Mezőgazdaság
A magyar kormány a vidék gazdaságának megerősítésén dolgozik
Az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság hatékonyságban a második legnagyobb növekedést tudta felmutatni az Európai Unióban.
Agrárminisztérium: A magyar kormány a vidék gazdaságának megerősítésén dolgozik, amelynek egyik legfontosabb pillére a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés valamint az ehhez kapcsolódó gazdasági ágazatok – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön a Bács-Kiskun megyei Helvécián.
Feldman Zsolt az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról szóló fórum előtti sajtótájékoztatón elmondta: Bács-Kiskun haszonélvezője a magyar kormány vidékpolitikájának, hiszen 2014 óta mintegy 266 milliárd forint értékű forrás érkezett a megyébe. Hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy a 39 ezer kamarai tagból a gazdálkodók döntő többsége, 33 ezren részesültek a támogatásokból. Az összegből mintegy 156 milliárd forint értékű agráriumhoz kapcsolódó fejlesztés történt, köztük élelmiszeripari üzem vagy állattartó telep megújítása, kertészeti gépvásárlás, illetve öntözési beruházás.
Az államtitkár szerint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) szövetségben töltött elmúlt évtizedben “a magyar agrárium megerősödött”. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság hatékonyságban a második legnagyobb növekedést tudta felmutatni az Európai Unióban – tette hozzá. Hangsúlyozta: közösen sikerült megfordítani azt a trendet, amely 2010 előtt jellemezte a magyar agrár- és vidékpolitikát, amely lényegében elhanyagolta a magyar élelmiszerfeldolgozást, és ezáltal nyersanyaggyártó pozícióba kényszerítette a teljes magyar vidéket.
Feldman Zsolt emlékeztetett: csak az elmúlt évben 400 milliárd forint értékben fogadtak be élelmiszerfeldolgozás-fejlesztéshez kapcsolódó pályázatokat, és ezeknek a felét már lényegében el is bírálták. Az a hozzáadott értékteremtés, amelyet a szervezetek közösen végeznek, jelenti Bács-Kiskun megyében is az agrárium jövőjét, hiszen az itteni zöldség- és gyümölcs-, illetve állati termékek feldolgozása az alapja annak, hogy a megtermelt érték minél nagyobb mértékben helyben maradjon, helyben teremtsen munkahelyeket és helyben jelentsen jövedelmet a gazdálkodók számára. Az államtitkár szerint ennek a folyamatnak a megerősítése a megújuló vidék, a megújuló agrárium programja, amelynek révén a háromszorosára emelt vidékfejlesztési támogatásoknak köszönhetően Bács-Kiskun megye, az itteni gazdálkodók és a vidéki gazdaság az eddigiekhez képest is még több, még jelentősebb fejlesztési forráshoz juthat.
Süle Katalin, a NAK országos alelnöke emlékeztetett: Bács-Kiskun megyének mintegy 58 százalékán folyik gazdálkodás, kertészeti és növénytermesztési tevékenység, az állattenyésztéssel kiegészülve, a terület 21 százalékát pedig erdő borítja. Kiemelte: meggyőződésük, hogy a Közös Agrárpolitikához elkészült stratégiai terv segíteni fogja a megye gazdálkodóit is, és megjegyezte, minden fórumon fontos hangsúlyozni az élelmiszerellátás biztonságát, a megtermelt alapanyagok felhasználását, illetve a helyi termékek népszerűsítését, akárcsak a KAP keretében lehívható források kihasználását.
Forrás: Agrárminisztérium
Mezőgazdaság
Az Alföldön is megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 16-tól Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat.
A Tűz Időjárási Index alapján az éghető könnyű biomassza országszerte átnedvesedett annyira, hogy az már tűzveszélyt nem okoz. Erre való tekintettel a Nébih, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) egyetértésével, a még tűzgyújtási tilalommal érintett alföldi vármegyékben is visszavonja rendelkezését.
Az intézkedéssel holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás, a jogszabályi előírások betartása mellett. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet rakni, melynek szabályairól a www.erdotuz.hu oldalon olvashatnak további információkat az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.
Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.
Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
A gazdatámogatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a Közös Agrárpolitika-főigazgatók Budapesten
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából.
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából – mondta Feldman Zsolt szerdán, az uniós Közös Agrárpolitika-főigazgatók budapesti ülésén. A mostani találkozó középpontjába a Közös Agrárpolitika egyszerűsítését helyezte a magyar elnökség. Az uniós agrárminiszterek keddi informális ülése egyértelműen amellett foglalt állást, hogy mivel az európai gazdálkodóknak nehéz a szektort érintő kihívásoknak megfelelni ebben a bonyolult és szigorú uniós szabályozási környezetben, ezért annak megváltoztatására van szükség, és ebben fontos szerepe van a tagállamok agrártámogatási rendszer működtetéséért felelős vezetői, szakértői tapasztalatainak és munkájának.
Ennek érdekében a tagállami stratégiai terveknek valóban stratégiainak kell lenniük, tartalmukat egyszerűsíteni, míg módosításukat gyorsítani kell.
Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között közel 5300 milliárd forint felhasználása történik meg 2023-2027 között. Ebből a 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési támogatás 52 százalékát gazdaságfejlesztésre, 36 százalékát a környezeti és éghajlati célok elérésére fordítja a magyar kormányzat. Feldman Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek végrehajtása sikeres, és összhangban van az előzetes tervekkel – hangsúlyozta Christina Borchmann, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Közös Agrárpolitikáért felelős igazgatója. Hozzátette, az éves teljesítménybeszámolók mindegyik tagállamtól megérkeztek a jogszabályi határidőig, és ezeket egytől egyig elfogadták, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek módosítási javaslatai közül pedig 17-et már jóváhagyott a Bizottság.
Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége