Mezőgazdaság
Egy év drágulás után végre csökkenés a globális élelmiszerárakban
Róma, 2021. július 8. – Júniusban egy év emelkedés után újra csökkentek a globális élelmiszerárak az ENSZ referencia-indexe alapján. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe májushoz képest 2,5%-kal volt alacsonyabban, ám még így is 33,9%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értékét.
Róma, 2021. július 8. – Júniusban egy év emelkedés után újra csökkentek a globális élelmiszerárak az ENSZ referencia-indexe alapján. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe májushoz képest 2,5%-kal volt alacsonyabban, ám még így is 33,9%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értékét. A FAO élelmiszerár-indexe 2,5%-kal apadt 12 hónap folyamatos emelkedés után.
Az index, amely a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, főként a növényi olajok, gabonafélék, és részben a tejtermékek árcsökkenése miatt váltott irányt, amelyek ellensúlyozták a hús és cukor amúgy magasabb árát.
A FAO növényi olaj árindexe 9,8%-os esésével négyhónapos negatív rekordot döntött. Az esést a pálma, szója és napraforgó olaj alacsonyabb nemzetközi ára idézte elő.
A gabonafélék ára átlagolva 2,5%-kal csökkent, ám ennek ellenére 33,8%-kal van magasabban a 2020. júniusi értékhez képest. Ezen belül is a kukorica nemzetközi ára 5%-kal zuhant az Argentínában tapasztalt – kínálati bőség indukálta –árcsökkenés miatt. A búza ára 0,8%-kal mérséklődött, köszönhetően a javuló termelési kilátásoknak a főbb búzatermelő országokban, ellensúlyozva a száraz időjárás jelentette kihívásokat Észak-Amerikában.
Olcsóbb lett a FAO index alá tartozó összes tejtermék – és ezen belül is az erős keresletcsökkenés után főként a vaj –, így összességében 1%-ot csökkent a globális tejtermék árindex.
A cukor óvatosan, de drágult és a 0,9%-os áremelkedés – és az azt megelőző két hónap drágulása – több éves csúcsra nyomta az indexet. A bizonytalanságok a kedvezőtlen időjárás a brazíliai termésre gyakorolt hatása kapcsán fűtötték a trendet.
Folytatva kilenc hónapja kezdődött mentelelését, a FAO hús-árindexe 2,1%-kal tovább emelkedett júniusban, és ezzel 15,6%-kal szárnyalja túl a tavaly ilyenkori értékét – ám még így is 8%-kal marad el a 2014. augusztusi történelmi rekordjától.
2018 óta először nőnek a globális gabonakészletek
Lefere korrigálta a FAO a 2021-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 817 millió tonnára – olvasható a Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben. Ez még így is 1,7%-kal (avagy 47,8 millió tonnával) magasabb a tavalyinál, új rekordot állítva fel.
A szemestermények esetében is hasonló a helyzet: májushoz képest 3 millió tonnával kevesebbet, összesen 1 513 millió tonnát jósolnak a szakértők idénre. Brazília kukoracatermése megsínylette a tartós száraz időszakokat, ez vezetett a globális csökkenéshez is.
A búzakibocsátást (1 millió tonnával kevesebbre) 784 millió tonnára várják, ami, hiába a száraz időjárás a Közel-Keleten, 1,2%-os éves növekedést jelent.
Ezzel szemben a globális rizstermelésre vonatkozó becsléseket felfelé módosították: az 1%-os várható éves növekedéssel rekordmennyiségű 519,5 millió tonnát valószínűsítenek.
2018 óta először, a globális gabonakészletek (836 millió tonna) 2022-re meghaladhatják a nyitószintjüket. A gabonakereskedelem is bővülhet, elérve a 472 millió tonnát, köszönhetően Kína hatalmas kukorica-vásárlásainak.
Élelmiszerhiány és világjárvány
A Covid-19 járvány hatásai, főként a jövedelmek csökkenése, aláásta az anyagi és élelmezésbiztonságot – erről egy szintén ma megjelent termelési kilátások és élelmezési témájú jelentésben olvashatunk. A FAO becslése szerint világszerte 45 konfliktus és a klímaváltozás sújtotta ország – köztük 34 afrikai, kilenc ázsiai és két latin-amerikai és Karib-térségi – szorul külső támogatásra az élelmezési helyzet megingása miatt.
