Kemény hideget mond a népi meteorológia

Amerikában a helyi földműves-kalendárium minden idők egyik legkeményebb telét jósolja, azonban az időjárás-előrejelzők szerint ezek a jóslatok nagyon kis hatásfokkal találkoznak a valós viszonyokkal. Nem teljesen biztos azonban, hogy a kalendáriumnak nem lesz igaza, a legutóbbi kutatások szerint legalábbis az egyértelműen kimutatható, az Északi-sark felett elhelyezkedő légörvény viselkedése vezet az Észak-Amerikában és Európában időről időre bekövetkező szélsőséges téli időjáráshoz.

Ez az örvény egy Föld forgását követő ciklon, amely minden légkörrel bíró bolygón megfigyelhető. A sarki örvény két jelenséget takar, az egyik magasan, a sztratoszférában található, a másik alacsonyan, a troposzférában bekövetkező áramlás – a kettő kiterjedése és struktúrája teljesen különböző. A hosszú sarki éjszakák végeztével a sztratoszféra örvénye legyengül és szétesik, és a gyengülés függvényében a troposzféra örvényének fodrai szétterülve hideg légtömegeket hozhatnak Amerika és Európa fölé.

A sarki örvény és a visszatérő hideg telek összefüggését alig több mint egy évtizede kutatják, ezért egyelőre nincs elég adat erős következtetésekhez és pontos előrejelzéshez. Feltételezhető, hogy az éghajlat változásával szaporodó szélsőséges jelenségekkel együtt az ilyen események is gyakoribbak lesznek. Másrészt az örvény kilengéseinek rendszerébe tartozik, hogy mielőtt lecsapna, kora őszi havazásokat okoz Szibériában, de ennek egyelőre nyoma sincs.

Európai energiagondok

Az elmúlt tél Európában enyhe volt, Ázsiában viszont kifejezetten kemény, ezért az ottani energiacégek most pénzt nem sajnálva mindent felvásárolnak a folyékonyföldgáz-piacon. Miközben a helyzet fokozódik, a Bloomberg tudósítása szerint az európai gáztartalékok 2013 óta nem látott szintre csökkentek, és a tavalyinak csupán háromnegyedét teszik ki.

Ennek egyik oka, hogy az átlag alatti légmozgás miatt kevés a szélenergia, és a hézagot gázerőművek töltik ki. A földgáz ára történelmi csúcsra emelkedett, ami már nemcsak a kisfogyasztókat, hanem az ipart is cselekvésre késztette. Franciaországban és Németországban vegyi üzemek kényszerültek visszavenni a termelést, élelmiszeripari gyárak közölték, hogy jelentős áremelésre készülnek, mert minden költségükre nagy inflációs nyomást gyakorolnak az energiaárak.

Mindez persze csak ízelítő abból, mi következik. A Goldman Sachs elemzése szerint ha egy szokásosnál hidegebb tél miatt megugrana a gáz és energia iránti kereslet, csak úgy lesz elkerülhető a teljes válság, ha a gázerőműveket leállítják, a gyárakban lekapcsolják az áramot, és újra üzembe állítanak egy-két szénerőművet. Az európai kormányok ezért leginkább enyhe és szeles télre vágynak, amire az előrejelzések szerint félig-meddig van is esély.

A szélhiány brutalitása

Az AccuWeather téli előrejelzése szerint 2020 tele az egyik legmelegebb volt, és eléggé hasonló vár ránk idén is, annyi különbséggel, hogy rövid ideig tartó lehűlések szabdalják majd az amúgy enyhe időt.

Európa déli részén viharos és csapadékos időjárásra számíthatunk, ami akár árvizeket is okozhat a Balkánon és Észak-Olaszországban. Hó csak decemberben fordulhat elő, de ezt követően már jelentősen csökken az esélye.

Észak-Európában szeles őszre, de jóval kevésbé mozgalmas és a szokásosnál szárazabb télre számítanak – a szél csak 2022 elején tér majd vissza.

Moszkvában a tavalyi tél átlaghőmérséklete nyolc fokkal volt magasabb a szokásosnál, tőlünk északkeletre – Ukrajnában, Fehéroroszországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Finnországban – hasonlóan enyhe télre számítanak idén is.

Forrás: Index.hu