Mezőgazdaság
Kitekintés: 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem rekordtermés született, melyből nagy mennyiség jut exportra. Brazíliában pedig kukoricából várnak rekordtermést.
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem rekordtermés született, melyből nagy mennyiség jut exportra. Brazíliában pedig kukoricából várnak rekordtermést.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között az USA délnyugati és Mexikó északnyugati részein a már említett aszály miatt, valamint Kína keleti részein. Jelentősebb aszállyal sújtott mezőgazdasági területek (mely a növényzetben is megmutatkozik), csak kis területen találhatók Argentína és Brazília területein (2. ábra). A decemberi csapadékösszeg anomália globális térképén hatalmas különbségeket, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat láthatunk a sokéves átlaghoz képest (3. ábra).
Európa
A 2020. december 1. és 2021. január 18. közötti időszak Európa délkeleti részein, valamint a Skandináv-félszigeten az átlagosnál 2-4 Celsius fokkal enyhébb időt hozott (4. ábra). Főleg délkeleten a fagyos napok száma jelentősen, nagy területen 30%-kal kevesebb volt a szokásosnál (5. ábra). Az átlagosnál 0,5-2 fokkal hidegebb volt az idő Nyugat-Európában, míg Oroszország európai területén helyenként a 4 fokot is elérte az elmaradás.
Az egymást követő mediterrán ciklonok különösen sok csapadékot okoztak Olaszországban és a Balkán-félszigeten, helyenként a szokásos mennyiség másfélszerese is leesett (6. ábra). Az átlagosnál több csapadék hullott Spanyolország nagyobb részén, Franciaországban, a Brit-szigeteken, Svédországban, a Kaukázus környékén, de Afrika északnyugati részein is. Ezzel szemben elmaradt a csapadék az átlagos mennyiségtől (akár 50-80%-kal is) Portugáliában, Norvégiában, valamint Törökország középső részein. Ez utóbbi területeken már az ősz második felétől tart a száraz idő, mely egyre komolyabb gondot okoz, hiszen a talaj így nem töltődik föl nedvességgel, de az önözést szolgáló víztározók sem.
Január elején a Filomena névre keresztelt légörvény okozott szokatlan és kiterjedt havazást Spanyolországban.
Az őszi vetések általában jól telelnek, olyan erős fagy, mely károkat okozhatott, csak Oroszország egyes területein fordult elő. Ugyanakkor az Appennini- és a Balkán-félszigeten a sok eső miatt belvizes területek is előfordulnak (7. ábra).
Amerikai Egyesült Államok
Bár előfordultak nagy területi különbségek az országban, összességében a december az átlagosnál enyhébb és szárazabb időt hozott. Január első felében nagy területen folytatódott a száraz időjárás a La Niña erősödésével. A délnyugati államokban van a legnagyobb probléma, különösen Kaliforniában, mert az éves vízkészleteknek ilyenkor kellene feltöltődni a hegyekben hóban és a víztározókban. Ezzel szemben kevesebb a hó és alacsonyan áll a víztározók szintje is, bár az utóbbi napokban valamit már javult a helyzet, hiszen még szokatlanul délen, Kaliforniában és Arizonában is sokfelé havazott. Az általában hideg Montanában január elején melegrekordok dőltek meg, míg a Mexikói-öböl környékén az átlagosnál hűvösebb volt az idő. Bár a csapadékhiányos területek kiterjedése csökkent, az őszi búza vetésterületének még mindig mintegy 32%-át érinti aszály (8. ábra).
Ausztrália
Az ország keleti részén (Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria államokban) a január elején hullott csapadék kedvező körülményeket teremtett a nyári növények számára. A búza öv nagyobb részén a száraz időben jól haladtak az őszi vetések betakarításával, melynek gyakorlatilag a végére is értek. A búza termés kiváló lett, az évek sorában a második legnagyobb mennyiséget takarították be ebben a szezonban, melyből exportra az előző évinek a duplája kerülhet.
Dél-Afrika
Meleg idő és kiadós csapadék teremt továbbra is kedvező körülményeket a kukorica és cukornád fejlődéséhez az ország fő termőterületein, a kukorica övben (Norht West – Free State – Limpopo – Mpumalanga). Ugyanakkor Western Cape-ben száraz, meleg és napos időjárás segíti a gyümölcsök, köztük az igen jelentős területen termelt szőlő érését.
Argentína
Argentína középső, fő termőterületeit január elejéig csapadékhiány jellemezte, mely a virágzás és a szemképződés kezdetén érte a nyári szántóföldi kultúrákat. A hónap közepén aztán jelentős eső érkezett, azóta a növények optimális körülmények között fejlődhetnek. Az őszi vetések aratásával gyakorlatilag végeztek. Kukoricából kisebb a vetésterület az előző évinél, a La Niña miatt a termésátlagok és az össztermés is néhány százalékkal az átlag alatt várható az előrejelzések szerint. Ugyancsak az előző évek átlagánál kissé alacsonyabb össztermés várható szójából.
Brazília
Brazíliában a korábban időszakosan száraz területeken is jelentős csapadék hullott, így a nyári növények a meleg, nedves időben kedvezően fejlődnek. A kukorica betakarítását az ország egyes részein már meg is kezdték. A kukorica termésátlagok is és a betakarított összetermés is (a vetésterülettel együtt) rekord magasan várhatók az idei szezonban annak ellenére, hogy a vegetációs időszak szárazsággal kezdődött.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2021. január 26.
Forrás: OMSZ
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.