Mezőgazdaság
Minősített agrárklaszter minősítést nyert el a Debreceni Egyetem – Galériával
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrái közé sorolták a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatóegységeit.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának kutatóegységei alkotta hálózat az egyetlen klaszter, amely agrár- és élelmiszertudomány területen bekerült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrái közé – közölte a Debreceni Egyetem.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2022/01/20220110-01-024-DE-BS-300x200.png)
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrái közé sorolták a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatóegységeit. (Kép: Debreceni Egyetem)
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2022/01/88248268_1567030286778662_7357972172884672512_n-300x300.jpg)
Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere. (Ábra: DE)
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) nyolc kutató egysége alkotja azt a hálózatot, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a legjobb 50 hazai kutatási infrastruktúra közé sorolt. Az Agrár és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúra egy olyan komplex rendszer, amely a fenntartható mezőgazdaság elveinek megfelelve, a körforgásos biológiai-alapú gazdaság modelljét követi- hangzott el a minősítő oklevelek átadóünnepségén.
A kutatási infrastruktúra rendszer tagjai a teljes élelmiszerlánc – alapanyagtól a termékekig – vizsgálatát, elemzését el tudják végezni változó biotikus és abiotikus környezetben. Az egyedien komplex struktúra tovább növeli és erősíti a Debreceni Egyetem a Tisza nemzetközi vízgyűjtőjén betöltött multidiszciplináris oktatási és kutatási szerepét- jelentette ki Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
Stündl László szerint a kar nyolc kutatóegységének munkája jó példa arra, hogy hogyan lehet ma Magyarországon nemzetközi szinten is jól érzékelhető tudásátadást, kutatás-fejlesztést és innovációs tevékenységet folytatni.
Az Agrár és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúra tevékenysége a precíziós gazdálkodás teljes vertikumát felöleli: a szántóföldi- és kertészeti növénytermesztéstől, az állattenyésztés, a halbiológia, a talaj- és vízgazdálkodási rendszerek, az élelmiszertechnológián keresztül, a digitalizáció és a robotikáig. A kutatási infrastruktúra összetettsége is mutatja a DE MÉK erejét és kutatási potenciálját, illetve azt, hogy igen széles vertikumban képes szolgáltatási tevékenységeket végezni az agrár-élelmiszeripari szektor szereplői számára- hangsúlyozta Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes.
Veres Szilvia szerint a kiváló kutatási infrastruktúra a záloga a megbízható és magas színvonalú szolgáltatási tevékenységeknek, amire napjainkban fokozódó igény mutatkozik.
Az érintett szektor szereplői is elismerik, hogy a termelés hatékonysága csak akkor fog szintet lépni, amennyiben a vállalkozások célirányos kutatási-szolgáltatási tevékenységeket vesznek igénybe a hozzáadott érték fokozására, a termékpaletta bővítésére, a környezeti károk enyhítésére, valamint a technológiák fejlesztésére. Ebben tud a DE MÉK „Kiváló Kutatási Infrastruktúrája” támogatást nyújtani a releváns gazdasági partnerek számára- fejtette ki Veres Szilvia.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) első alkalommal ismerte el a legkiemelkedőbb hazai kutatási infrastruktúrákat. Az NKFIH tanúsítvány alapján a tudományos központok jogosultak a „Kiváló Kutatási Infrastruktúra” cím használatára. A szervezetek bekerülnek az innovációs hivatal adatbázisába, amely ezzel is segíti a kutatóegységek széles körű hazai és nemzetközi láthatóságát, illetve a szakmai kapcsolatok építését.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_nAK_mezeipocok-300x225.jpg)
1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).
![](https://www.nak.hu/images/thumbnails/images/2025/01/mezei_pocok_solyom-fill-700x466.jpg)
2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_Legi-novenyvedelem_660_220-300x100.png)
Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH
Horgászat
AM: Kiemelt támogatáshoz jutnak a halastavak
A halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 darab halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben. A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint, a következő hetekben további döntések várhatók.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/DSC_0112-300x199.jpg)
Tarsoly Károly halászmester Biharugrán, az Agropoint Kft. halászatán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra. Összesen 90 darab pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.
A támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!
A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása, és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre. Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/DSC_0272-300x199.jpg)
Sirályok a halágy felett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a „Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása” című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.