250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze – Csönge határában a lángok megfékezésén, az erdők, a lakóházak és egy sertéstelep megvédésén legalább 300 tűzoltó dolgozott, akik a környék, a szomszédos vármegyék több tucat településéről, sőt távolabbról is érkeztek.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai is kivették a részüket a védekezésből. Csütörtökön és pénteken közel 50 kollégánk segítette a tűzoltók munkáját, többek között kézi szerszámokkal számolták fel a még parázsló gócokat. “Tegnap kora délután jött a jelzés, hogy Csönge és Kenyeri között komoly erdőtűz alakult ki. Éppen a közelben erdőművelési munkákat végeztünk, így nagyon gyorsan a helyszínre tudtunk sietni 2 traktor erőgéppel, 5 ezer literes vízhordó tartállyal, teherautóval. Ezzel tudtunk bemenni a területre, a tartállyal folyamatosan hordtuk be vizet a tűzoltó autók számára.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A katasztrófavédelem tegnap késő estére eloltotta a lángokat, de sajnos a küzdelem nem ért véget, mert a tűz – ugyan jóval kisebb mértékben a korábbinál – de több helyütt újra erőre kapott. Így munkatársaink ma reggeltől ismét segítenek az oltásban” – számolt be a védekezésről a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőművelési műszaki vezetője, dr. Nagy László.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Kezdetben 100 hektárnyi bozótos égett, majd a lángok a fenyőerdőt, a karácsonyfatelepeket is elpusztították, és a vadelhullás is jelentős. A hatalmas kiterjedésű, jelenlegi információk szerint 250 hektárt érintő szabadtéri tűzben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt 10 hektáros állami terület erdei fenyvese is megsemmisült. A kárfelmérés folyamatban van.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az oltást a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, majd a műveleti szolgálat irányította. Drónos felderítés segítette a munkát, a környező települések lakosságának biztonsága érdekében a katasztrófavédelmi mobillabor pedig folyamatosan monitorozta a levegőbe jutó káros anyagok koncentrációját.
Köszönjük a katasztrófavédők, az oltásban lajtos kocsikkal, erőgépekkel közreműködő civilek, valamint kollégáink munkáját!

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Gödöllő, 2024. szeptember 5. – Aggasztó a helyzet a klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében. Olyan növényfajok tűnhetnek el, amik valaha jól érezték magukat a térségben, azonban most már nem megfelelő a klíma számukra. Málna alig terem, ugyanakkor a fügével és egyes banánfajtákkal is egyre gyakrabban találkozhatunk hazánkban. A klímaváltozás és annak az agráriumra gyakorolt súlyos hatásai a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő témái között is szerepelnek, melyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai támogatásával.

Fotó: MATE

A napjainkat, de még inkább a jövőnket alapjaiban meghatározó klímaváltozásra azonnali és teljes struktúraváltással kell felelnie az agráriumnak – fogalmazott Dr. Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora. – A talaj- és területhasználatban drámai változtatásokra van szükség, így például a szántást egyre több esetben el kellene hagyni. A szántással ugyanis olyan károkat okozunk a talajban, annyi nedvességet vesztegetünk el és annyi szerves anyagot égetünk el, amivel hosszú távon elpusztítjuk a termőtalajunkat. A szakszerű talajállapotot ma már sokkal korszerűbb technológiákkal és szemlélettel, szántás nélküli eszközökkel is el lehet érni.

A klímaváltozás másik nagy kérdésköre a földekben hasznosuló víz mennyisége. Nem a lehulló csapadék mennyisége csökken radikálisan, hanem az egyre emelkedő hőmérséklet és az általa okozott párolgás miatt egyre kevesebb hasznosul a talajban. Az éves csapadékmennyiség eloszlása is megváltozott: az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az aránya az intenzív csapadékhullásnak, tehát rövid idő alatt leesik nagy mennyiségű csapadék, amit nem tárolunk sem a talajban, sem pedig korszerű csatornahálózatban vagy erre a célra létrehozott tározókban. A MATE rektora szerint talajhasználati rendszerünket ezekhez a megváltozott időjárási feltételekhez kellene igazítanunk, amennyiben 21. századi magyar agráriumról kívánunk gondolkodni a jövőben.

Ma a magyarországi klíma sokkal inkább hasonlít az 1950-es évek Dél-Európájára, semmint a Kárpát-medencére, nekünk pedig a növények termesztését és az állattartást ehhez kell igazítanunk. Az alkalmazott technológiákon túl a teljes területhasználatot újra kell gondolnunk, elfogadva, hogy akár a megtermelt növény-, akár a gondozott állatfajták tekintetében is változtatásra van szükség. Olyan növényfajok tűnnek el, amik valaha jól érezték magukat a Kárpát-medencében, azonban most már nem megfelelő a klíma a számukra. Ilyen például a szeder és a málna is. Utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy manapság már csak néhány száz hektáron termelünk málnát, szemben a korábbi több ezer hektárral. A mérleg másik nyelvében ugyanakkor megjelennek olyan növények, amelyek termesztése korábban elképzelhetetlennek tűnt volna hazánkban.

Versenyt futunk az idővel, hiszen évről-évre hatalmas károkat szenvednek el mind a magyar gazdák, mind pedig a hazai nemzetgazdaság – fejezte ki aggodalmát az egyetem rektora. Rámutatott azonban arra is, hogy még a kihívások közepette is látni potenciális lehetőségeket. A növénytermesztési alapanyagok esetében, a gabonafélékre, kukoricára alapozott feldolgozóiparban, élelmiszeriparban, az elsődleges, másodlagos feldolgozásban óriási lehetőségek vannak, jelenleg szinte teljesen kiaknázatlanul.

A klímaváltozás és annak az agráriumra gyakorolt hatásai a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő témái között is szerepelnek, melyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakmai támogatásával. A határon túlra is kiterjesztett, háromfordulós, online, edukatív vetélkedőbe középiskolás fiatalok kapcsolódhatnak be, de a játékot bárki kitöltheti. A verseny első fordulója 2024. szeptember 2. és december 8. között érhető el a www.agrarteszt.hu oldalon. Az itt legjobb eredményt elért 1.000 játékos meghívást kap a 2024. december 13-án tartandó középdöntőbe, ahonnan a december 18-i döntőbe jutó legsikeresebb 10 diák agrártudós között dől el az értékes nyeremények sorsa. A díjátadóra a 2025. januári Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon kerül sor, ahol gazdára talál a kétszemélyes görög utazás, a kerékpár és a mobiltelefon.

A Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt első fordulója elkezdődött és négy hónap múlva kiderül, ki lesz a legokosabb diák agrártudós a térségben.

További információ: www.due.hu

Forrás: MATE