Mezőgazdaság
Felvirágozhat-e ismét a magyar kenderipar?
Amíg a 90-es évekig számos ipari kenderültetvénye volt hazánknak, az azt követő évtizedben a termőterületek szinte teljesen eltűntek. Napjainkban azonban már dolgoznak az ipari kendergazdaságok feltámasztásán hazai szakemberek, valamint a gazdákon túl vidéki önkormányzat is akad, aki próbálkozik a termesztéssel. A kendernek minden része felhasználható, így hasznosításának számos módja lehetséges a szépség- és élelmiszeriparon át, egészen az autóiparig.
Amíg a 90-es évekig számos ipari kenderültetvénye volt hazánknak, az azt követő évtizedben a termőterületek szinte teljesen eltűntek. Napjainkban azonban már dolgoznak az ipari kendergazdaságok feltámasztásán hazai szakemberek, valamint a gazdákon túl vidéki önkormányzat is akad, aki próbálkozik a termesztéssel. A kendernek minden része felhasználható, így hasznosításának számos módja lehetséges a szépség- és élelmiszeriparon át, egészen az autóiparig tájékoztatott a napi.hu.
A kender (latinul: Cannabis) szó hallatán sokan elsőre a könnyű drogokra gondolnak, pedig a növénynek számos felhasználási területe létezik. Ráadásul ipari kender termesztése – amely nem azonos a droghoz használt fajtársaival, valamint a marihuána fő pszichoaktív összetevője, a tetrahidrokannabinol (THC) is csak minimális mértékben van benne jelen – nagy múltra tekint vissza hazánkban, és engedélyeztetés sem szükséges hozzá.
“2008-ban Magyarországon megszűnt az ipari kender termesztése. Ez a lépték, amelyben Magyarország a világon első volt, megszűnt. Tudniillik Magyarország ipari kendernagyhatalom volt. Nagy-Magyarországon amíg 80 ezer hektáron termesztettek kendert, addig ma 60 ezer hektáron teszik ugyanezt (összesen a világon – a szerk.). Ezért nekünk, amikor azon munkálkodunk, hogy újra induljon az ipari kender termelése, van mire hivatkoznunk” – mondta korábban Pásztor Zsolt, kendergazda, Az ipari kender feldolgozásán alapuló, határon átnyúló gazdasági fejlődés (Future in hemp) fejlesztési projekt szakmai koordinátora és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdaság-fejlesztési referense, a Gyüttment Fesztiválon tartott előadásán.
Azt, hogy a növény termesztése ismét gyökeret verjen hazánkban, nem csak a történelmi múltja igazolja. Pásztor Zsolt szakmai beszámolóiból kiderül, hogy a kender sokféleképpen, gyakorlatilag teljes egészében felhasználható növény. Hasznosítják többek között textilkészítésre, biopolimerként, gyógyászati készítményként, vagy élelemforrásként is. A szakember szerint az utóbbi esetben például azért lehet nagy jelentősége, mert olyan értékű fehérjeforrás, melynek közel a húséval egyenértékű az összetétele. Ezért is fontosnak tartják a szektor feltámasztását, ahogyan a hazai piac megerősítését is, ugyanis a kender értékesítésének a java egyelőre külföldre történik.
Jó üzlet lehet a kender, de egyelőre jobb az uborka
Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legnyugatibb faluja Hangony. A mintegy 1600 fős település vezetése a számukra igen jövedelmező uborkagazdaság mellett kendertermesztéssel is foglalkozik 2016 óta. A község polgármestere, Kovács Szilárd a kenderben rejlő lehetőségek mellett a gazdálkodás nehézségeiről is beszámolt a Napi.hu-nak.
„Két oka volt annak, hogy annak idején uborka és kender termelésébe fogtunk: egyik természetesen a profitszerzés volt a falu számára, a másik pedig, hogy helyben biztosítsunk munkalehetőséget. A kender fantasztikus növény. Jól érzi magát ezen a környéken, és minden része felhasználható, valamint nem sok gondozást igényel. Mi korábban az Agromag-nak értékesítettük a növény magját, amiből később kozmetikai cikkek készültek. A kender megmaradt részeiből pedig brikettáló gép segítségével tüzelőanyagot állítottunk elő, amit mi magunk használtunk fel. Azonban már középtávon is jobb üzletnek bizonyult az uborka, így az utóbbi időben javarészt azt ültettünk kender helyett is.” – mondta Kovács Szilárd, Hangony polgármestere.
A faluvezető a sikeresebb uborka ellenére is pozitívan látja az ipari kender jövőjét, ezért kísérleti jelleggel idén is terveznek bevetni vele körülbelül fél hektárnyi termőföldet. Elmondása alapján a növény piaca gyorsan növekszik, és egyre több cég foglalkozik például kenderbeton gyártásával építkezések számára. Kovács Szilárd pedig a kenderből élelmiszer szállítására alkalmas dobozok előállításán dolgozik. A helyben megtermelt növényt helyben dolgoznák fel, a késztermék értékesítése pedig még nagyobb hasznot jelentene a falu számára. Az erre irányuló fejlesztések viszont még váratnak magukra. A polgármester azonban a kendertermesztés problémáiról is beszámolt a hírportálunknak:
„Egy gazda számára Magyarországon egyelőre kevésbé, vagy egyáltalán nem éri meg kenderrel foglalkozni. Nincsenek hozzá meg a megfelelő gépek, amik a gazdaságot nyereségessé tennék, ezért a költséges emberi munkaerő feladata a termés betakarítása. Mi az önkormányzatnál közfoglalkoztatás keretében, államilag támogatott bérek mellett sokkal gazdaságosabban végeztetjük ezt a munkát. Viszont egyre kevesebb a közfoglalkoztatott, sokan keresnek mostanában jobban jövedelmező állást. Most egyébként is bértámogatásban részesül az, aki kilép a közfoglalkoztatásból és a versenyszférában talál munkát. Visszatérve a kenderre: folyamatosan növekszik a növény felvásárlópiaca, ami jó, de még mindig nem elég jelentős idehaza.”
A jelek szerint a kendertermelés és a ráépülő ipar valóban túljutott a holtpontján és fellendülőben van hazánkban. Kérdés viszont, hogy ez a lendület meddig fog tartani. Újra felfedezi magának a kendert a gazdaság, vagy a költséges betakarítása miatt továbbra sem lesz elég vonzó üzlet a gazdák számára?
Forrás: Napi.hu
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK