Keressen minket

Mezőgazdaság

Betemethetik az árhullámok a sertéspiacot

Felbolygatja a magyar húspiacot is Kína utóbbi időben visszaeső sertéshúskereslete. A német jegyzés ebből adódó esése a sertéstartóknak, az Európában ragadó húsmennyiség pedig a hazai feldolgozóknak okoz károkat.

Közzétéve:

Felbolygatja a magyar húspiacot is Kína utóbbi időben visszaeső sertéshúskereslete. A német jegyzés ebből adódó esése a sertéstartóknak, az Európában ragadó húsmennyiség pedig a hazai feldolgozóknak okoz károkat.

Felbolygatja a magyar húspiacot is Kína utóbbi időben visszaeső sertéshúskereslete (Kép: Arpad Kurucz – Világgazdaság)

Júniusban a korábbi szakértői várakozások ellenére 9 eurócentet esett a sertés német bázisára (ZMP), ami nagy hatással lehet a magyar piacra is

 – mondta a VG-nek Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke.

Ez azt jelentheti, hogy az élősertés ára a korábbi 420-450 forintos kilogrammonkénti ársávból a 400-420-as szintre, vagy az alá csúszik.

A jelenlegi takarmányárak mellett viszont a felvásárlási áraknak ez a szintje sok sertéstartó számára már veszteséget jelent.

A piaci hullámzásokat hűen tükrözi, hogy 2020 végén, 2021 elején még úgy tűnt, hogy a kínaiak érdemben tudják pótolni a korábban az afrikai sertéspestis (ASP) miatt kiesett sertésállományukat.

Ennek pontos mennyiségét ugyan nem lehet tudni, de konzervatív becslések szerint is a félmilliárd darabos állomány 30-40 százaléka esett ki az afrikai sertéspestis miatt. A hiányzó sertéshús pótlásába Európa is vastagon beszállt:

az EU-ból Kínába érkező sertéshús mennyisége 2019-ben 80, 2020-ban további 45 százalékkal növekedett, idén áprilisig újabb 16 százalékos bővülést mértek.

A kínai sertésállomány bővülésére utalt a kínaiak aktivitása a takarmánypiacon, ami felverte a gabonaárakat, később viszont olyan híreket lehetett hallani, amelyek szerint gondok vannak az újratelepített, és az új telepekkel, illetve ismét megjelent az ASP. Ezt alátámasztja, hogy Kína tovább növelte az importot. Ez a kínai érdeklődés tolta fel az uniós árakat, a német ár az év eleji 1,1-1,2 euró közötti szintről ment föl 1,57 euróra. A magyar felvásárlási árakban ez azt jelentette, hogy a rendkívül alacsony 350 forintos szintről kis hullámokkal 450 forintig emelkedtek, és ezt követte a már említett júniusi áresés. Ez pedig úgy tűnik, annak tudható be, hogy

az elmúlt hetekben a kínaiak drasztikusan csökkentették a vásárlásaikat a világpiacon. Az ottani belpiaci ár az már az USA-beli ár alá esett, vagyis nem érdemes importálni. 

A kínai importkereslet csökkenésére pedig még rátesz a Covid-hatás is. Az utóbbi az egész EU-ban érezhető:

a fogyasztás jóval alacsonyabb, mint ami az évnek ebben az időszakában megszokott, a vendéglátószektor kereslete teljesen hiányzik, vagy az ilyenkor szokásos alatti, ráadásul nem érezni sem a grillszezon, sem a futball Európa-bajnokság máskor jelentős hatását. Ezek együttes hatása a sertésárak csökkenése. 

Pedig a sertéstenyésztők abban bíztak, hogy az éven belüli szokásos görbét írja le a felvásárlási ár, és legalább nyár közepéig emelkedő lesz a trend, de most csalódniuk kell, hiszen a meghatározó felvásárlók szerződéseiben valamilyen módon a német ár is szerepel az árképletben, így valószínűsíthető a csökkenés. Éder Tamás szerint kritikus lehet a helyzet azok számára, akik nem szerződtek, mert őket nem csak az ár beszakadása fenyegeti, hanem az is, hogy a felvásárlók nem viszik el tőlük a disznókat, míg a szerződéssel rendelkezőktől igen. Az is kérdés, hogy az ebben a helyzetben elbizonytalanodó sertéstartók az állattartó telepek fejlesztésére rendelkezésre álló támogatást milyen mértékben fogják kihasználni – tette hozzá.

Mivel a kínai exportlehetőség az elmúlt hetekben drasztikusan csökkent, ez már érezteti hatását a legnagyobb európai exportőr, Spanyolország piacán is, és az ott bennragadt hús elkezdte keresni a helyét. Már arról is érkeztek jelzések, hogy likvidálási áron jön be a magyar piacra is az előhűtött, illetve fagyasztott hús, ez pedig még rátesz az amúgy is gondot jelentő árnyomásra. A szakmai szervezetek ezért arra kérték a hatóságokat, hogy a fennálló jelölési szabályokat kiemelten figyeljék, vagyis – a zászlós jelölés miatt – a fogyasztók számára is jól elkülöníthető legyen az importáru.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag

Az Agrárközgazdasági Intézet közleménye:

Published

on

Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.

Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása

Published

on

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.

A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.

A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelöletlen tojások

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.

Published

on

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.

A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.

Fotó: NAV

Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.

Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Forrás: NAV

Tovább olvasom