Ezen túl a FAO jelentésben aktuális adatok olvashatók az alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos országokról is. A teljes gabonakibocsátás ezen 47 országban várhatóan 2,1%-kal romlik 2021-ben. Ennek hátterében a Közel-Kelet országainak (Afganisztán, Szíria) termelési nehézségei állnak, ahol a hosszú aszályos időszak tizedeli a termést. Szomáliában az esőzések hiánya érdemi csökkenést generál a hozamokban, és Nyugat-Afrika országaiban, ahol konfliktusok tombolnak, szintén valószínű a termelés visszaesése. Dél-Afrikában a vélhetően erős gabonatermés javítja az élelmiszerellátottságot és ellensúlyozza a koronavírus negatív hatásait is.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
AM: Versenyképes, válságálló, gazdaközpontú agrárpolitikára van szükség
Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú agrárpolitikára van szükség – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencia kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!
Versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú agrárpolitikára van szükség – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Sikeres magyar elnökség 2024 – esély az Európai Uniónak című konferencia kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.
A miniszter úgy fogalmazott: a siker kulcsa, hogy a fenti öt szempont egyszerre érvényesüljön. “Mi a való világban akarunk működni, a racionalitás talaján” – hangsúlyozta, hozzátéve: az európai agrárpolitika eddig zöldideológiákkal volt tele, “agyon volt nyomva”, és az európai vezetők semmilyen agrárszempontot nem érvényesítettek korábban. “Azt láttuk, hogy mindenki bele akar szólni az agrárpolitikába, mindenki az agrárpénzeket akarja, de az, hogy hogy lesz a mindennapi kenyér az asztalon, senkit nem érdekelt” – mondta, hozzátéve: a közbeszédben nem kiemelt beszédtéma az élelmiszerellátás, “mert természetes, hogy van.” A miniszter véleménye szerint a gazdák ítéletet mondtak arról, hogy járhatatlan út az, amerre tart Európa. A gazdatüntetések szerinte azt mutatták, hogy jövőképét vesztette az ágazat, ezért változásra van szükség.
Nagy István kijelentette: garantálni kell, hogy legyen egyensúly a teremtett világ minősége, a fenntarthatóság és a gazdák megélhetése között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió fennállása óta a magyar elnökség idején sikerült először olyan állásfoglalást letenniük az asztalra, amit mind a 27 szakminiszter aláírt. A tanácsi következtetés visszaadja az agrárium versenyképességét, és olyan üzenet volt a brüsszeli bürokratáknak, ami jó alapot ad a 2027 utáni európai agrárpolitika tárgyalásához – fogalmazott, megjegyezve, több mint hatvan éve ilyen egyetértő nyilatkozat nem született. “Mi azt mondtuk, hogy Európa élelmiszerbiztonságát semmi ne veszélyeztesse” – szögezte le. Nagy István szerint a legsértőbb vád az európai gazdákkal szemben, hogy az éghajlatváltozásért a gazdák felelősek. “Mi nem az okozói vagyunk, hanem az elszenvedői. A támogatásokra azért van szükség, hogy minden eszközt be tudjunk vetni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben” – jelentette ki. Nagy István hangsúlyozta: a magyar elnökség kiváló lehetőséget adott arra, hogy olyan témákat is felhozzanak, amire egyébként nem lett volna mód. Szerinte az idei év “új kezdet” lehet.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a beszélgetésben azt hangoztatta: félrebeszélések, allűrök nélkül zajlott a magyar elnökség, amely során érdemi párbeszédet akartak arról, hogy a gazdákat vegyék emberszámba, és valós kérdésekre kerestek valós válaszokat. A magyar elnökség példát mutatott arra, hogy veszettnek látszó ügyeket ki lehet mozdítani a holtpontról, ilyen például schengeni bővítés vagy az agrárium terén elért áttörés – mutatott rá, hozzátéve: a magyar elnökség határozott irányt mutatott, lépéseket tett, narratívákat tett az asztalra.
Agrárminisztérium
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Kirgizisztán fontos agrárpartnere hazánknak
A minőségi magyar vetőmagnak és tenyészállatoknak fontos piaca lehet Kirgizisztán – közölte Nagy István agrárminiszter, aki Bakit Torobajevvel, a Kirgiz Köztársaság miniszterelnök-helyettesével, valamint vízügyért, mezőgazdaságért és feldolgozóiparért felelős miniszterével egyeztetett Budapesten.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!
A minőségi magyar vetőmagnak és tenyészállatoknak fontos piaca lehet Kirgizisztán – közölte Nagy István agrárminiszter, aki Bakit Torobajevvel, a Kirgiz Köztársaság miniszterelnök-helyettesével, valamint vízügyért, mezőgazdaságért és feldolgozóiparért felelős miniszterével egyeztetett Budapesten.
A megbeszélésen Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy Kirgizisztánban a mezőgazdaság a népesség 65 százalékának ad munkát, ezért az agrárium nagyon fontos mind a két ország számára. A magyar tudásra, szakemberekre és technológiák alkalmazására nagy szüksége van a közép-ázsiai országnak. Hazánk a vetőmagok, a tenyészállatok és a tudásátadás tekintetében is fontos partnere Kirgizisztánnak. A Magyar- Kirgiz Fejlesztési Alap pedig fontos szerepet játszhat a fejlesztések megvalósításában – tette hozzá.
A miniszter kitért arra is, hogy a két országnak tovább kell erősítenie a kutatási és oktatási együttműködéseket. Ebben a folyamatban nagyon fontos a szakemberek és a diákok cseréje, akik a legmodernebb ismereteket és technológiai újításokat tudják megosztani egymással, amiből az agrárium is profitálhat. Kirgizisztánból egyre több hallgató veszi igénybe a Stipendium Hungaricum ösztöndíj, valamint a magyarországi mezőgazdasági duális képzések nyújtotta lehetőségeket.
Nagy István örvendetesnek nevezte, hogy a novemberi biskeki találkozó után itt Budapesten valósul meg a harmadik Magyar-Kirgiz Agrárfórum, amely tovább erősítheti a cégeink közötti kapcsolatot.
Agrárminisztérium
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NÉBIH: Segítség a növényvédelmi nyilatkozat adatmező használatának értelmezésében
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban >>>
Részletekért kattintson!
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a Nébih módosította az eGN rendszer beállítását a növényvédelmi kezelés végzéséhez kapcsolódó nyilatkozat esetében. Így, már azok számára sem jelent többlet adminisztrációt az eGN töltése, akik már e fejlesztés bevezetése előtt eleget tettek adatszolgáltatási kötelezettségük legalább egy részének, azaz töltöttek már fel növényvédelmi kezelést – közölte a Nébih.
A növényvédelmi nyilatkozat fejlesztés 2024. december 11. napján került élesítésre, melyről az alábbi cikkben tájékozódhattak az érintettek. A cikket idekattintva érheti el!
A cikkben foglaltak továbbra is érvényesek. Az elmúlt időszakban több észrevétel is érkezett azoktól a felhasználóktól, akik már eleget tettek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ezen gazdálkodók jelezték, hogy az újonnan bevezetett növényvédelmi munkavégzésre vonatkozó adatmező miatt, újra meg kell nyitniuk a naplóik azon termőterületeit, melyeket már korábban feltöltöttek.
Az eGN rendszerbe számos gazdálkodási napló beérkezett már a decemberi fejlesztés előtt is. Ezen naplók esetében jelentős adminisztrációs terhet jelentene a gazdálkodóknak, ha újra be kellene lépniük az eGN rendszerbe, hogy jelöljék, az egyes területeiken nem történt növényvédelmi kezelés.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az érintett ügyfelek esetében utólagos nemleges nyilatkozatra nincs szükség!
A Nébih a Magyar Államkincstárnak (MÁK) történő átadás előtt elemezni fogja a beérkezett adatokat, és ahol a gazdálkodó már a fejlesztés előtt elvégezte az adatszolgáltatást és permetezési adatot nem töltött fel a rendszerbe, ott a MÁK részére jelezni fogja, hogy a növényvédelmi nyilatkozat nemlegesnek tekintendő.
Azok számára, akik a fejlesztés megjelenése után kezdték el a napló feltöltését, a rendszer alapesetben minden hasznosításnál (kultúra) nemleges nyilatkozatot tartalmaz, amelyet a növényvédelmi kezelések rögzítése előtt módosítani szükséges. Így tehát esetükben a rendszer tartalmazni fog egy nemleges nyilatkozatot, vagy a beküldött kezelésekkel feltöltött permetezési naplót – tájékoztatott a Nébih.