Mezőgazdaság
Felvirágozhat-e ismét a magyar kenderipar?
Amíg a 90-es évekig számos ipari kenderültetvénye volt hazánknak, az azt követő évtizedben a termőterületek szinte teljesen eltűntek. Napjainkban azonban már dolgoznak az ipari kendergazdaságok feltámasztásán hazai szakemberek, valamint a gazdákon túl vidéki önkormányzat is akad, aki próbálkozik a termesztéssel. A kendernek minden része felhasználható, így hasznosításának számos módja lehetséges a szépség- és élelmiszeriparon át, egészen az autóiparig.
Amíg a 90-es évekig számos ipari kenderültetvénye volt hazánknak, az azt követő évtizedben a termőterületek szinte teljesen eltűntek. Napjainkban azonban már dolgoznak az ipari kendergazdaságok feltámasztásán hazai szakemberek, valamint a gazdákon túl vidéki önkormányzat is akad, aki próbálkozik a termesztéssel. A kendernek minden része felhasználható, így hasznosításának számos módja lehetséges a szépség- és élelmiszeriparon át, egészen az autóiparig tájékoztatott a napi.hu.
A kender (latinul: Cannabis) szó hallatán sokan elsőre a könnyű drogokra gondolnak, pedig a növénynek számos felhasználási területe létezik. Ráadásul ipari kender termesztése – amely nem azonos a droghoz használt fajtársaival, valamint a marihuána fő pszichoaktív összetevője, a tetrahidrokannabinol (THC) is csak minimális mértékben van benne jelen – nagy múltra tekint vissza hazánkban, és engedélyeztetés sem szükséges hozzá.
“2008-ban Magyarországon megszűnt az ipari kender termesztése. Ez a lépték, amelyben Magyarország a világon első volt, megszűnt. Tudniillik Magyarország ipari kendernagyhatalom volt. Nagy-Magyarországon amíg 80 ezer hektáron termesztettek kendert, addig ma 60 ezer hektáron teszik ugyanezt (összesen a világon – a szerk.). Ezért nekünk, amikor azon munkálkodunk, hogy újra induljon az ipari kender termelése, van mire hivatkoznunk” – mondta korábban Pásztor Zsolt, kendergazda, Az ipari kender feldolgozásán alapuló, határon átnyúló gazdasági fejlődés (Future in hemp) fejlesztési projekt szakmai koordinátora és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdaság-fejlesztési referense, a Gyüttment Fesztiválon tartott előadásán.
Azt, hogy a növény termesztése ismét gyökeret verjen hazánkban, nem csak a történelmi múltja igazolja. Pásztor Zsolt szakmai beszámolóiból kiderül, hogy a kender sokféleképpen, gyakorlatilag teljes egészében felhasználható növény. Hasznosítják többek között textilkészítésre, biopolimerként, gyógyászati készítményként, vagy élelemforrásként is. A szakember szerint az utóbbi esetben például azért lehet nagy jelentősége, mert olyan értékű fehérjeforrás, melynek közel a húséval egyenértékű az összetétele. Ezért is fontosnak tartják a szektor feltámasztását, ahogyan a hazai piac megerősítését is, ugyanis a kender értékesítésének a java egyelőre külföldre történik.
Jó üzlet lehet a kender, de egyelőre jobb az uborka
Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legnyugatibb faluja Hangony. A mintegy 1600 fős település vezetése a számukra igen jövedelmező uborkagazdaság mellett kendertermesztéssel is foglalkozik 2016 óta. A község polgármestere, Kovács Szilárd a kenderben rejlő lehetőségek mellett a gazdálkodás nehézségeiről is beszámolt a Napi.hu-nak.
„Két oka volt annak, hogy annak idején uborka és kender termelésébe fogtunk: egyik természetesen a profitszerzés volt a falu számára, a másik pedig, hogy helyben biztosítsunk munkalehetőséget. A kender fantasztikus növény. Jól érzi magát ezen a környéken, és minden része felhasználható, valamint nem sok gondozást igényel. Mi korábban az Agromag-nak értékesítettük a növény magját, amiből később kozmetikai cikkek készültek. A kender megmaradt részeiből pedig brikettáló gép segítségével tüzelőanyagot állítottunk elő, amit mi magunk használtunk fel. Azonban már középtávon is jobb üzletnek bizonyult az uborka, így az utóbbi időben javarészt azt ültettünk kender helyett is.” – mondta Kovács Szilárd, Hangony polgármestere.
A faluvezető a sikeresebb uborka ellenére is pozitívan látja az ipari kender jövőjét, ezért kísérleti jelleggel idén is terveznek bevetni vele körülbelül fél hektárnyi termőföldet. Elmondása alapján a növény piaca gyorsan növekszik, és egyre több cég foglalkozik például kenderbeton gyártásával építkezések számára. Kovács Szilárd pedig a kenderből élelmiszer szállítására alkalmas dobozok előállításán dolgozik. A helyben megtermelt növényt helyben dolgoznák fel, a késztermék értékesítése pedig még nagyobb hasznot jelentene a falu számára. Az erre irányuló fejlesztések viszont még váratnak magukra. A polgármester azonban a kendertermesztés problémáiról is beszámolt a hírportálunknak:
„Egy gazda számára Magyarországon egyelőre kevésbé, vagy egyáltalán nem éri meg kenderrel foglalkozni. Nincsenek hozzá meg a megfelelő gépek, amik a gazdaságot nyereségessé tennék, ezért a költséges emberi munkaerő feladata a termés betakarítása. Mi az önkormányzatnál közfoglalkoztatás keretében, államilag támogatott bérek mellett sokkal gazdaságosabban végeztetjük ezt a munkát. Viszont egyre kevesebb a közfoglalkoztatott, sokan keresnek mostanában jobban jövedelmező állást. Most egyébként is bértámogatásban részesül az, aki kilép a közfoglalkoztatásból és a versenyszférában talál munkát. Visszatérve a kenderre: folyamatosan növekszik a növény felvásárlópiaca, ami jó, de még mindig nem elég jelentős idehaza.”
A jelek szerint a kendertermelés és a ráépülő ipar valóban túljutott a holtpontján és fellendülőben van hazánkban. Kérdés viszont, hogy ez a lendület meddig fog tartani. Újra felfedezi magának a kendert a gazdaság, vagy a költséges betakarítása miatt továbbra sem lesz elég vonzó üzlet a gazdák számára?
Forrás: Napi.hu
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.