Keressen minket

Mezőgazdaság

Új mikrobiológiai módszert dolgoztak ki a Debreceni Egyetemen

Print Friendly, PDF & Email

A haszonállatok immunrendszerét támogató takarmány-adalékanyagot és új mikrobiológiai módszert dolgoztak ki a Mezőgazdaság, – Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Általános Orvostudományi Kar kutatói. A cél a nagyüzemi állattartás antibiotikum-használatának csökkentése.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email
A haszonállatok immunrendszerét támogató takarmány-adalékanyagot és új mikrobiológiai módszert dolgoztak ki a Mezőgazdaság, – Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Általános Orvostudományi Kar kutatói. A cél a nagyüzemi állattartás antibiotikum-használatának csökkentése.

Biró Sándor, az Általános Orvostudományi Kar professzor emeritusa, a projekt vezetője (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem címere (Ábra: DE)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, – Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) valamint az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) kutatói a most záruló négyéves kutatás-fejlesztési projektben a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó iparban keletkező melléktermékek jótékony élettani hatásait vizsgálták, a gazdasági haszonállatok immunrendszerének és bélflórájának megfigyelésével.  A növekvő népesség egyre nagyobb fehérjeszükségletét csakis a nagyüzemi, precíziós állattartás tudja kielégíteni. A projekt során azokat a haszonállatokat tanulmányoztuk, amelyek rendkívül hatékonyan alakítják izommá, azaz fehérjévé a növényi tápanyagokat. Egy olyan monitoring rendszert dolgoztunk ki, amely segíti a nagyüzemi körülmények között élő állatok egészségi állapotának felmérését- mondta el Biró Sándor, az Általános Orvostudományi Kar professzor emeritusa, a projekt vezetője.
A kutatás során a kísérleti állatok (broiler csirke, sertés, ponty) bélrendszerének mikrobiális flóráját vizsgálták.

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) címere (Ábra: DE)

A mikrobiom az élőlényeken, élőlényekben élő mikroorganizmusok, baktériumok, gombák és vírusok összessége, amelynek jelentős része a bélben található. Az intenzív állattartásban alternatív megoldásokra van szükség az állatok egészségének megőrzésére. A projektben vizsgált melléktermékekből, paprika-, paradicsom-, meggy- és szőlő passzírmaradványokból hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottunk elő, amely aktiválja a legyengült immunrendszert.

Használatával minimálisra csökkenthető a felhasznált antibiotikum mennyisége vagy akár anélkül nevelhetők fel a nagyüzemi haszonállatok- jelentette ki Biró Sándor.

Remenyik Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos főmunkatársa (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere (Ábra: DE)

Remenyik Judit, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos főmunkatársa szerint az intenzív állattartásban jelentős mennyiségű antibiotikumot használnak.

Az állatok immunrendszere a nemcsak abiotikus, de a jelentős biotikus stressz hatására legyengül és fogékonnyá válik a betegségekre. A kutatás során a vizsgált brojler csirkék szervezetében 21-28 napos koruktól folyamatos gyulladásos állapotot figyeltünk meg. Ennek hatására kialakult az úgynevezett nem alkoholos zsírmáj és megnőtt a hirtelen szívhalál előfordulásának esélye. A kifejlesztett mikrobiológiai módszerrel azonban az állatok egészségi állapotának változása folyamatosan monitorozható, a speciális tápanyagok adagolásával segíthetjük az egészséges állapot visszaállítását, és így elkerülhető az antibiotikumos kezelés – fejtette ki Remenyik Judit.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja (Kép: Debreceni Egyetem)

A szakemberek broiler csirkén végzett megfigyelései szerint a vizsgált növényi hatóanyagok csökkentették a gyulladásos állapotot, javították a bél mikroflóráját és segítették a tápanyagok felszívódását. A DE kutatói által összeállított, bioaktív anyagokkal dúsított takarmány az intenzív termelésben tartott pontyok mikrobiom- állományára is jótékony hatással volt– hangzott el a projektzárón.

A kutatási- fejlesztési program eredményeit már használják a gyakorlatban. A kidolgozott monitoring rendszer segítségével a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló vizsgálatokat végeznek a DE kutatói a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) kötött megállapodás keretében– mondta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A programban az ÁOK és a MÉK több mint 30 kutatója vett részt, 26 angol nyelvű D1/Q1 besorolású tudományos publikáció és több PhD- és szakdolgozat született. Az eredményekre alapozva tovább kutatási projektek is indultak, melyek a baromfi fajok (tyúk, pulyka, kacsa) és a sertés nagyüzemi takarmányainak fejlesztését célozzák. Ezek vállalati partnerekkel együttműködésben valósultak meg, illetve vannak folyamatban.

Kép: Debreceni Egyetem

A fejlesztés a GINOP-2.3.2-15-2016-00042 azonosítószámmal nyilvántartott, „Mikrobiom metagenomikai és metaproteomikai vizsgálata takarmányozás hatására gazdasági haszonállatoknál” című projekt keretében valósult meg, mintegy 629 921 035 forint európai uniós támogatással.

Forrás: Debreceni Egyetem

Címkék:

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

Print Friendly, PDF & Email

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

2 nap

on

2026.06.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Print Friendly, PDF & Email

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

2 nap

on

2026.06.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom

Print Friendly, PDF & Email

Az új kormányzati struktúrában kettéváltak az agrár- és környezetvédelmi hatáskörök.

Published

3 nap

on

2026.06.10.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletből megismerhető és mára már hivatalossá is vált az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom rendszere.

Az eddigi irányítás helyett egy megosztott struktúra lép életbe: miközben az Agrárminisztérium a termelésre, a gazdák támogatására és a klasszikus élelmiszerlánc-biztonságra fókuszál, a frissen létrehozott Élő Környezetért felelős tárca a fenntarthatóság és a természeti erőforrások védelmének új bástyájává válik.

Fotó: NAK

Az Agrárminisztériumot Bóna Szabolcs vezeti, aki agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. Több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, állattenyésztés, agrárkereskedelem és agrárfinanszírozás területén, családja generációk óta kötődik a térséghez és az agráriumhoz.[1]

Az agrárminiszter az alábbi területekért felel:

  • agrárpolitika,
  • élelmiszerlánc-felügyelet,
  • élelmiszeripar,
  • földügy,
  • földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet,
  • halgazdálkodás,
  • vadgazdálkodás.

Fotó: NAK

Az Élő környezetért felelős minisztériumot Gajdos László vezeti, aki Kaposváron szerzett állattenyésztő üzemmérnöki diplomát. Közel három évtizede vezeti a Nyíregyházi Állatparkot, ami Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteményévé vált, évente több mint hatszázezer látogatóval és nemzetközi hírnévvel.[2]

Az élő környezetért felelős miniszter az alábbi területekért felel:

  • erdőgazdálkodás,
  • hulladékgazdálkodás,
  • körforgásos gazdaság,
  • környezetvédelem,
  • természetvédelem,
  • vízgazdálkodás,
  • vízvédelem,
  • víziközmű-szolgáltatás,
  • vízügyi igazgatási szervek irányítása.

A köztársasági elnök a 104/2026. (V. 24.) KE határozattal 2026. május 26-ai hatállyal kinevezte mindkét minisztérium operatív szakmai munkáját koordináló államtitkári kart. Következő cikkünkben őket mutatjuk be.

 

Forrás: NAK

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1