Keressen minket

Mezőgazdaság

A technológiai megújulásnak pótolhatatlan szerepe van a versenyképesség megtartásában

A Stratégiai Terv alapján 400 milliárd forint kihelyezését tervezik az ágazat javára a következő időszakban.

Közzétéve:

Agrárminisztérium: Az innovációnak, a technológiai megújulásnak pótolhatatlan a szerepe a versenyképesség megtartásában, ezért az a cél, hogy minél több vállalkozás meglássa a korszerűsítésben rejlő lehetőségeket – mondta az agrárminiszter Kaposváron csütörtökön.

A Stratégiai Terv alapján 400 milliárd forint kihelyezését tervezik az ágazat javára a következő időszakban. (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Nagy István a városháza dísztermében élelmiszeripari vállalkozások támogatását tanúsító okiratok átadásakor azt mondta: a magyar agrár- és élelmiszeripar korábban súlyos versenyhátrányban volt, a rendszerváltáskor privatizált feldolgozóüzemeket bezárták, Magyarországot “visszanyomták a legkisebb nyereséget realizáló alapanyagtermelő kategóriába”. “A magyar mezőgazdaság gúzsba volt kötve 2010-ig, akkor fogalmaztuk meg, hogy ezen változtatni kell” – mutatott rá, majd hozzátette, ma “súlyos milliárdokat” fordítanak az élelmiszeripar átfogó korszerűsítésére, ezzel növelhető a feldolgozottság szintje, a nagyobb hozzáadott értéket jelentő áruk mennyisége.

A miniszter kiemelte, a kormány az ágazat stratégiai jelentőségére tekintettel a korábbi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra emelte az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz biztosított nemzeti kiegészítő forrás mértékét, amely azt jelenti, hogy a vidék példátlanul nagy, 4265 milliárd forintot fordíthat fejlesztésekre. Az ennek segítségével elindított Megújuló vidék, megújuló agrárium program törekvése a magyar vidék gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációja, és az a terv, hogy 2022 nyaráig döntés szülessen a jelenleg rendelkezésre álló 3 ezermilliárd forintos keretösszegre benyújtott pályázatokról – mondta.

Kép: Pelsőczy Csaba – AM

Nagy István utalt rá, hogy tavaly az élelmiszeripari üzemek kisebb beruházásaira 50 milliárd forint, komplex fejlesztéseire 200 milliárd forint keretösszeggel írtak ki pályázatokat. Örömteli, hogy a hazai agrárcégek vállalkozási kedvének köszönhetően 1187 pályázat érkezett 400 milliárd forint támogatási igénnyel – jegyezte meg a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy folyamatos a pályázatok elbírálása.

A miniszter szólt arról, hogy az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése című pályázaton eddig 64 kérelem 46,2 milliárd forint támogatást kapott. Somogyban 20 pályázatot adtak be 20 milliárd forint értékben, ebből eddig 11-et bíráltak el pozitívan, a megítélt dotáció 10,65 milliárd forint. “A Stratégiai Terv alapján 400 milliárd forint kihelyezését tervezzük az ágazat javára a következő időszakban, vagyis az agrártárca továbbra is prioritásként kezeli a hazai élelmiszeripar fejlesztését” – fogalmazott. Nagy István az agrárpolitikáról azt mondta: a szakmai irányelvek legmeghatározóbb alappillére az emberek egészségének megőrzése, vagyis a lakosság ellátása kiváló minőségű, biztonságos, természetes, ízletes élelmiszerekkel. Úgy vélte, ez nemcsak az élelmiszerek minőségére, hanem az árára is vonatkozik, ezért döntött a kormány hat élelmiszer árának októberi szintre csökkentéséről. Ez garantálja, hogy minden magyar család hozzájusson az alapélelmiszerekhez, és a gazdák sem szenvednek kárt, hiszen a korábbi termelői szerződésekben foglalt áron értékesíthetik termékeiket – közölte.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt hangsúlyozta: a somogyi megyeszékhely 2030-ig szóló programjában szerepel a teljes foglalkoztatás elérése és a munkabérek emelése, e célkitűzés “éllovasa” a gépipar és az élelmiszergazdaság. “A foglalkoztatás tekintetében nagyon jól állunk, mert a munkanélküliségi ráta 3,1 százalékos, mintegy ezer a regisztrált álláskeresők száma, az elmúlt 21 évben még sohasem dolgoztak annyian a városban, mint most” – mutatott rá. Hozzátette, a “bérek tekintetében is mennek előre, a célszalag még odébb van”.

Gelencsér Attila (Fidesz), Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy az élelmiszertermelés a somogyi megyeszékhely “kitörési pontja”, az ágazat jelentőségére a koronavírus-járvány az elmúlt években még inkább felhívta a figyelmet. Fontos, hogy a hazai élelmiszerfeldolgozás forrásokhoz, lehetőségekhez jusson, mert az egyik legnagyobb foglalkoztató az országban, de Kaposváron mindenféleképpen, Somogyország pedig agrármegye, ahol nem mindegy, a gazdák miként tudják értékesíteni a termékeiket – fűzte hozzá.

Kaposváron a húsfeldolgozó Kometa 99′ Zrt. és a Magyarország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt. vezető képviselője vett át támogatási okiratot az agrárminisztertől. A Kometa mintegy 2,5 milliárd forint pályázati támogatást nyert csomagolási technológiájának 6 milliárd forint értékű korszerűsítéséhez. A cég a 2023-ban befejeződő fejlesztéssel csökkenti a csomagolóanyag-felhasználását és energiafogyasztását, megkönnyíti alkalmazottai munkáját. A Magyar Cukor 2,4 milliárdot kapott mintegy 5 milliárd forintos projektjéhez. A vállalat növeli az energiahatékonyságot, csökkenti feldolgozási veszteségeit és “a piaci kereslethez jobban igazodó” csomagológépet telepít.

Forrás: Agrárminisztérium

Mezőgazdaság

12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag

Az Agrárközgazdasági Intézet közleménye:

Published

on

Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.

Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása

Published

on

Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.

A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.

A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.

A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelöletlen tojások

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.

Published

on

Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.

A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.

Fotó: NAV

Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.

Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Forrás: NAV

Tovább olvasom