Keressen minket

Mezőgazdaság

Módosult a Termőföld védelméről szóló törvény is

2021. évi LX. törvény módosította többek között a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt is, mely változásokból kiemelünk néhány elemet az alábbiak szerint:

Közzétéve:

NAK: 2021. évi LX. törvény módosította többek között a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt is, mely változásokból kiemelünk néhány elemet az alábbiak szerint:

A törvény hatálya alá tartozó, jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ingatlanügyi hatóság, valamint a  talajvédelmi hatóság a  döntését hirdetményi úton közli. Jelentős számú ügyfelet érint az  eljárás, ha több mint harminc ügyfél érintett az eljárás megindításakor.

2021. évi LX. törvény módosította többek között a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt is (Kép: Pixabay)

Amennyiben a  termőföld állami tulajdonban áll, akkor a  tulajdonos az  ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet.

  • A más célú hasznosítás megszűntetésének bejelentéséhez csatolni kellett minden esetben a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet. A módosítással azonban ezen terv elkészíttetése nem szükséges, ha a tervezett újrahasznosításra oszlophelyek vagy vonalas létesítmény megszüntetésével kerül sor, és az nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával (pl. légvezeték).
  • Kis teljesítményű erőmű létesítése érdekében (olyan kiserőmű, amely a napenergiát felhasználva termel villamos energiát és 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű) indított a  termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje meghatározott esetekben 8 nap, és a a  kérelemről az  ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül dönt.
  • Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának napenergiát agrofotovoltaikus (a napelemek körülbelül öt méter magas lábakon állnak, alattuk pedig aktív növénytermesztés és legeltetés folytatható) rendszer szerint felhasználva villamos energiát termelő erőmű létesítése és üzemeltetése, ha nem akadályozza az  alatta fekvő területnek művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.”
  • A termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyez alóli mentességet kapott az a kis teljesítményű erőmű létesítése is, ahol nem a tulajdonos, vagy földhasználó létesíti, üzemelteti, hanem más személy általi létesítés, üzemeltetés is, ha a beruházás az  átlagosnál gyengébb minőségű, de legfeljebb hektáronként 15 AK értékű termőföldön valósul meg.
  • A termőföld más célú hasznosítására vonatkozó kérelemhez a továbbiakban csatolni szükséges a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a  haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, illetve nem a  haszonélvező, kivéve, ha a  termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges, vagy ha a  termőföld igénybevétele olyan, a  tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a  tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a  haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását.”
  • Tulajdonos is kezdeményezheti az önkormányzatnál földrészletének belterületbe vonási eljárásának megindítását abból a célból, hogy ezáltal saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatását saját területén biztosíthassa. Ezen földterület lehet az átlagosnál jobb minőségű is. Amennyiben nem a megjelölt célra kerül a termőföld más célú hasznosításra, úgy a  földvédelmi bírság mértéke a földvédelmi járulék ötszöröse.
  • A törvényben meghatározásra kerültek a termőföld „Az eredeti állapot helyreállítása végrehajtásának szabályai” is.
  • Kiegészült a földvédelmi járulék fizetés alóli mentességre okot adó tevékenységek köre: vízkárelhárítási vagy öntözési célú vízilétesítmény létesítése, ezek, valamint a meder rekonstrukciója, fejlesztése, üzemeltetése, vagy fenntartása, továbbá a védekezést követő helyreállítása (céljából veszik igénybe engedéllyel a területet.)
  • mezőgazdasági termelő saját tulajdonán 1000 m2-t járulékmentesen igénybe vehet mezőgazdasági célra, azonban a módosítással beemelésre került, hogy ezen lehetőség a tulajdonost csak egyszer illeti meg. Ezen a  címen – 10 éven belül – ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetve az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem lehetséges ismételten e címen a járulékmentesség.
  • A talajvédelmi fejezetben kiegészítésre került, hogy a földhasználó a köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, ennek érdekében köteles a Gazdálkodói Talajvédelmi Programot elkészíteni és naprakészen tartani.
  • A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges továbbiakban a kezelt mederiszap mezőgazdasági felhasználásához is talajvédelmi terv csatolása szükséges. /kezelt mederiszap: olyan mederiszap, amely szennyezőanyag tartalma miatt biológiai, fizikai, kémiai, vagy más megfelelő eljárást követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezhető ki termőföldre./
  • A talajvédelmi hatóság felé történő bejelentést követően – az előírt talajvédelmi terv alapján – végezhető a továbbiakban a talajvédelmi műszaki beavatkozás, létesítmény megvalósítása is, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe. Bejelentésköteles továbbá a talajjavító mederanyag termőföldön történő felhasználása is. /talajjavító mederanyag: elsősorban termőföld bemosódásból keletkező, a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, kezelés nélkül termőföldre kihelyezhető mederiszap/
  • augusztus 1.-től módosul a talajvédelmi bírság mértéke.

A törvény tartalmazza a gyümölcsültetvény telepítés szabályait is, melyeket kismértékű módosítására is sor került. A módosítás értelmében 2500 m2-nél nagyobb gyümölcsültetvény a bejelentést követően a  gyümölcsültetvény a  talajvédelmi hatóság által jóváhagyott talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig telepíthető.

A  gyümölcsültetvény használója a  nyilvántartásba vételt követően, a  telepítési hatóság által nyilvántartott személyes, vagy az  ültetvényre vonatkozó bármely adatban bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni a telepítési hatóságnak.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom