Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

A 2020-as év hidrológiai jellemzése a Felső-Tisza vidékén

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek aszályos időjárása után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2020-as év csapadékosnak jellemezhető, mely rövid időre enyhítette a vízhiány miatt kritikus helyzetet. Tavasszal ugyan még igen aszályosan indult a tenyészidőszak, azonban a nyári hónapokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely kedvező körülményeket alakított a mezőgazdaság számára. A következőkben bemutatásra kerülnek a különböző vízrajzi elemek, és azok változásai az elmúlt évben.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek aszályos időjárása után a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a 2020-as év csapadékosnak jellemezhető, mely rövid időre enyhítette a vízhiány miatt kritikus helyzetet. Tavasszal ugyan még igen aszályosan indult a tenyészidőszak, azonban a nyári hónapokban jelentős mennyiségű csapadék hullott, mely kedvező körülményeket alakított a mezőgazdaság számára. A következőkben bemutatásra kerülnek a különböző vízrajzi elemek, és azok változásai az elmúlt évben.

A Lónyai-főcsatorna, amely Berkesz-ről kiindulva a Nyírség vizeit gyűjti össze, és Gávavencsellő alatt vezeti a Tisza folyóba. (Kép: FETIVIZIG)

A rendelkezésünkre álló adatok alapján a területi átlag-hőmérséklet az elmúlt majd 60 évben növekvő trendet mutat (1. ábra). Az idei éves átlaghőmérséklet (12,4 °C) a negyedig legmagasabb volt a FETIVIZIG működési területén. Kiemelkedően meleg volt a 2007 utáni időszak.

A havi átlaghőmérsékletek sokévestől való eltérését is a pozitív anomália jellemzi (2. ábra), egyedül május hónapban volt a megszokottól kissé hűvösebb, viszont december hónapban a havi átlag hőmérséklet megdöntötte a korábbi maximum rekordot (melyet 2019-ban regisztráltunk), amikor 4,3 °C volt a havi átlag léghő, de kimondottan meleg volt február hónap is (2. ábra).

A fokozódó hőmérsékletek mellett a csapadék éves összege viszont hosszú évek alatt egyértelmű trendszerű változást nem mutat. Az elmúlt évben 699 mm csapadék hullott, mely jóval több, mint a sokéves átlag (611 mm).

A 2020-as évben is előfordultak csapadék szempontjából extrémnek mondható helyzetek. Január már kissé szárazabb volt, 28 mm csapadékot észleltünk működési területünkön, mely 12 mm-rel kevesebb, mint a sokéves átlag. A csapadék nagy része eső formájában hullott, csak jelentéktelen mennyiségű hó felhalmozódást tapasztaltunk. A február és összességében a március is csapadékosabb volt az átlagnál, azonban március második felében már alig hullott némi csapadék, és ez folytatódott áprilisban is. Április hónapban mindössze 12 mm eső esett, az is a harmadig dekádban, így tavasszal másfél hónapon át szinte csapadékmentes időszak volt, mely hatására április végére enyhe és közepes aszály uralkodott területünkön. Májusban az átlagtól kissé kevesebb csapadékot tapasztaltunk.

Az idei nyár rendkívül csapadékosan indult, júniusban a sokéves mennyiség kétszerese hullott le, 148 mm. A legnagyobb mennyiséget Császárszállás állomáson mértük, ahol ebben a hónapban 238 mm csapadék hullott (ez az éves mennyiség több mint 40 %-a). A teljes megyét érintette a rendkívüli esőzés, mind havi, mind napi csapadék-összegben rendkívüli értékeket tapasztaltunk (1 táblázat).

Ezt követően júliusban 72 mm, augusztusban 54 mm csapadék hullott, mely nagyjából megegyezik a sokéves átlaggal.

Szeptemberben 74 mm (a sokéves 47 mm) volt a havi csapadékösszeg, melynek nagy részét a hónap utolsó hetében regisztráltuk. Az akkor megkezdődő csapadékos időszak kitartott a következő hónapban is, októberben 80 mm (a sokéves havi átlag 42 mm) csapadék hullott. November hónapban egy újabb szárazabb periódus következett, mindössze 18 mm csapadékot tapasztaltunk. Decemberben összesen 60 mm volt a mért csapadék, melynek nagy része az utolsó dekádban hullott.

A talaj vízzel való telítettsége 2019 második felében rendkívül alacsony volt. Ezen az állapoton valamelyest segített az elmúlt év csapadékos időjárása, így nem süllyedt tovább, viszont lényegesen nem is emelkedett a talajvíz szintje. A nyári időszakban a jelentős párolgás miatt az átlagos vagy attól több csapadék ellenére is folyamatosan csökken a telítettség. Az elmúlt évek adatai alapján elmondható, hogy a talajvíz továbbra is nagyon alacsonyan van, december végén 476 cm-en regisztráltuk, legmélyebben az elmúlt évben szeptember hónapban volt a talajvíz, akkor átlagosan 490 cm-en helyezkedett el. Az elmúlt néhány év perem alatti talajvízszintjeit az alábbi ábra szemlélteti. Látható, hogy a vízállás utoljára 2018. tavaszán közelítette meg az átlagos értéket. A csapadékadatokkal összevetve elmondható, hogy ennek oka a 2017 novembertől 2018 márciusáig tartó időszakban lehulló csapadék-többlet, ezen időszakban több, mint 100 mm-rel több csapadék hullott az átlagtól.  2020-ban is volt ugyan extra mennyiségű csapadék, azonban az a nyári időszakban volt, amikor a párolgás is jelentős, így nem hasznosult oly mértékben a talajban, hogy jelentősen emelkedjen a vízszint, viszont arra jó volt, hogy tovább ne süllyedjen.

A csapadékos nyári időjárásnak köszönhetően tározóinkban a vízkészletek visszatartására volt lehetőség. Az össz-feltöltöttség júniusban 66 % volt, mely november végére 45 %-ra csökkent, ez 11,4 millió m3 víztérfogatnak felel meg, majd december végére 14 millió m3 –re emelkedett. Továbbra is üres a Harangodi, a Rohodi, a Pazarnyi, Szamosmenti és Penyigei tározó, illetve nagyon kevés a víz a Vajai tározóban is.

A tél végi és a tavaszi időszakban folyóinkon a kialakult csapadékok hatására többször kisebb árhullámok vonultak le, azonban ezek nem értek el készültségei szintet. A júniusi nagy csapadék azonban már nagyobb vízszintemelkedést eredményezett folyóink, és jelentős hatással volt csatornáink vízjárására is. A hónap második felében levonuló árhullámok a Tiszán és a Túron I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelését tették indokolttá. A mezőgazdasági területeken megjelenő belvizek elvezetése érdekében több szakaszon is szükségessé vált belvízvédelmi készültség elrendelése is. Ezt követően folyóink vízállása folyamatosan apadt, majd augusztusra elérte a nyáron megszokott kisvízi szintet, sőt a Szamos folyón, Csengernél szeptember közepén több alkalommal is elérte a korábbi legkisebb vízállás értéket (LKV), a Tiszán Tiszabecsnél pedig megközelítette azt. Szeptember második felében és október hónapban az újabb csapadékok hatására folyóinkon a mederteltségek növekedtek. Október 14-től belvízvédelmi készültség elrendelése vált indokolttá a 07.06. és 07.07. szakaszokon, a Tiszaberceli, Csűrparti és Csibaréti szivattyútelepek üzemeltetésével.

A december végi csapadékok hatására folyóink mederteltsége ismét növekedett, azonban a vízállások készültségi szint alatt maradtak. Csatornáink vízállása is emelkedett, az év utolsó napján a Felsőszabolcs-alsó belvízvédelmi szakaszon I. fokú készültség elrendelése volt szükséges.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2020. november 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint januárban az átlagosnál kissé melegebb és az átlagosnál szárazabb, februárban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás valószínűsíthető.

Forrás: FETIVIZIG

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom