Mezőgazdaság
Védekezési lehetőségek a parlagfű ellen napraforgó-állományokban
A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.
A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.
Általános tudnivalók
A napraforgó gyomirtása csak akkor lehet igazán sikeres, ha a gazdálkodó integrált szemlélettel maximálisan kihasználja az agrotechnikai védekezési lehetőségeket is. A kultúrnövény számára a legjobb, a gyomnövényeknek pedig a legrosszabb körülményeket kell biztosítani. A legnagyobb gondossággal kell eljárni a vetésforgó tervezésénél, a tábla megválasztásánál, a talajelőkészítésnél, a tápanyagellátásnál és a fajtaválasztásnál egyaránt.
Napraforgót azonos termőhelyre 5 évnél gyakrabban nem célszerű vetni. A napraforgó legjobb előveteményei a jó gyomelnyomó képességű őszi kalászosok. A kalászos tarlón az aratást követően minél hamarabb el kell végezni a tarlóhántást, ami elősegíti a talajban elfekvő gyommagvak tömeges csírázását. Ezt követően rendszeres tarlóápolással a gyomok elpusztíthatók és ezáltal eredményesen csökkenthető a talaj gyommagkészlete.
A tavaszi talajelőkészítési munkákkal aprómorzsás magágyat, jól elmunkált, egyenletes talajfelszínt kell készíteni, hiszen csak így lehetnek kellően hatékonyak az alapkezelések.
A napraforgó gyomirtásának kritikus időszaka a keléstől számított 4-6 hét, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget, nagyon érzékeny az elgyomosodásra. Ezután a természetes gyomelnyomó képessége, talajárnyékoló hatása olyan erős, hogy a gyomnövények, beleértve a parlagfüvet is, nem képesek versenyezni a napraforgóval. Vagyis a napraforgó állományt legalább a fejlődésének az első 4-6 hetében feltétlenül gyommentesen kell tartani. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a napraforgót minél dúsabb levélzettel, minél tovább egészséges állapotban tartsuk. A korai lombvesztés, esetleg szárdőlés – azon túl, hogy önmagában is termésveszteséget okoz – elősegíti a késői felgyomosodást. A tábla szegélyek gondozására és gyommentesen tartására minden termelőnek törekednie kell.
Mechanikai gyomirtás
A mechanikai gyomirtásnak különösen az ökológiai gazdálkodásban van kiemelt szerepe, valamint száraz tavaszi időjárás esetén a preemergens herbicidek hatásának elmaradása esetén. A gazdák jelentős része a posztemergens gyomirtást követően kultivátoros sorközművelést is végez, ami a gyomirtás hatékonyságát javítja. A napraforgó töltögetése akkor alkalmazható, ha lényeges fenológiai különbség van a parlagfű és a napraforgó között az utóbbi javára. A töltögető eke alkalmazásakor a sorközben lévő parlagfű elpusztul és a sorokban lévőre talajt fordítanak. Ha a gyomnövény nem túl fejlett és legalább 6 cm vastag földréteg kerül rá, akkor elpusztul.
Vetés előtti kémiai gyomirtás
Napraforgóban a vetés előtti bedolgozásos (PPI) technológia visszaszorult, a felhasználható szerek köre leszűkült. A vetés előtti kijuttatás előnye, hogy csapadékban szegény tavaszi időjárási körülmények között is megbízható gyomirtó hatás érhető el. A parlagfű ellen a fluorkloridon hatóanyagú Racer kijutatása javasolt, vetés előtt sekélyen (2-3 cm) bedolgozva a talajba.
Gyomirtás vetés után, kelés előtt
Bőséges bemosó csapadék esetén a jól megválasztott preemergens (vetés után, kelés előtt végzett) technológia önmagában is elegendő lehet egész tenyészidőszakban a parlagfű-mentesség fenntartásához. Preemergensen a parlagfű ellen leghatékonyabb a fluorkloridon hatóanyagú Racer, ezt követi a flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP és Bridge Extra 50 WP, majd a metobromuron hatóanyagú Proman, Inigo és Soleto, azután pedig a terbutilazin + S-metolaklór hatóanyagokat tartalmazó Gardoprim Plus Gold és Silba, valamint a terbutilazin + petoxamid hatóanyagokat tartalmazó Successor T és Success T készítmények. Preemergensen rendszerint magról kelő kétszikű- és egyszikű irtó spektrumú hatóanyagok tankkombinációjával vagy gyári kombinációjával végezzük a gyomirtást. A preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek megfelelő hatékonyságához a kezelést követő 2 héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges, ami a hatóanyagokat a gyomnövények csírázási zónájába juttatja.
Állománykezelési lehetőségek
Napjainkban a szárazságra hajló időjárási viszonyaink közepette a gyomirtási technológiák az állománykezelések irányába tolódtak el. Száraz tavaszokon, amikor nem érkezik meg a szükséges bemosó csapadék a vetés után, kelés előtt elvégzett kezelések hatásának kifejtéséhez, a preemergens kezelést kapott napraforgótáblák elgyomosodnak. Ezeken a területeken a parlagfű többnyire tömegesen gyomosít, posztemergens felülkezelés válik szükségessé.
Az imidazolinon- és tribenuron-metil-toleráns napraforgó hibridek piacra kerülése lehetőséget teremtett a hatékonyabb parlagfű elleni posztemergens beavatkozásra. A parlagfűvel fertőzött területeken viszont nem célszerű csak posztemergens technológiát választani. A parlagfű csírázása elhúzódó, a csak posztemergens imidazolinon- vagy tribenuron-metil technológia megfelelő időzítését nagyon megnehezíti, hogy a kezeléskor különböző fenológiában lesz jelen a területen. Ha hosszabb csapadékos időszak miatt túlfejlődik az optimális fenológián a parlagfű, megkésett kezeléskor, 6-8 leveles gyomnövény ellen a várható hatás elmarad. A túlfejlett egyedek nem pusztulnak el, újrahajtanak, pollent szórnak és magot érlelnek. Emellett alapkezelés hiányában az állománykezelést követően jelentős parlagfű utókelés is be szokott következni.
Parlagfűvel fertőzött területen célszerű imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridet vetni. Preemergens kezelés akkor is szükséges, ha alapvetően a posztemergens kezelés hatékonyságának kiegészítésére szolgál. Legalább parlagfű elleni jelentős mellékhatással bíró, elsősorban magról kelő egyszikű gyomnövények ellen hatékony készítménnyel szükséges preemergens kezelést végezni. A dimetenamid-P hatóanyagú Spectrum, Encarit, Inspector és Radar, vagy a dimetenamid-P + pendimetalin hatóanyagú Wing-P preemergensen kijuttatva talajon keresztüli tartamhatással és az állománykezelés jobb időzíthetőségét segítve járul hozzá a preemergens + posztemergens technológia sikerességéhez.
Parlagfűvel erősen fertőzött területre célszerű a parlagfű elleni leghatékonyabb preemergens gyomirtási technológiák közül választani imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibriddel elvetett táblán. Így, ha megjön a hatékonysághoz szükséges bemosó csapadék, akkor a posztemergens permetezés el is maradhat. Amennyiben az alapkezelés nem kielégítő hatású, akkor az állománykezelést is végre kell hajtani a technológiától függően imazamox vagy tribenuron-metil / tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil hatóanyagú készítményekkel. Sajnos a legjobb hatékonyságú preemergens + posztemergens technológiák nem olcsóak, emiatt a gyenge termőképességű parlagfűvel erősen fertőzött területeken csak részben használják.
Az utóbbi években a hagyományos napraforgó hibridek vetésterületi részesedése drasztikusan lecsökkent az országban. A napraforgó területek túlnyomó részén imazamox vagy tribenuron-metil hatóanyagú herbicideknek ellenálló hibrideket termesztenek a gazdálkodók. A toleráns hibrideknél a hibrid – hatóanyag kombinációt nem szabad összekeverni, mert súlyos fitotoxicitás, állománypusztulás következik be! A hagyományos napraforgó hibrideket mindkét hatóanyag (imazamox és tribenuron-metil) erősen károsítja, kiirthatja. A hagyományos hibridekben engedélyezett gyomirtó szerek mindkét toleráns hibrid esetében a kultúrnövény károsodása nélkül alkalmazhatóak.
A kizárólag Express toleráns napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, tribenuron-metil hatóanyagú Express 50 SX és Fluence készítmények szik-2 leveles fejlettségű parlagfű ellen hatékonyak, ezért a parlagfű elhúzódó, folyamatos kelése miatt osztott kezeléssel kell kijuttatni azokat 7-14 nap különbséggel.
A kizárólag imidazolinon-ellenálló IMISUN napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL, Beyond, Cleaner 40 SL, Divine 40 SL, I-Maza 40 SL, Listego, Oklahoma Opti, Passat, Raptor Opti és Win 40 SL szerekkel a hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.
Újabb technológiák a gyomirtásban
A tribenuron-metil technológia továbbfejlesztésre került és 2019-től használható a tifenszulfuron-metil hatóanyaggal kiegészített Evorelle Express. Az újabb technológia hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb védekezési lehetőséget biztosít a parlagfű, a vadkender, a keserűfű fajok, a szerbtövis fajok, és a mezei acat ellen. Parlagfű fertőzés esetén, osztott kezeléskor szik-4 leveles fejlettségnél kell elvégezni az első kezelést, majd újrakelés esetén 7-14 nap múlva ugyancsak szik-4 leveles fejlettségnél a második kezelést. Az Evorelle Express készítménnyel történő kezelés csak a toleranciát megfelelő mértékben hordozó és azt a szélsőségesebb időjárási körülmények között is egyenletesen biztosító hibridek esetében végezhető el. A különböző nemesítőházak Express toleráns napraforgófajtáinak szulfonilurea-tolerancia szintje eltérő lehet, emiatt a továbbfejlesztett technológia nem minden Express toleráns napraforgó hibridben alkalmazható. Néhány fajtánál súlyos károsodást okozhat. A felhasználás előtt feltétlenül ki kell kérni a gyártó cég véleményét.
Az imidazolinon technológia továbbfejlesztésre került és 2017-től már nagy területen használják a gazdálkodók az újabb technológiát is. Az újabban kifejlesztett, CLHA Plus gént tartalmazó, magasabb szintű imidazolinon-ellenállóságot biztosító napraforgóhibrideket Clearfield Plus-nak nevezzük. A megnövekedett imidazolinon-ellenállóságnak köszönhetően a Clearfield Plus napraforgóhibridek gyomirtására alkalmazhatóak az imazamox hatóanyagú Pulsar Plus, Listego Plus és Relay készítmények, amelyek az új adjuváns rendszerük révén mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomnövények esetében jelentősen fokozzák a gyomirtó hatást. Jobban tapadnak a gyomnövények leveléhez és gyorsabban törik át azok viaszrétegét. Ebből fakadóan rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű hatóanyag szívódik fel a gyomnövényekbe, így a viaszos, a szőrös levelű, és a nehezen irtható gyomok, például libatopfélék, parlagfű, egyszikűek és mezei acat elleni hatékonyság jelentősen javul. A Pulsar Plus, Listego Plus és Relay gyomirtó szereket az engedélyokiratban foglaltak alapján csak CLHA Plus gént tartalmazó napraforgóban (Clearfield Plus, CL Plus, CLP) szabad kijuttatni. Az eredeti, IMISUN génre alapozott Clearfield napraforgóhibrideket erősen károsítják, azok gyomirtására nem alkalmazhatóak! A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni a megfelelő hatékonyság érdekében. A herbicidrezisztens napraforgóhibridek betakarítási, pergési veszteségéből adódó árvakelése, gyomosítása a következő kultúrában mindezidáig problémát jelentett. Az új technológia ebben is előrelépést jelent, mivel a Clearfield Plus hibridek árvakelése szulfonil-karbamidokkal a hagyományos napraforgóhoz hasonló hatékonysággal irtható.
Az imidazolinon technológia továbbfejlesztését jelenti és az imazamox hatóanyagon kívül adalékanyagot is tartalmaz a 2021 elején engedélyezett Listego Pro is, amely ugyancsak CLHA Plus gént tartalmazó, Clearfield Plus napraforgóhibridekben juttatható ki. A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.
Szükséghelyzeti engedéllyel használható, újabb hatékony védekezési lehetőség
2019-től már a 6-8 leveles, vagy még fejlettebb parlagfű ellen is van hatékony beavatkozási lehetőség napraforgóban. Szükséghelyzeti engedéllyel 2021-ben is alkalmazható lesz a halauxifen-metil hatóanyagú Viballa, a napraforgó 6 leveles fejlettségétől a vegetatív növekedési stádium végéig (csillagbimbós állapot elérése előtt) 1,0 l/ha-os dózisban 200-300 l/ha permetlémennyiséggel, földi géppel kijuttatva. Hagyományos és herbicid toleráns napraforgó hibridekben egyaránt alkalmazható. A rendkívül alacsony, 3 g/ha-os hatóanyag dózis révén széles hatásspektrumra nem számíthatunk, speciális gyomproblémák kezelésére, az alap gyomirtási technológiák kiegészítésére alkalmas a készítmény. Levélen keresztül fejti ki hatását, ezért a kijuttatását arra az időpontra kell időzíteni, amikor a parlagfű teljes mértékben befejezte a csírázást. Mindazonáltal nem lehet cél a megkésett védekezés, mert a nagymértékű gyomosodás erősen csökkenti a termést és a kultúrnövény gyomnövényeket árnyékoló hatása miatt csökken a hatékonyság. A készítmény kijuttatására optimális időpont a parlagfű 6-8 leveles fejlettsége, de a parlagfű 30 cm-es nagyságáig hatékonyan alkalmazható a túlfejlett gyomnövény elleni védekezésre. A Viballa hatékonyan irtja a fehér libatopot és a selyemmályvát is. A készítmény egy vegetációs időszakban csak egy alkalommal használható! A Viballa készítményt önmagában kell kijuttatni, más növényvédő szerrel (rovarölő szer, gombaölő szer, gyomirtó szer), lombtrágyával és nedvesítő szerrel nem keverhető. Más gyomirtó szerek használata után legkorábban 7-10 nap múlva alkalmazható.
A Viballa kezelést követően néhány napig a napraforgó növények egy részén enyhe átmeneti fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek a szár enyhe görbülete, csavarodása („S” alak), a levélnyél megnyúlása, enyhe hajlása, deformációja és a leveleken sárga pöttyösödés, hólyagosodás formájában. Ezek a tünetek átmenetiek és nem okoznak termésveszteséget. Kedvezőtlen környezeti feltételek (szárazság, tartós vízborítás, alacsony hőmérséklet, tápanyaghiány, fizikai sérülés, jégeső, vihar) és kórokozók, kártevők okozta károsodás esetén a kezelt napraforgó kultúrán erősebb és tartósabb tünetek jelenhetnek meg. A tartósan stressz alatt levő (fenti okok miatt) kultúrnövény kezelése nem javasolt!
Plusz egy hasznos tanács
Azokon a területeken, ahol várhatóan nagyon erős lesz a parlagfű fertőzés, ott ne termesszünk napraforgót, hanem kukoricát vagy kalászost. Ezekben a kultúrákban a parlagfű messze nem okoz olyan gondot, mint a napraforgóban, számtalan lehetőség nyílik az elpusztítására.
Napraforgóban a parlagfű ellen nagyon jó és jó hatékonyságú gyomirtó szerek:
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.