További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.
A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.
Általános tudnivalók
A napraforgó gyomirtása csak akkor lehet igazán sikeres, ha a gazdálkodó integrált szemlélettel maximálisan kihasználja az agrotechnikai védekezési lehetőségeket is. A kultúrnövény számára a legjobb, a gyomnövényeknek pedig a legrosszabb körülményeket kell biztosítani. A legnagyobb gondossággal kell eljárni a vetésforgó tervezésénél, a tábla megválasztásánál, a talajelőkészítésnél, a tápanyagellátásnál és a fajtaválasztásnál egyaránt.
Napraforgót azonos termőhelyre 5 évnél gyakrabban nem célszerű vetni. A napraforgó legjobb előveteményei a jó gyomelnyomó képességű őszi kalászosok. A kalászos tarlón az aratást követően minél hamarabb el kell végezni a tarlóhántást, ami elősegíti a talajban elfekvő gyommagvak tömeges csírázását. Ezt követően rendszeres tarlóápolással a gyomok elpusztíthatók és ezáltal eredményesen csökkenthető a talaj gyommagkészlete.
A tavaszi talajelőkészítési munkákkal aprómorzsás magágyat, jól elmunkált, egyenletes talajfelszínt kell készíteni, hiszen csak így lehetnek kellően hatékonyak az alapkezelések.
A napraforgó gyomirtásának kritikus időszaka a keléstől számított 4-6 hét, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget, nagyon érzékeny az elgyomosodásra. Ezután a természetes gyomelnyomó képessége, talajárnyékoló hatása olyan erős, hogy a gyomnövények, beleértve a parlagfüvet is, nem képesek versenyezni a napraforgóval. Vagyis a napraforgó állományt legalább a fejlődésének az első 4-6 hetében feltétlenül gyommentesen kell tartani. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a napraforgót minél dúsabb levélzettel, minél tovább egészséges állapotban tartsuk. A korai lombvesztés, esetleg szárdőlés – azon túl, hogy önmagában is termésveszteséget okoz – elősegíti a késői felgyomosodást. A tábla szegélyek gondozására és gyommentesen tartására minden termelőnek törekednie kell.
Mechanikai gyomirtás
A mechanikai gyomirtásnak különösen az ökológiai gazdálkodásban van kiemelt szerepe, valamint száraz tavaszi időjárás esetén a preemergens herbicidek hatásának elmaradása esetén. A gazdák jelentős része a posztemergens gyomirtást követően kultivátoros sorközművelést is végez, ami a gyomirtás hatékonyságát javítja. A napraforgó töltögetése akkor alkalmazható, ha lényeges fenológiai különbség van a parlagfű és a napraforgó között az utóbbi javára. A töltögető eke alkalmazásakor a sorközben lévő parlagfű elpusztul és a sorokban lévőre talajt fordítanak. Ha a gyomnövény nem túl fejlett és legalább 6 cm vastag földréteg kerül rá, akkor elpusztul.
Vetés előtti kémiai gyomirtás
Napraforgóban a vetés előtti bedolgozásos (PPI) technológia visszaszorult, a felhasználható szerek köre leszűkült. A vetés előtti kijuttatás előnye, hogy csapadékban szegény tavaszi időjárási körülmények között is megbízható gyomirtó hatás érhető el. A parlagfű ellen a fluorkloridon hatóanyagú Racer kijutatása javasolt, vetés előtt sekélyen (2-3 cm) bedolgozva a talajba.
Gyomirtás vetés után, kelés előtt
Bőséges bemosó csapadék esetén a jól megválasztott preemergens (vetés után, kelés előtt végzett) technológia önmagában is elegendő lehet egész tenyészidőszakban a parlagfű-mentesség fenntartásához. Preemergensen a parlagfű ellen leghatékonyabb a fluorkloridon hatóanyagú Racer, ezt követi a flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP és Bridge Extra 50 WP, majd a metobromuron hatóanyagú Proman, Inigo és Soleto, azután pedig a terbutilazin + S-metolaklór hatóanyagokat tartalmazó Gardoprim Plus Gold és Silba, valamint a terbutilazin + petoxamid hatóanyagokat tartalmazó Successor T és Success T készítmények. Preemergensen rendszerint magról kelő kétszikű- és egyszikű irtó spektrumú hatóanyagok tankkombinációjával vagy gyári kombinációjával végezzük a gyomirtást. A preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek megfelelő hatékonyságához a kezelést követő 2 héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges, ami a hatóanyagokat a gyomnövények csírázási zónájába juttatja.
Állománykezelési lehetőségek
Napjainkban a szárazságra hajló időjárási viszonyaink közepette a gyomirtási technológiák az állománykezelések irányába tolódtak el. Száraz tavaszokon, amikor nem érkezik meg a szükséges bemosó csapadék a vetés után, kelés előtt elvégzett kezelések hatásának kifejtéséhez, a preemergens kezelést kapott napraforgótáblák elgyomosodnak. Ezeken a területeken a parlagfű többnyire tömegesen gyomosít, posztemergens felülkezelés válik szükségessé.
Az imidazolinon- és tribenuron-metil-toleráns napraforgó hibridek piacra kerülése lehetőséget teremtett a hatékonyabb parlagfű elleni posztemergens beavatkozásra. A parlagfűvel fertőzött területeken viszont nem célszerű csak posztemergens technológiát választani. A parlagfű csírázása elhúzódó, a csak posztemergens imidazolinon- vagy tribenuron-metil technológia megfelelő időzítését nagyon megnehezíti, hogy a kezeléskor különböző fenológiában lesz jelen a területen. Ha hosszabb csapadékos időszak miatt túlfejlődik az optimális fenológián a parlagfű, megkésett kezeléskor, 6-8 leveles gyomnövény ellen a várható hatás elmarad. A túlfejlett egyedek nem pusztulnak el, újrahajtanak, pollent szórnak és magot érlelnek. Emellett alapkezelés hiányában az állománykezelést követően jelentős parlagfű utókelés is be szokott következni.
Parlagfűvel fertőzött területen célszerű imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridet vetni. Preemergens kezelés akkor is szükséges, ha alapvetően a posztemergens kezelés hatékonyságának kiegészítésére szolgál. Legalább parlagfű elleni jelentős mellékhatással bíró, elsősorban magról kelő egyszikű gyomnövények ellen hatékony készítménnyel szükséges preemergens kezelést végezni. A dimetenamid-P hatóanyagú Spectrum, Encarit, Inspector és Radar, vagy a dimetenamid-P + pendimetalin hatóanyagú Wing-P preemergensen kijuttatva talajon keresztüli tartamhatással és az állománykezelés jobb időzíthetőségét segítve járul hozzá a preemergens + posztemergens technológia sikerességéhez.
Parlagfűvel erősen fertőzött területre célszerű a parlagfű elleni leghatékonyabb preemergens gyomirtási technológiák közül választani imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibriddel elvetett táblán. Így, ha megjön a hatékonysághoz szükséges bemosó csapadék, akkor a posztemergens permetezés el is maradhat. Amennyiben az alapkezelés nem kielégítő hatású, akkor az állománykezelést is végre kell hajtani a technológiától függően imazamox vagy tribenuron-metil / tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil hatóanyagú készítményekkel. Sajnos a legjobb hatékonyságú preemergens + posztemergens technológiák nem olcsóak, emiatt a gyenge termőképességű parlagfűvel erősen fertőzött területeken csak részben használják.
Az utóbbi években a hagyományos napraforgó hibridek vetésterületi részesedése drasztikusan lecsökkent az országban. A napraforgó területek túlnyomó részén imazamox vagy tribenuron-metil hatóanyagú herbicideknek ellenálló hibrideket termesztenek a gazdálkodók. A toleráns hibrideknél a hibrid – hatóanyag kombinációt nem szabad összekeverni, mert súlyos fitotoxicitás, állománypusztulás következik be! A hagyományos napraforgó hibrideket mindkét hatóanyag (imazamox és tribenuron-metil) erősen károsítja, kiirthatja. A hagyományos hibridekben engedélyezett gyomirtó szerek mindkét toleráns hibrid esetében a kultúrnövény károsodása nélkül alkalmazhatóak.
A kizárólag Express toleráns napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, tribenuron-metil hatóanyagú Express 50 SX és Fluence készítmények szik-2 leveles fejlettségű parlagfű ellen hatékonyak, ezért a parlagfű elhúzódó, folyamatos kelése miatt osztott kezeléssel kell kijuttatni azokat 7-14 nap különbséggel.
A kizárólag imidazolinon-ellenálló IMISUN napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL, Beyond, Cleaner 40 SL, Divine 40 SL, I-Maza 40 SL, Listego, Oklahoma Opti, Passat, Raptor Opti és Win 40 SL szerekkel a hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.
Újabb technológiák a gyomirtásban
A tribenuron-metil technológia továbbfejlesztésre került és 2019-től használható a tifenszulfuron-metil hatóanyaggal kiegészített Evorelle Express. Az újabb technológia hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb védekezési lehetőséget biztosít a parlagfű, a vadkender, a keserűfű fajok, a szerbtövis fajok, és a mezei acat ellen. Parlagfű fertőzés esetén, osztott kezeléskor szik-4 leveles fejlettségnél kell elvégezni az első kezelést, majd újrakelés esetén 7-14 nap múlva ugyancsak szik-4 leveles fejlettségnél a második kezelést. Az Evorelle Express készítménnyel történő kezelés csak a toleranciát megfelelő mértékben hordozó és azt a szélsőségesebb időjárási körülmények között is egyenletesen biztosító hibridek esetében végezhető el. A különböző nemesítőházak Express toleráns napraforgófajtáinak szulfonilurea-tolerancia szintje eltérő lehet, emiatt a továbbfejlesztett technológia nem minden Express toleráns napraforgó hibridben alkalmazható. Néhány fajtánál súlyos károsodást okozhat. A felhasználás előtt feltétlenül ki kell kérni a gyártó cég véleményét.
Az imidazolinon technológia továbbfejlesztésre került és 2017-től már nagy területen használják a gazdálkodók az újabb technológiát is. Az újabban kifejlesztett, CLHA Plus gént tartalmazó, magasabb szintű imidazolinon-ellenállóságot biztosító napraforgóhibrideket Clearfield Plus-nak nevezzük. A megnövekedett imidazolinon-ellenállóságnak köszönhetően a Clearfield Plus napraforgóhibridek gyomirtására alkalmazhatóak az imazamox hatóanyagú Pulsar Plus, Listego Plus és Relay készítmények, amelyek az új adjuváns rendszerük révén mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomnövények esetében jelentősen fokozzák a gyomirtó hatást. Jobban tapadnak a gyomnövények leveléhez és gyorsabban törik át azok viaszrétegét. Ebből fakadóan rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű hatóanyag szívódik fel a gyomnövényekbe, így a viaszos, a szőrös levelű, és a nehezen irtható gyomok, például libatopfélék, parlagfű, egyszikűek és mezei acat elleni hatékonyság jelentősen javul. A Pulsar Plus, Listego Plus és Relay gyomirtó szereket az engedélyokiratban foglaltak alapján csak CLHA Plus gént tartalmazó napraforgóban (Clearfield Plus, CL Plus, CLP) szabad kijuttatni. Az eredeti, IMISUN génre alapozott Clearfield napraforgóhibrideket erősen károsítják, azok gyomirtására nem alkalmazhatóak! A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni a megfelelő hatékonyság érdekében. A herbicidrezisztens napraforgóhibridek betakarítási, pergési veszteségéből adódó árvakelése, gyomosítása a következő kultúrában mindezidáig problémát jelentett. Az új technológia ebben is előrelépést jelent, mivel a Clearfield Plus hibridek árvakelése szulfonil-karbamidokkal a hagyományos napraforgóhoz hasonló hatékonysággal irtható.
Az imidazolinon technológia továbbfejlesztését jelenti és az imazamox hatóanyagon kívül adalékanyagot is tartalmaz a 2021 elején engedélyezett Listego Pro is, amely ugyancsak CLHA Plus gént tartalmazó, Clearfield Plus napraforgóhibridekben juttatható ki. A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.
Szükséghelyzeti engedéllyel használható, újabb hatékony védekezési lehetőség
2019-től már a 6-8 leveles, vagy még fejlettebb parlagfű ellen is van hatékony beavatkozási lehetőség napraforgóban. Szükséghelyzeti engedéllyel 2021-ben is alkalmazható lesz a halauxifen-metil hatóanyagú Viballa, a napraforgó 6 leveles fejlettségétől a vegetatív növekedési stádium végéig (csillagbimbós állapot elérése előtt) 1,0 l/ha-os dózisban 200-300 l/ha permetlémennyiséggel, földi géppel kijuttatva. Hagyományos és herbicid toleráns napraforgó hibridekben egyaránt alkalmazható. A rendkívül alacsony, 3 g/ha-os hatóanyag dózis révén széles hatásspektrumra nem számíthatunk, speciális gyomproblémák kezelésére, az alap gyomirtási technológiák kiegészítésére alkalmas a készítmény. Levélen keresztül fejti ki hatását, ezért a kijuttatását arra az időpontra kell időzíteni, amikor a parlagfű teljes mértékben befejezte a csírázást. Mindazonáltal nem lehet cél a megkésett védekezés, mert a nagymértékű gyomosodás erősen csökkenti a termést és a kultúrnövény gyomnövényeket árnyékoló hatása miatt csökken a hatékonyság. A készítmény kijuttatására optimális időpont a parlagfű 6-8 leveles fejlettsége, de a parlagfű 30 cm-es nagyságáig hatékonyan alkalmazható a túlfejlett gyomnövény elleni védekezésre. A Viballa hatékonyan irtja a fehér libatopot és a selyemmályvát is. A készítmény egy vegetációs időszakban csak egy alkalommal használható! A Viballa készítményt önmagában kell kijuttatni, más növényvédő szerrel (rovarölő szer, gombaölő szer, gyomirtó szer), lombtrágyával és nedvesítő szerrel nem keverhető. Más gyomirtó szerek használata után legkorábban 7-10 nap múlva alkalmazható.
A Viballa kezelést követően néhány napig a napraforgó növények egy részén enyhe átmeneti fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek a szár enyhe görbülete, csavarodása („S” alak), a levélnyél megnyúlása, enyhe hajlása, deformációja és a leveleken sárga pöttyösödés, hólyagosodás formájában. Ezek a tünetek átmenetiek és nem okoznak termésveszteséget. Kedvezőtlen környezeti feltételek (szárazság, tartós vízborítás, alacsony hőmérséklet, tápanyaghiány, fizikai sérülés, jégeső, vihar) és kórokozók, kártevők okozta károsodás esetén a kezelt napraforgó kultúrán erősebb és tartósabb tünetek jelenhetnek meg. A tartósan stressz alatt levő (fenti okok miatt) kultúrnövény kezelése nem javasolt!
Plusz egy hasznos tanács
Azokon a területeken, ahol várhatóan nagyon erős lesz a parlagfű fertőzés, ott ne termesszünk napraforgót, hanem kukoricát vagy kalászost. Ezekben a kultúrákban a parlagfű messze nem okoz olyan gondot, mint a napraforgóban, számtalan lehetőség nyílik az elpusztítására.
Napraforgóban a parlagfű ellen nagyon jó és jó hatékonyságú gyomirtó szerek:
Forrás: Nébih
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV