Mezőgazdaság
Feldolgozóipari körkép és kitekintés
Fruitveb: A hazai feldolgozóipar előző évét, jelenlegi és jövőbeli kihívásait a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke, Sebesta Péter foglalta össze.
Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke foglalta össze a tapasztalatait. (Kép: Fruitveb)
1. Milyen volt 2021?
A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)
Az ágazat (konzerv- és hűtőipar) a teljes élelmiszer-feldolgozó ipar kb. 8%-át képviseli értékben, 200 milliárd Ft-ot meghaladó árbevétellel.
A tavalyi év rendkívül összetett módon volt egy nehéz év, sok előre nem tervezhető, váratlan hatás ért minket.
- Egyrészt javában működött a „COVID-hatás”, ami az exportpiacainkon több hónapig, néhány kulcspiacon, mint az Egyesült Királyság, akár fél évig is tartó lezárások okoztak. Ez sok esetben a meglévő, érvényes szerződéses mennyiségek ki nem szállítását jelentette, érthető módon elsősorban a HORECA-partnerek esetében, és főleg a hűtőágazatot érintette.
- másrészt az egyik kulcstermékünknek, a zöldborsónak már évek óta apad a vetésterülete, és ez egyre nagyobb gondot jelentett a kapacitás megfelelő mértékű kihasználása tekintetében. Ráadásul ezt még tetézte a rendkívül hideg tavasz után azonnal berobbanó forró, hőhullámos nyári időszak, ami ennek a fontos terméknek a betakarítását oly mértékben befolyásolta, hogy a tervezetthez képest legalább 25-30% kiesést szenvedtünk el.
- harmadrészt, már a teljes 2021-es esztendőben, de különösen az év közepétől nagy mértékben és váratlanul a gyártásunk minden költségeleme jelentősen megnövekedett. Amikor azt mondom, hogy váratlanul, akkor arra gondolok, hogy semmilyen gazdasági jelenség, világpiaci folyamat nem sugallta előre ezen költségek ilyen látványos emelkedését. Termékeink szinte minden költségeleme jelentősen emelkedett az elmúlt 12-18 hónapban, így például a gáz ára körülbelül 3-5-szörösére, az elektromos áram több mint 2-szeresére, kartonanyagok, dobozok, több mint kétszeresére, a konzervdoboz alapanyaga többszörösére, a fóliaköltségek nagyjából 50%-kal, a raklapok pedig kétszeresére drágultak.
Így azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon nehéz évünk volt és az eredményes működést, már akinek sikerült, az tette lehetővé, hogy ezek a költségváltozások elsősorban a második félévben eszkalálódtak olyan mértékűvé, hogy az már a meglévő szerződések eredményes teljesítését kérdőjelezte meg.
2. Mi várható 2022-ben?
Küzdelem a túlélésért…
Hiszen az imént felsorolt rendkívül jelentős költségváltozások mellé január 1-jével érkezett egy újabb drágulás: a 20%-os minimálbér-emelés, ami a mi ágazatainkban hasonló mértékű, de legalább 10-15%-ot meghaladó bérfejlesztést generál.
Ráadásul már egy évek óta zajló, és a mi ágazatunkat rendkívül hátrányosan érintő agrárágazati trend miatt (a takarmánykukorica erős kereslete és magas ára) termelőink jelentős áremelést akarnak elérni két kulcstermékünknél: a zöldborsónál és a csemegekukoricánál.
Így a legnehezebb feladata a feldolgozóipari tagjainknak az eredményes működés esélyének fenntartása, hiszen, mint ahogy korábban jeleztem, gyakorlatilag nincs olyan eleme a különböző költségeknek, amelyek ne két számjegyű, néhány esetben pedig három számjegyű emelkedést mutattak volna az elmúlt 12-18 hónapban.
3. Melyek a legnagyobb kihívásaink az elkövetkező években?
A legfontosabb feladat egy hosszabb távú stratégia feladat: megértetni és elfogadtatni a termékpálya szereplőivel, hogy mindannyiunk hosszú távú érdeke elsősorban olyan kultúrákat termelni a kiváló magyar földeken, amelyek jelentős hozzáadott érték teremtése mellett feldolgozásra kerülnek, és nem egyszerű alapanyagként kerülnek a piacra.
Itt azt is gondoljuk – különös tekintettel arra a kormányzati gondolatra, mely szerint az élelmiszer-gazdaság kiemelt stratégiai ágazat – hogy ebben szerepe kell, hogy legyen a mindenkori agrárkormányzatnak is, akitől azt remélnénk, hogy olyan ösztönzőket, támogatásokat épít a rendszerbe , ami egyértelművé teszi a termelőnek, hogy nem a legegyszerűbb alapanyag-termelés a cél, hanem olyan növények termesztése, amelyek önmagukban egy fejlettebb, összetettebb technológia szintet igényelnek, és amelyekre hosszú távon is ráépülhet egy korszerű hazai feldolgozóipar.
Úgy gondoljuk, hogy egyáltalán nem mindegy gazdaságunk jövője és a GDP hosszú távon is biztosítható növekedése szempontjából, ha az egyik legnagyobb értékünkről, a termőföldjeinkről az egy hektárról lehozott termék árbevétele egy egység, és így kerül betakarítás után a piacra, vagy ha az feldolgozásra kerül, és a tényleges árbevétel, amit generál – amellett, hogy eltart egy feldolgozóágazatot – három-négyszerese az alapterméknek.
A rövid távú kihívás pedig abban áll, hogy ezt a költségnövekedést miként tudjuk elfogadtatni a piaci szereplőkkel, hiszen ez nagyon jelentős mértékű áremelést kívánna meg az eredményes működés fenntartása érdekében.
Itt nagyon fontos azt tudni, hogy vajon a versenytársak, más piacokon termelő konkurens cégek milyen mértékű költségnövekedést szenvedtek el az elmúlt időszakban. Ha a miénknél kisebb mértékben volt ott költségnövekedés, akkor (legalább) átmeneti segítség, állami beavatkozás nélkül nincs esélyünk a piacaink megtartására, ha közben eredményes működést is szeretnénk elérni – ami úgy gondolom, természetes törekvés.
Továbbra is úgy gondolom, hogy termékeink, amelyek ellenőrzött módon feldolgozott, és jellemzően hozzáadott anyagok nélkül készült korszerű és természetes zöldség-gyümölcs termékek, tökéletesen beleillenek a mai fogyasztói trendekbe, ami az egészséges életmódról, a korszerű táplálkozásról, a fenntartható termelésről, a relatív alacsony karbon-lábnyomról szól, így hosszú távon azt remélném, hogy ágazatunk szép jövő előtt áll.
De előtte túl kell élni 2022-t.
Forrás: Fruitveb – Sebesta Péter
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Őrizzük Geges István emlékét!
A bronzérmes kan
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
Szajkók dolgoznak Budapest és környékének városi erdőiben
Egy őshonos rágcsáló új térhódítása – Az eurázsiai hód a Dunakanyarban és az Ipoly völgyében
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
A diplomaosztós kos
A csitári barkás gímbika
Komádi aranysakál
