Keressen minket

Mezőgazdaság

Harmincéves mélypontot ért el a hazai kukoricatermés tavaly

Baromfi Termék Tanács: A nyári hőség az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett 2021-ben– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Árpából ugyanakkor történelmi rekordtermést, búzából minden korábbinál nagyobb hozamot takarítottak be tavaly.

A nyári hőség az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett 2021-ben (Kép: Pixabay)

BTT: Tavaly nemcsak a szárazság, hanem a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás is megnehezítette a növénytermesztők munkáját – összegezte a gabonatermés adatait előzetes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal. A kukoricát is beleszámítva jelentősen, mintegy 1,9 millió tonnával (12 százalékkal) csökkent a gabona betakarított mennyisége, amely összesen 13,7 millió tonna volt 2021-ben.

A búza betakarított területe 891 ezer hektárra csökkent az előző évi 937 ezer hektárról, ennek ellenére a megelőző évinél több, 5,3 millió tonna termett belőle. A hektáronkénti 6,0 tonnás átlaghozam minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 12 százalékkal 2016-2020 átlagát.

A kukorica betakarított területe ismét 1 millió hektár fölé emelkedett, az előző évinél 6,3 százalékkal nagyobb volt, 1 millió 43 ezer hektár, a 6,3 millió tonna betakarított termés azonban az előző évitől 25, az előző öt év átlagától közel 22 százalékkal elmaradt. A júliusi, közel kéthetes hőhullám és az augusztus-szeptemberi csapadékmentes időszak következtében a 2018 és 2020 közötti, hektáronkénti 8 tonna feletti kukoricahozamtól a múlt évi jelentősen elmaradt. A tavalyi termésátlag 6,0 tonna volt hektáronként, ami az előző évhez viszonyítva 30 százalékkal, 2016-2020 átlagánál pedig 26 százalékkal alacsonyabb – állapította meg a KSH.

Árpából az előző évit alig meghaladó termőterületen 1,699 millió tonna termett 14,5 százalékkal több az előző évinél, a termésátlag hektáronként 6,39 tonna volt, több, mint eddig bármikor.

Forrás: Baromfi Termék Tanács

Mezőgazdaság

Bélyegzés a Kéktúrázás napján

A kéktúrázás szerves részei a szebbnél-szebb bélyegzőlenyomatok és az ezeket gyűjtő igazolófüzet. A Kéktúrázás napján is belekezdhetsz a legyalogolt kilométerek és az igazolásukra szolgáló bélyegzőlenyomatok gyűjtésébe.

Fotó: Kéktúra

Az Alföldi, az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítését 3 különböző igazolófüzetben vezetheted. Azonban ahhoz, hogy ezt szabályosan tehesd meg, adunk néhány praktikus információt.

A kéktúra mozgalom szerinti klasszikus szakaszolás bélyegzőponttól bélyegzőpontig történik. A kéktúrázás napjára kialakított rövidebb, egy nap alatt teljesíthető szakaszoknál is igyekeztük úgy felosztani a távokat, hogy bélyegzésre is alkalmasak és közlekedés szempontjából is praktikusak legyenek. Néhány túraszakaszt a tavalyi évhez képest is megváltoztattunk annak érdekében, hogy még több olyan túra legyen a rendezvényen is, amit a kéktúra mozgalom kiírása szerinti bélyegzéssel lehet teljesíteni. A Kéktúrázás napja mindhárom kéktúráján a szakaszok kilencven százaléka ilyen, ezeket a szűrő segítségével könnyen megtalálhatod. A túranap legtöbb szakaszánál bélyegzőhelynél van a találkozópont is és a célpont is és csak néhány olyan túra van, ami összesen egy bélyegzőpontot érint. A hivatalos kiírás szerint az érvényes teljesítéshez 2 bélyegzőpont közti távot kell megtenni 2 bélyegzéssel. Akik mindenképpen egy db bélyegzőponttal rendelkező szakaszon szeretnétek túrázni, de szeretnék érvényesen teljesíteni a szakaszt, nekik érdemes lehet a túrán kívül felkeresni a túra előtti vagy a túra végcél utáni bélyegzőpontot.

Ha most kezded a kéktúrázást, ezeket a hasznos információkat ajánljuk: a kéktúrázás első lépései

Ha bélyegezni szeretnél a túranapon, az igazolófüzeten kívül hozz magaddal bélyegzőpárnát és tintát is.

Forrás: Kéktúra

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Okiratátadó ünnepség Székkutason

Nébih:15 növényfaj 187 fajtájának képviselője vehette át díszokiratát a Nébih szeptember végi eseményén. Az ünnepséget a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson tartották, ahol egyúttal a hazai fajtakísérletezés 130 éves, valamint az állomás 70 éves jubileumáról is megemlékeztek a résztvevők.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A legutóbbi, 2021. novemberi okirat átadó ünnepség óta a Szántóföldi Szekció két Fajtaminősítő Bizottsági (továbbiakban FMB) ülésére került sor. Az ülések alkalmával 15 növényfaj, 187 fajtájának díszokirata készült el, azaz az Agrárminisztérium állami elismerő határozatban részesítette a szóbanforgó fajtákat, így azok felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal az Európai Unió Közösségi Fajtakatalógusára is. Ezzel a fenti fajták bekerültek abba a rendszerbe, ami alapján a vetőmagjuk szabadon előállítható és forgalmazható az Unió mind a 27 tagállamában és ebből a hazai gazdatársadalom biztonsággal választhat.

Csapó József, a Nébih MGEI Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy hármas évfordulót ünnepel a Nébih,  2022-ben ugyanis amellett, hogy 10 éves a hivatal, 130 éves a hazai fajtakísérletezés és 70 éves a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás. Utóbbi jubileum méltó megünneplését jelentette, hogy első alkalommal kerülhetett sor Székkutason a díszokiratok átadására.

Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke elmondta, hogy hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően. Fontos feladat az agrobiodiverzitás megőrzése és a fenntartható növénytermesztés támogatása. A megfelelő termésbiztonsághoz szükség van a jó minőségű, betegség-ellenálló, szárazságtűrő fajták és hibridek előállítására.

Jelenleg a Közösségi Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer szántóföldi regisztrált fajta szerepel, ebből több mint 1300 a hazai állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését.

A hazánkban regisztrált szántóföldi fajták jelentős hányadát a saját kísérleti hálózatunk 15 fajtakísérleti állomásain vizsgálták meg. A hazai fajtavizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy a gazdasági értékvizsgálatokban szereplő fajtajelölteket a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki, ezáltal a termelő a magyarországi körülményekre szelektált fajták közül választhat.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a termelők, gazdálkodók a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termesszenek gazdaságosan, amely alapja annak, hogy egészséges, jóízű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatója felidézte a hazai fajtakísérletezés 130 éves történetének legfontosabb sarokköveit megalapítástól napjainkig, valamint röviden ismertette a Nébih történetét és szerepét, a hazai fajtakísérleti hálózat felépítésének rendszerét, kitérve a régiós formában történő működtetésére.

A magyar fajtakísérletezés sarokkövei röviden:
1892 Az első Növénytermelési Kísérleti Állomás megalapítása, Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia – Cserháti Sándor által
1916 Növényfajták elismerése és törzskönyvezés kezdete
1941 Országos kísérleti hálózat kialakítása
1951 Fajtaminősítő Tanács létrejötte
1951-52 Fajtakísérleti Állomások alapítása
1968 Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet (OMFI) létrejötte
1983 UPOV csatlakozás és a mai fajtakísérleti hálózat kialakulása
1994 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Fajtakísérleti Főosztály megalakulása
2007 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és fajtakísérletezés két szakmai osztályának létrehozása
2012 A fajtakísérlet területét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el

Török Dénes, a Székkutasi fajtakísérleti állomás vezetője az állomás történelmi múltját idézte fel. Az épület 1951-től működik Növényfajta-kísérleti Állomásként, a fajtakísérleti hálózat kialakulása az Országos Növényfajtakísérleti Intézet létrehozásával történt meg. Érdekesség, hogy az alapító állomásokból már csak hat működik, ezek közül kettő (Székkutas és Szarvas) egyazon régióban. A fajtakísérleti szakterület Délkelet-Magyarországi régiójába tartozik Székkutas központtal Szarvas, Jászboldogháza és Helvécia telephely is. Helvécián kertészeti kísérletek (elsősorban szőlő és kajszibarack, valamint alma, körte) és erdészeti kísérletek folynak, a további három állomáson szántóföldi növényfajokat vizsgálják.  A régió egészében, kb. 270 hektáron látják el feladataikat, ezzel a legnagyobb méretű kísérleti hálózati egység a Dél-kelet Magyarországi körzetben működik..

Végh János, a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás egykori vezetője megemlékezett a Nébih jogelődjeinél történt fajtakísérleti munkavégzésről.

A hármas jubileum alkalmából egy vadkörte emlékfa ültetésre is sor került a fajtakísérleti állomás udvarán.

Forrás: Nébih

          

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Fotó: Pixabay

A 2022. szeptember 30-tól folytatódó földértékesítési programban több mint 2300 db (összesen 3000 hektár), 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földet kínálnak eladásra nyilvánosan, több mint ezer településen, melyek mintegy 40%-a szántó, rét, legelő, a többi pedig vegyes művelési ágú ingatlan. A területekre 30 napig, azaz 2022. október 30-ig lehet vételi ajánlatot tenni.

Az agrártárca szerint a magyar gazdálkodóknál jó helyen van a föld, mindennapi munkájukkal ők művelik meg ezeket a területek és élelemmel látják el a magyar háztartásokat.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása mellett, amivel a magyar birtokpolitika több mint három évtizedes adósságát kívánja orvosolni. Ezért értékesítésre kerülnek olyan ingatlanhányadok is, ahol az állam kisebbségi tulajdonos, így akár a tulajdonostársak többlettulajdonhoz juthatnak az érintett ingatlanban, ezzel – ideális esetben – csökkenhet a tulajdonostársak száma is.

Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen értékesítésre kerülnek azok a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanok, melyek hasznosítása – leginkább – a szomszédos ingatlanok használói által optimálisabban kivitelezhető. Az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő birtokméret kialakítása, melyhez a mostani földértékesítési program jó lehetőséget kínál. Az értékesítés ezúttal is elektronikus úton zajlik. (Részletek a www.nfk.gov.hu oldalon érhetőek el).

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 30-tól, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható földterületek adatai.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom