További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Az agrártárca a legsokszínűbb eszközrendszerrel segíti a magyar sertéságazatot, a sertéstartókat a krízishelyzetben – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden a magyar sertéshús fogyasztását ösztönző kampány rendezvényén, Budapesten.
Az agrártárca a legsokszínűbb eszközrendszerrel segíti a magyar sertéságazatot, a sertéstartókat a krízishelyzetben – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden a magyar sertéshús fogyasztását ösztönző kampány rendezvényén, Budapesten.
Hozzátette: az utóbbi idők piaci folyamatai azt mutatják, hogy a sertéságazat zuhanó szakaszban van. Az államtitkár kiemelte, az érintettek pénzügyi helyzetén, likviditásán segítenek, hogy túléljék az átmeneti piaci nehézséget. Az állatjóléti támogatásból az eddig kifizetett 8,3 milliárd forint mellett még az idén 5,5 milliárd forintot terveznek folyósítani. Ezzel segítik a sertéstartókat a finanszírozásban – ismertette.
Rámutatott arra is, hogy az átmeneti nehézség túlélésében segíti még a sertéstartókat az idén decemberben elinduló, 100 százalékos kamat- és költségtámogatást nyújtó hitelprogram. Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a februárban indult mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer valamennyi magyar mezőgazdasági termelő számára lehetővé teszi hasonló piaci helyzet áthidalását, és arra biztatta a mezőgazdasági termelőket, csatlakozzanak a 2022 februárjában újra megnyíló krízisbiztosítási rendszerhez.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a sertéspiaci krízishelyzet európai szintű. Az Európai Unió sertéstartó országainak közössége már többször is, legutóbb 19 tagállam kérte az unió közbeavatkozását, mivel a nemzeti beavatkozási eszközök korlátozottak. Decemberben újra kérik majd ezt a fajta segítséget, mivel a krízis már olyan mértékű, amit európai szinten kellene kezelni – fogalmazott Feldman Zsolt.
Szólt arról is, hogy Magyarországon az idén történelmi léptékű fejlesztési program indult mind a sertéstartás, mind az élelmiszerfeldolgozás területén. Az elmúlt egy évben az állattartóknak nyitva lévő pályázatokra 118 milliárd forint értékben nyújtottak be sertéstartók támogatási igényt telepeik korszerűsítésére, ebből 72 milliárd forintot már jóváhagytak. Elemi érdek az előkészített fejlesztések minél előbbi megvalósítása, ehhez pedig minél több sertéstartót kell átmenteni a krízishelyzetből a fejlesztést lehetővé tevő időszakba – mondta Feldman Zsolt. Az államtitkár arra biztatta a vásárlókat, hogy keressék, és fogyasszák a magyar sertéshúst, és jelezte: megteremtették a magyar sertéshús egyértelmű azonosításának lehetőségét.
Forrás: AM
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH
Szudánban közel 25 millió ember éhezik tartósan
Róma/New York, 2025. január 7. – Sürgős lépésekre – és főként azonnali és akadálytalan humanitárius hozzáférésre van szükség az egyre terjedő szudáni éhínség kezeléséhez. Az országban közel 25 millió ember éhezik tartósan – jelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsának New Yorkban Beth Bechdol, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese.
A FAO-t arra kérték föl, hogy tájékoztassa a Biztonsági Tanács tagjait a súlyosan aggasztó szudáni helyzetről, mivel az elhúzódó fegyveres konfliktus és a kényszerű áttelepítések egy példanélküli élelmezési válságot idéztek elő Afrika harmadik legnagyobb országában.
A legfrissebb integrált élelmezésbiztonsági helyzet besorolás alapján a lakosság fele (mintegy 24,6 millió ember) súlyosan és tartósan éhezik. Ez 3,5 millióval több 2024 júniusához képest.
Az élelmezésbiztonsági skála alapján, mely egy széleskörű összefogás eredménye az élelmezésbiztonsági és táplálkozási elemzések és döntéshozatal támogatására, ez a legrosszabb helyzet az ország történelmében. Az éhínség és a tartós alultápláltság már eddig is több tízezer ember életébe került.
Az ország lakosságának közel kétharmada függ a mezőgazdaságtól. A legfőbb termények, mint a cirok, köles vagy a búza, termelése 46%-kal csökkent a 2023–2024-es szezonban – a konfliktus első évében. Ez az elveszett termésmennyiség alkalmas lett volna 18 millió ember élelmezésére, ehelyett mintegy 1,5 milliárd dollár veszteséget jelentett.
A humanitárius segítségnyújtás akadályoztatása tovább rontja a helyzetet, míg az erőszak és a gazdasági zavarok a piaci működést nehezíti, elérhetetlen magasságokba emelve az alapvető élelmiszerek árát.
Ez már a negyedik alkalom az elmúlt 15 évben, hogy éhínség sújtja Szudánt – figyelmeztetett Beth Bechdol, kiemelve az ENSZ Biztonsági Tanács fontos szerepét a 2417-es határozattal összhangban, ami a konfliktus és az éhezés közti kapcsolatra mutat rá.
„Sürgős lépésekre van szükség, hogy megállítsuk az éhínséget Szudánban” – mondta a FAO főigazgató-helyettese.
Forrás: FAO