További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Amíg a 90-es évekig számos ipari kenderültetvénye volt hazánknak, az azt követő évtizedben a termőterületek szinte teljesen eltűntek. Napjainkban azonban már dolgoznak az ipari kendergazdaságok feltámasztásán hazai szakemberek, valamint a gazdákon túl vidéki önkormányzat is akad, aki próbálkozik a termesztéssel. A kendernek minden része felhasználható, így hasznosításának számos módja lehetséges a szépség- és élelmiszeriparon át, egészen az autóiparig.
Amíg a 90-es évekig számos ipari kenderültetvénye volt hazánknak, az azt követő évtizedben a termőterületek szinte teljesen eltűntek. Napjainkban azonban már dolgoznak az ipari kendergazdaságok feltámasztásán hazai szakemberek, valamint a gazdákon túl vidéki önkormányzat is akad, aki próbálkozik a termesztéssel. A kendernek minden része felhasználható, így hasznosításának számos módja lehetséges a szépség- és élelmiszeriparon át, egészen az autóiparig tájékoztatott a napi.hu.
A kender (latinul: Cannabis) szó hallatán sokan elsőre a könnyű drogokra gondolnak, pedig a növénynek számos felhasználási területe létezik. Ráadásul ipari kender termesztése – amely nem azonos a droghoz használt fajtársaival, valamint a marihuána fő pszichoaktív összetevője, a tetrahidrokannabinol (THC) is csak minimális mértékben van benne jelen – nagy múltra tekint vissza hazánkban, és engedélyeztetés sem szükséges hozzá.
“2008-ban Magyarországon megszűnt az ipari kender termesztése. Ez a lépték, amelyben Magyarország a világon első volt, megszűnt. Tudniillik Magyarország ipari kendernagyhatalom volt. Nagy-Magyarországon amíg 80 ezer hektáron termesztettek kendert, addig ma 60 ezer hektáron teszik ugyanezt (összesen a világon – a szerk.). Ezért nekünk, amikor azon munkálkodunk, hogy újra induljon az ipari kender termelése, van mire hivatkoznunk” – mondta korábban Pásztor Zsolt, kendergazda, Az ipari kender feldolgozásán alapuló, határon átnyúló gazdasági fejlődés (Future in hemp) fejlesztési projekt szakmai koordinátora és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdaság-fejlesztési referense, a Gyüttment Fesztiválon tartott előadásán.
Azt, hogy a növény termesztése ismét gyökeret verjen hazánkban, nem csak a történelmi múltja igazolja. Pásztor Zsolt szakmai beszámolóiból kiderül, hogy a kender sokféleképpen, gyakorlatilag teljes egészében felhasználható növény. Hasznosítják többek között textilkészítésre, biopolimerként, gyógyászati készítményként, vagy élelemforrásként is. A szakember szerint az utóbbi esetben például azért lehet nagy jelentősége, mert olyan értékű fehérjeforrás, melynek közel a húséval egyenértékű az összetétele. Ezért is fontosnak tartják a szektor feltámasztását, ahogyan a hazai piac megerősítését is, ugyanis a kender értékesítésének a java egyelőre külföldre történik.
Jó üzlet lehet a kender, de egyelőre jobb az uborka
Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legnyugatibb faluja Hangony. A mintegy 1600 fős település vezetése a számukra igen jövedelmező uborkagazdaság mellett kendertermesztéssel is foglalkozik 2016 óta. A község polgármestere, Kovács Szilárd a kenderben rejlő lehetőségek mellett a gazdálkodás nehézségeiről is beszámolt a Napi.hu-nak.
„Két oka volt annak, hogy annak idején uborka és kender termelésébe fogtunk: egyik természetesen a profitszerzés volt a falu számára, a másik pedig, hogy helyben biztosítsunk munkalehetőséget. A kender fantasztikus növény. Jól érzi magát ezen a környéken, és minden része felhasználható, valamint nem sok gondozást igényel. Mi korábban az Agromag-nak értékesítettük a növény magját, amiből később kozmetikai cikkek készültek. A kender megmaradt részeiből pedig brikettáló gép segítségével tüzelőanyagot állítottunk elő, amit mi magunk használtunk fel. Azonban már középtávon is jobb üzletnek bizonyult az uborka, így az utóbbi időben javarészt azt ültettünk kender helyett is.” – mondta Kovács Szilárd, Hangony polgármestere.
A faluvezető a sikeresebb uborka ellenére is pozitívan látja az ipari kender jövőjét, ezért kísérleti jelleggel idén is terveznek bevetni vele körülbelül fél hektárnyi termőföldet. Elmondása alapján a növény piaca gyorsan növekszik, és egyre több cég foglalkozik például kenderbeton gyártásával építkezések számára. Kovács Szilárd pedig a kenderből élelmiszer szállítására alkalmas dobozok előállításán dolgozik. A helyben megtermelt növényt helyben dolgoznák fel, a késztermék értékesítése pedig még nagyobb hasznot jelentene a falu számára. Az erre irányuló fejlesztések viszont még váratnak magukra. A polgármester azonban a kendertermesztés problémáiról is beszámolt a hírportálunknak:
„Egy gazda számára Magyarországon egyelőre kevésbé, vagy egyáltalán nem éri meg kenderrel foglalkozni. Nincsenek hozzá meg a megfelelő gépek, amik a gazdaságot nyereségessé tennék, ezért a költséges emberi munkaerő feladata a termés betakarítása. Mi az önkormányzatnál közfoglalkoztatás keretében, államilag támogatott bérek mellett sokkal gazdaságosabban végeztetjük ezt a munkát. Viszont egyre kevesebb a közfoglalkoztatott, sokan keresnek mostanában jobban jövedelmező állást. Most egyébként is bértámogatásban részesül az, aki kilép a közfoglalkoztatásból és a versenyszférában talál munkát. Visszatérve a kenderre: folyamatosan növekszik a növény felvásárlópiaca, ami jó, de még mindig nem elég jelentős idehaza.”
A jelek szerint a kendertermelés és a ráépülő ipar valóban túljutott a holtpontján és fellendülőben van hazánkban. Kérdés viszont, hogy ez a lendület meddig fog tartani. Újra felfedezi magának a kendert a gazdaság, vagy a költséges betakarítása miatt továbbra sem lesz elég vonzó üzlet a gazdák számára?
Forrás: Napi.hu
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV