A gombaszezon kezdetével megnövekedtek a gombafogyasztás utáni megbetegedések is, jelenleg a gombamérgezési események száma a tízszeresére emelkedett az átlagos eseményszámhoz képest. A gombaszezonban nem csak a mérgező fajok okoznak problémát, hanem a helytelenül elkészített és tárolt gombás ételek is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezúton is felhívja a gombagyűjtők figyelmét, hogy az általuk gyűjtött gombát minden esetben mutassák be gombaszakértőnek.

A hosszan tartó nyári kánikula egy országos esőzéssel ért véget. Az Alföldön és a hegyvidéken egyaránt 100-150 mm csapadék hullott le. Az őszi jó idővel nagy tömegben jelentek meg a kalapos gombák: mind az ehető fajok, mind a teljes gombatermés 90%-át jelentő nem ehető és mérgező fajok.
A réteken és legelőkön az első nagy tömegben megjelenő gomba a karbolszagú csiperke, amely mérgező gombafaj, a mostani szezonban is számos mérgezést okozott. Az idő lehűlésével először csökken, majd teljesen eltűnik a mezei szegfűgomba, amit szinte a legtöbben keresnek és gyűjtenek az országban. Átveszi a helyét több apró méretű mérgező, réten és legelőn növekvő tölcsérgombafaj, amelyek miatt minden évben több megbetegedés fordul elő.

Az alföldi telepített erdeinkben nagy mennyiségben látható a közkedvelt nagy őzlábgomba, a szemcsésnyelű fenyőtinóru, az ehető csiperke, az érdestinóru és a szintén sokak által kedvelt ördögszekér laskagomba. Azonban megjelent a bolygatott területeken, árokpartokon és erdőszéleken az ugyancsak minden évben megbetegedéseket okozó kerti őzlábgomba is.
Az ország teljes területén nagy tömegben van jelen a gyilkos galóca, ami a gombavizsgálati helyeken minden évben jelentős mennyiségben megtalálható, a gombafajokat nem ismerő gyűjtők bemutatásra kerülő kosaraiban.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Ilyenkor legtöbben a hegyvidékekben keresnek gombát, ahol nagy számban jelentek meg az ehető és a mérgező gombafajok. A kellemes idő hatására még nem tűntek el a nyári fajok sem: a nyári, bronzos és ízletes vargánya, az érdestinóru, a molyhos tinóru fajok. Megjelennek az ősszel gyűjthető fajok is: a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba, a fenyő és gyűrűstinóruk, az ehető galambgombák és tejelőgombák, a közkedvelt rizike fajok, valamint a trombitagombák. Viszont ezzel együtt nagy tömegben bukkannak fel a nem ehető és mérgező gombafajok. A legtöbb mérgezési esetért felelős két faj jelenleg a nagy döggomba és a világító tölcsérgomba. A galócák közül szinte minden faj megtalálható: a gyilkos galóca, a légyölő galóca, a párducgalóca, a citromgalóca, de más mérgező nemzetségek fajai is nagy számban fordulnak elő az erdőkben: például a susulykák vagy a fakógombák.

Az idő lehűlésével természetesen az őszi gombák teljesen átveszik a szerepet: többek között a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba és a gyűrűs tuskógomba.
Tehát a jelenlegi időjárási körülmények között rengeteg gombát gyűjthetnek az emberek a természetben. Ízletes gombaételek készülhetnek, azonban a hatóság a gombagyűjtés veszélyeire is szeretné felhívni a figyelmet. Fontos tudni, hogy a szezon során a mérgező fajok mellett, a helytelenül elkészített és tárolt gombás ételek is kiválthatnak megbetegedéseket.
Aki nem rendelkezik kellő fajismerettel, vizsgáltassa be az általa gyűjtött vadon termő gombát gombaszakellenőrrel. Azonban a Nébih szerint a legbiztonságosabb megoldás, ha minden gombagyűjtő megteszi ezt. A gombaszakellenőri vizsgálat ugyanis életeket menthet! Kulcsfontosságú, hogy laikusként se fogyasszunk, és ne is ajándékozzunk ellenőrizetlen gombát!

Forrás: NÉBIH

Óvatosságra inti a gombaszedőket a Budakeszi Vadaspark. A száraz nyár után a csapadékosabb ősz és az átlag feletti hőmérséklet kedvezett a gombáknak, hogy termőtesteket képezzenek. A Budakeszi Vadaspark területén és a környező erdőkben is bőven akad, amit a kosárba tehetünk és persze olyan is, ami jobb, ha az erdőben marad. A Vadaspark felhívja a figyelmet, hogy az erdőben szedett gombát minden esetben vizsgáltassuk be szakellenőrrel.

Fotó: Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark erdőpedagógusai programjaik alkalmával rengeteg tévhittel találkoznak a gombákkal kapcsolatosan. Kezdve a legegyszerűbbel, hogy a gomba növény. A gomba az gomba, saját rendszertani országgal bír, éppen úgy, mint az állatok és a növények országa, tehát nem növény. A lakosság nagy része a széleskörű felvilágosító munka ellenére is még mindig a piros alapon fehér pöttyös légyölő galócát azonosítja gyilkos galócaként. Holott a gyilkos galóca kalap színe halvány vagy élénk olív-, sárgás- vagy barnászöld, felülete többnyire csupasz, ritkán nagyobb burokmaradvánnyal díszített. Érdemes megjegyezni, mert csupán 50 gramm elfogyasztása is végzetes lehet, ráadásul nem is azonnal okoz tüneteket, megesik, hogy az elfogyasztást követő 72. órában jelentkezik a rosszullét, ami azonban már visszafordíthatatlan máj, és vesekárosodást eredményezhet.

A gyilkos galócához hasonlóan a fehér galóca és a fenyves sisakgomba méreganyaga is végzetes mérgezést okozhat. Szintén a tévhitek közé tartozik, hogy amit a csiga megrágott az alkalmas emberi fogyasztásra is, vagy hogy a hagyma főzőlevébe, ha beledobjuk a gombát és nem színezi el a vizet vagy a hagymát akkor az fogyasztható. Az egyetlen biztos módja, hogy elkerüljük a gombamérgezést, ha igénybe vesszük az ingyenes szakellenőri vizsgálatot. Amennyiben nincs a közeli piacon gombaszakellenőr, itt megtalálható a szakellenőröknek a listája, akik akár a saját lakásukon is fogadnak gombagyűjtőket kosaruk átvizsgálására.

Forrás: Budakeszi Vadaspark