt tovább, viszont lényegesen nem is emelkedett a talajvíz szintje. A nyári időszakban a jelentős párolgás miatt az átlagos vagy attól több csapadék ellenére is folyamatosan csökken a telítettség. Az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy a talajvíz továbbra is nagyon alacsonyan van, december végén 476 cm-en regisztráltuk, legmélyebben az elmúlt évben szeptember hónapban volt a talajvíz, akkor átlagosan 490 cm-en helyezkedett el. Az elmúlt néhány év perem alatti talajvízszintjeit az alábbi ábra szemlélteti. Látható, hogy a vízállás utoljára 2018. tavaszán közelítette meg az átlagos értéket. A csapadékadatokkal összevetve elmondható, hogy ennek oka a 2017 novembertől 2018 márciusáig tartó időszakban lehulló csapadék-többlet, ezen időszakban több, mint 100 mm-rel több csapadék hullott az átlagtól.  2020-ban is volt ugyan extra mennyiségű csapadék, azonban az a nyári időszakban volt, amikor a párolgás is jelentős, így nem hasznosult oly mértékben a talajban, hogy jelentősen emelkedjen a vízszint, viszont arra jó volt, hogy tovább ne süllyedjen.

A csapadékos nyári időjárásnak köszönhetően tározóinkban a vízkészletek visszatartására volt lehetőség. Az össz-feltöltöttség júniusban 66 % volt, mely november végére 45 %-ra csökkent, ez 11,4 millió m3 víztérfogatnak felel meg, majd december végére 14 millió m3 –re emelkedett. Továbbra is üres a Harangodi, a Rohodi, a Pazarnyi, Szamosmenti és Penyigei tározó, illetve nagyon kevés a víz a Vajai tározóban is.

A tél végi és a tavaszi időszakban folyóinkon a kialakult csapadékok hatására többször kisebb árhullámok vonultak le, azonban ezek nem értek el készültségei szintet. A júniusi nagy csapadék azonban már nagyobb vízszintemelkedést eredményezett folyóink, és jelentős hatással volt csatornáink vízjárására is. A hónap második felében levonuló árhullámok a Tiszán és a Túron I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését tették indokolttá. A mezőgazdasági területeken megjelenő belvizek elvezetése érdekében több szakaszon is szükségessé vált belvízvédelmi készültség elrendelése is. Ezt követően folyóink vízállása folyamatosan apadt, majd augusztusra elérte a nyáron megszokott kisvízi szintet, sőt a Szamos folyón, Csengernél szeptember közepén több alkalommal is elérte a korábbi legkisebb vízállás értéket (LKV), a Tiszán Tiszabecsnél pedig megközelítette azt. Szeptember második felében és október hónapban az újabb csapadékok hatására folyóinkon a mederteltségek növekedtek. Október 14-től belvízvédelmi készültség elrendelése vált indokolttá a 07.06. és 07.07. szakaszokon, a Tiszaberceli, Csűrparti és Csibaréti szivattyútelepek üzemeltetésével.

A december végi csapadékok hatására folyóink mederteltsége ismét növekedett, azonban a vízállások készültségi szint alatt maradtak. Csatornáink vízállása is emelkedett, az év utolsó napján a Felsőszabolcs-alsó belvízvédelmi szakaszon I. fokú készültség elrendelése volt szükséges.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2020. november 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint januárban az átlagosnál kissé melegebb és az átlagosnál szárazabb, februárban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás valószínűsíthető.

Forrás: FETIVIZIG

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom