Keressen minket

Mezőgazdaság

Mikor melyik gyümölcsnek és zöldségnek van szezonja?

Az Európai Élelmiszer-információs Tanács (EUFIC) a héten kiadta az első Európa-szintű térképet az egyes gyümölcsök és zöldségek szezonalitásáról – közölte a Qubit. Az egészséges és fenntartható étrend kialakításában segítséget nyújtó térképet azután állította össze a tanács, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) 2021-et a gyümölcsök és zöldségek nemzetközi évének kiáltotta ki.

Közzétéve:

Az Európai Élelmiszer-információs Tanács (EUFIC) a héten kiadta az első Európa-szintű térképet az egyes gyümölcsök és zöldségek szezonalitásáról – közölte a Qubit. Az egészséges és fenntartható étrend kialakításában segítséget nyújtó térképet azután állította össze a tanács, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) 2021-et a gyümölcsök és zöldségek nemzetközi évének kiáltotta ki.

Nagyon kevesek képesek átláni azt, hogy mikor melyik zöldség és gyümölcsnek van idénye itt Európában (Ábra: EUFIC)

Az egyes nemzetek adataira támaszkodó eszköz több mint kétszáz szezonális gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, 24 országon és hat éghajlati övezeten keresztül. A térképen országra, évszakra és hónapra is lehet szűrni, így például könnyen kiderül, hogy áprilisban még csak egy gyümölcsnek, az almának lesz szezonja Magyarországon, de zöldségből már 11-nek, a spárgától a vörös cikórián keresztül a karalábéig.

A zöldségek és a gyümölcsök alapvető élelmiszernek számítanak minden kultúrában, a napi ajánlott bevitel 400 gramm, vagy öt adag. A szezonális és helyi termékek fogyasztása nemcsak az egészség, de a környezet szempontjából is hasznos. A frissebb, tápanyagban gazdagabb helyi élelmiszerek azért is egészségesebbek, mert a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok és ásványi anyagok többsége körülbelül 24 órával a szedés után elvész. És értelemszerűen minél messzebbről kell szállítani a termékeket, annál nagyobb a hozzájuk kötődő üvegházhatásúgáz-kibocsátás.

Az EUFIC arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi termékek fogyasztása csak egy része a fenntartható étrend kialakításának: a növények arányának növelése az étrendben különösen fontos, hiszen a hús- és tejtermékek felelnek a klímaváltozást hajtó üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb részéért – a zöldségekhez és gyümölcsökhöz képest tízszer, vagy akár ötvenszer akkora kibocsátás tulajdonítható az állati eredetű élelmiszereknek.

A térkép ide kattintva érhető el.

Forrás: Qubit

Mezőgazdaság

Továbbra is Németország a legfőbb mezőgazdasági kereskedelmi partner

Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról

Published

on

Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.

Fotó: Pixabay

A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.

További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elesik a 2024. évi AÖP támogatástól, aki nem teszi meg ezt a bejelentést

Az MVH közleményt adott ki:  A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez

Published

on

Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.

A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:

  1. AÖP kérelmet igénylő kedvezményezett nyújtott-e be permetezési adatokat vagy a növényvédelmi kezelés hiányában tett-e nemleges nyilatkozatot.
  2. AÖP keretében növényvédőszer vagy hatóanyag korlátozással érintett gyakorlatot vállaló kedvezményezett a Földhasználati kategóriához tartozó releváns tábláin milyen növényvédőszert vagy hatóanyagot alkalmazott.

A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:

  • az egységes kérelem felületen adatváltozás keretében, vagy
  • NÉBIH által üzemeltetett elektronikus Gazdálkodási napló részét képző permetezési napló felületén történő adatbevitellel

A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Azonnali lépéseket sürget a FAO a szudáni éhínség megállítására

Szudánban közel 25 millió ember éhezik tartósan

Published

on

Róma/New York, 2025. január 7. – Sürgős lépésekre – és főként azonnali és akadálytalan humanitárius hozzáférésre van szükség az egyre terjedő szudáni éhínség kezeléséhez. Az országban közel 25 millió ember éhezik tartósan – jelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsának New Yorkban Beth Bechdol, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese.

A tavalyi év során a FAO a partnereivel együtt több mint 5000 tonna cirok és köles vetőmagot biztosított mintegy 2,7 millió embernek Szudánban. © FAO/ Mahmoud Shamoruk

A FAO-t arra kérték föl, hogy tájékoztassa a Biztonsági Tanács tagjait a súlyosan aggasztó szudáni helyzetről, mivel az elhúzódó fegyveres konfliktus és a kényszerű áttelepítések egy példanélküli élelmezési válságot idéztek elő Afrika harmadik legnagyobb országában.

A legfrissebb integrált élelmezésbiztonsági helyzet besorolás alapján a lakosság fele (mintegy 24,6 millió ember) súlyosan és tartósan éhezik. Ez 3,5 millióval több 2024 júniusához képest.

Az élelmezésbiztonsági skála alapján, mely egy széleskörű összefogás eredménye az élelmezésbiztonsági és táplálkozási elemzések és döntéshozatal támogatására, ez a legrosszabb helyzet az ország történelmében. Az éhínség és a tartós alultápláltság már eddig is több tízezer ember életébe került.

Az ország lakosságának közel kétharmada függ a mezőgazdaságtól. A legfőbb termények, mint a cirok, köles vagy a búza, termelése 46%-kal csökkent a 2023–2024-es szezonban – a konfliktus első évében. Ez az elveszett termésmennyiség alkalmas lett volna 18 millió ember élelmezésére, ehelyett mintegy 1,5 milliárd dollár veszteséget jelentett.

A humanitárius segítségnyújtás akadályoztatása tovább rontja a helyzetet, míg az erőszak és a gazdasági zavarok a piaci működést nehezíti, elérhetetlen magasságokba emelve az alapvető élelmiszerek árát.

Ez már a negyedik alkalom az elmúlt 15 évben, hogy éhínség sújtja Szudánt – figyelmeztetett Beth Bechdol, kiemelve az ENSZ Biztonsági Tanács fontos szerepét a 2417-es határozattal összhangban, ami a konfliktus és az éhezés közti kapcsolatra mutat rá.

„Sürgős lépésekre van szükség, hogy megállítsuk az éhínséget Szudánban” – mondta a FAO főigazgató-helyettese.

 Forrás: FAO

Tovább olvasom