Mezőgazdaság
Tájékoztató a zöldítési szabályok 2022. évi átmeneti lazításáról
Agrárminisztérium: Az orosz-ukrán háború okán előálló európai élelmiszer- és takarmánypiaci krízis minél gyorsabb leküzdése érdekében minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, így növelni kell a mezőgazdaság teljesítőképességét is. Ezért a gazdálkodók a rendkívüli támogatás mellett lehetőséget kapnak arra, hogy az idei évben a parlagként bejelentett területeket megműveljék, azon legeltessenek, vagy kaszáljanak.
Az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentést ad a 2022-es közvetlen támogatások igénylésekor. Magyarország úgy döntött, hogy a gazdálkodók maximális segítése érdekében a lehetséges könnyítésekkel teljes mértékben élni fog. Mindezt annak ellenére tartjuk helyes lépésnek, hogy az Európai Bizottság által megalkotott konstrukció bonyolultsága miatt az intézkedés helyes végrehajtása a gazdálkodóktól fokozott figyelmet követel, míg a kifizető ügynökség számára többletfeladattal jár.
A kizárólag 2022-ben érvényes intézkedés lényege, hogy a gazdálkodók az eddigi szabályozástól eltérően dönthetnek úgy, hogy az egységes kérelemben bejelentett területeken termesztett bármely szántóföldi növényt a zöldítés szempontjából parlag ökológiai fókuszterületként (EFA) és/vagy a diverzifikációban parlagként számítsák be. Vagyis az eddigi szabályozástól eltérően, egy szántóföldi területet akkor is el lehet számolni a zöldítésben parlagként – akár a terménydiverzifikációban külön kultúraként, akár EFA-területként -, ha kaszálják, legeltetik, vagy bármilyen, szántóföldi haszonnövényt, például szóját, kukoricát vagy napraforgót termesztenek rajta. Ennek az a feltétele, hogy az adott mezőgazdasági táblát az egységes kérelemben EFA és diverzifikációs parlagként jelölje a kérelmező. Ez egy, az EFA parlag helyett újonnan bevezetésre kerülő jelölési lehetőség.
Az idei évben tehát nem csupán a hagyományos „PIH01” hasznosítási kód alatt igényelt tábláknál lesz lehetőség a parlag táblaszintű EFA bejelentésére, hanem az EFA és diverzifikációs parlagként jelölt szántóföldi kultúrák esetén is. A benyújtó felületen a táblaszintű EFA bejelentésekor a parcella tényleges hasznosítás kódját kell megadni (pl. KAL01) és ezzel egyidejűleg a területet EFA és diverzifikációs parlagként is meg kell jelölni.
További jelentős könnyítés, hogy az EFA és diverzifikációs parlagterületen folytatott termelés során akár növényvédő szert, beleértve csávázott vetőmagot is lehet használni.
Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra is, hogy a „PIH01” „hagyományos” parlag továbbra is elszámolható EFA-ként, de csak akkor, ha erre is aktiválják az EFA és diverzifikációs parlag jelölést. A terménydiverzifikáció, mint zöldítési feltétel szempontjából mind a PIH01 hasznosítási kód alatt megjelölt parlag, mind pedig a táblaszintű EFA és diverzifikációs parlagként megjelölt terület önálló növénykultúrának minősül.
A fentiek értelmében a terménydiverzifikáció szempontjából különálló növénykultúrának tekintjük a parlagként bejelentett területet akkor is, ha azt kaszálják vagy legeltetik, vagy valamilyen haszonnövényt termesztenek rajta. Ez praktikusan azt is jelentheti, hogy a gazdálkodó a kérelmében – a valós hasznosítás bejelentése mellett – egy olyan területet is megjelölhet EFA és terménydiverzifikációs parlagnak, amelyen például kukoricát termel, és az a diverzifikáció szempontjából különálló növénykultúrának tekintendő akkor is, ha már emellett van egy másik területe, amin szintén kukoricát termel.
A zöldítésre vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályt (10/2015. (III. 13.) FM rendelet) az Agrárminisztérium a lehető leghamarabb módosítja annak érdekében, hogy az idei egységes kérelmek benyújtásához, feldolgozásához és ellenőrzéséhez tiszta, átlátható legyen a jogi környezet.
A szaktárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a derogációból fakadó előnyöket a gazdálkodók akkor fogják tudni maximálisan kihasználni, ha az egységes kérelem beadása előtt tájékozódnak a szükséges lépésekről. Ennek elősegítése érdekében a Magyar Államkincstár a honlapján részletes tájékoztatást fog nyújtani a gazdálkodóknak, továbbá az Agrárminisztérium ügyfélszolgálata is segítséget nyújt a felmerült kérdések megválaszolásához. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és a szaktanácsadói hálózat az eddigi gyakorlatnak megfelelően szintén a gazdálkodók rendelkezésére áll.
Forrás: Agrárminisztérium
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK