További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra
Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan most is szárazon maradnak. Szombattól a jövő hét közepéig várhatóan országszerte száraz marad az idő, mely a kukorica betakarításához kedvező. Vasárnaptól visszatérnek az éjszakai fagyok, helyenként -5 fok is előfordulhat majd.
A mögöttünk álló napokban szárazra fordult időjárásunk. Csapadék utoljára múlt hét közepén, második felében fordult elő a keleti országrészben, a hét első felében pedig a déli, délnyugati területeken. Ezen a héten végig száraz idő volt a jellemző. Az elmúlt 10 nap csapadékösszege az ország déli, délkeleti szélén és az Ózd-Karcag vonal széles sávjában meghaladta a 10 mm-t, a Bükk térségében pedig a 20 mm-t is elérte, viszont az ország nagyobb részén 2 mm alatt maradt (1. ábra). Az elmúlt 30 nap során az ország délnyugati és középső területein lehullott eső mennyisége helyenként a 100 mm-t is meghaladta, míg a Felső-Tisza térségében a 10 mm-t sem érte el (2. ábra). A 90 napos csapadékösszeg szinte az egész országban jelentős hiányt mutat (3. ábra). A talaj fölső rétege az elmúlt napokban sokat száradt, de többnyire még megfelelő a nedvességtartalma. Kivételt képez a Jászság, és valamennyire az Alföld északi és középső területe, ahol ez a réteg továbbra is száraz (4. ábra). A mélyebb talajrétegek szinte országszerte nagyon szárazak.
A hőmérséklet a múlt hét közepe óta kissé emelkedett: amíg a hét közepén még 10 fok körüli maximumok is előfordultak, a hét végén 15, tegnap pedig már 20 fok körül alakult a legmelegebb napszak hőmérséklete (5. ábra). A leghidegebb reggel múlt pénteken alakult ki, akkor nagy területen fagyott 2 m magasságban is, helyenként -3, -4 fok is előfordult (6. ábra). Elsősorban a fagyzugokban azóta is előfordult reggelente gyenge fagy. Összességében az időszak hőmérséklete 1-3 fokkal az átlag alatt alakult.
A kukorica betakarítása jól halad, bár itt még sok az aratásra váró tábla, az elmúlt napokat jellemző száraz idő erre kedvező. A repce fejlődéséhez, a szeptemberi szárazságban vetett állományok egységesedéséhez igen jól jött az elmúlt hetek csapadékosabb időjárása, így a legtöbb helyen jól fejlett, 4-6 leveles táblák a jellemzőek, fejletlenebb állományok a szárazabb északkeleti országrészben találhatók (7. és 8. ábra). Az őszi árpa már szépen zöldell (9. és 10. ábra), az őszi búza vetése is folyamatban van. A kalászosok kezdeti fejlődéséhez az ország nagy részén kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban, ugyanakkor az Alföld középső és északi területein igen nagy szükség lenne a csapadékra.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az október első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a síkvidékeken, főleg az Alföldön a szántóföldek magasabb aránya miatt jóval alacsonyabb. Az előző időszakhoz képest a Dunántúlon és a középső terülteken hullott csapadék hatására kis növekedés következett be, míg a szárazon maradt keleti részeken csökkent az index értéke. Az anomália térképen többnyire pozitív eltérés látható, negatív anomália a Jászság, a Hortobágy és a Körös-vidék térségében van.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1500 és 1700 foknap között alakulnak, az utóbbi időben lelassult a növekedés. A kukorica már a hónap elejére országszerte beérett, megkapta az ehhez szükséges hőt. A hőösszegben a sokéves átlaghoz képest a szezon végén ismét 20-60 foknapos elmaradás figyelhető meg az ország jelentős részén.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén még október közepén is nagyon száraz volt a talaj.
A folytatásban lehűlés várható a ma érkező hidegfront hatására. Csapadék holnap reggelre és holnap napközben várható, főleg nyugaton, délnyugaton. Arrafelé a 10 mm-t is meghaladhatja a lehulló mennyiség, míg az ország északkeleti harmada nagy valószínűséggel szárazon marad. Szombattól ismét száraz idő várható, számottevő csapadék a jövő hét közepéig már nem valószínű. A talaj nedvességtartalma így nyugaton, délnyugaton növekedni fog, míg északkeleten tovább csökken. A hőmérséklet csúcsértéke a mai 20 fok körüli értékről vasárnapra 10-15 fokig mérséklődik, ekkor lesz fölöttünk a leghidegebb levegő. Sokfelé visszatérnek az éjszakai fagyok, vasárnap, hétfőn és kedden a fagyzugos területeken akár -5 fokos hideg is előfordulhat 2 m-es magasságban. A hét közepétől lassan enyhül az idő, a magasban enyhébb levegő érkezik fölénk, ezzel együtt növekszik majd a ködhajlam.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Készült: 2021. október 21.
* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2021. október 20-ig (mm)
2. ábra
30 napos csapadékösszeg 2021. október 20-ig (mm)
3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. október 20-ig (mm)
4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2021. október 19-én (%)
5. ábra
Maximum hőmérsékletek 2021. október 20-án (Celsius fok)
6. ábra
Minimum hőmérsékletek 2021. október 15-én (Celsius fok)
7. ábra
Hiányosan kelt repce tábla 2021. október 19-én Köröm (BAZ megye) térségében (fotó: Kovács Attila)
8. ábra
Hiányosan kelt repce 2021. október 19-én Köröm (BAZ megye) térségében (fotó: Kovács Attila)
9. ábra
Árpa tábla 2021. október 19-én Köröm (BAZ megye) térségében (fotó: Kovács Attila)
10. ábra
Árpa 2021. október 19-én Köröm (BAZ megye) térségében (fotó: Kovács Attila)
11. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. október 20-ig (részletes magyarázat a szövegben)
12. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. október 20-ig (részletes magyarázat a szövegben)
Forrás: OMSZ
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV