Mezőgazdaság
2022. márciusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép az idei első európai termésbecslésekkel
Az Országos Meteorológiai Szolgálat bemutatta az idei év első agrometeorológiai helyzetképét, és az idei év első európai termésbecslését.
MET: A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be. Európa délnyugati és középső részén egyre nagyobb méreteket ölt a hazánkra is jellemző csapadékhiány. A szárazság Marokkóban és helyenként Brazíliában is gondokat okoz.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Afrika északnyugati partvidékén, Kelet-Afrikában, Dél-Amerika középső részén és nagy területen Észak-Amerikában. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek Marokkó, Mozambik és Paraguay térségében fordulnak elő (2. ábra). A februári csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest: Afrika középső sávja ebben a hónapban is kevesebb esőt kapott, de jelentős a hiány Ázsia és Európa délnyugati részén is (3. ábra). Az északi féltekén sajátos mintázat látható, ugyanis februárban a mérsékelt övi ciklonok hosszú időn keresztül ugyanazon a nyomvonalon haladtak, egyes sávokat jól megöntözve, míg mások területeket, így például hazánkat is szárazon hagyva.
Európa
Az alapvetően enyhe tél után az őszi vetések kedvező állapotban kezdték a tavaszt Európa nagyobb részén (4. ábra). Az időjárási és talajnedvesség-viszonyok kedvező körülményeket teremtettek a tavaszi munkálatokhoz. Ezzel együtt az aszály folytatódott Délnyugat-Európában, a Pireneusi-félsziget déli, délnyugati részén az őszi vetések jócskán le vannak maradva a fejlődésben. Bár az elmúlt napok esőzései sokat javítottak a helyzeten, további csapadékra lenne szükség.
Franciaország déli részén és Olaszország északnyugati részén a növények fejlődése nagyon korai stádiumban jár és az aszálynak még nincs visszafordíthatatlan hatása. Viszont számottevő csapadék szükséges a következő hetekben ahhoz, hogy ne keletkezzenek károk a termésben. A száraz körülmények kedvezőtlen körülményeket teremtenek a nyári növények vetéséhez is, ráadásul a víztározók alacsony szintje nagy veszélyt jelent a késő tavaszi és nyári öntözés vízellátásához.
Száraz viszonyok jellemezték a februárt és a márciust Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon, Románia és Ukrajna délnyugati részén. Ezekben a régiókban még csak most indul az őszi vetések tavaszi fejlődése, de a szárazság jócskán csökkentheti a terméshozamokat, ha a csapadékhiány a következő napokban sem enyhül.
Ezzel szemben hideg és nedves viszonyok jellemezték a Balkán-félsziget déli részét, Olaszország délkeleti részét és Törökországot. A hideg késleltette a növények fejlődését, de a talajnedvesség jelentősen nőtt. Oroszország európai részén is jelentős csapadék többlet halmozódott fel, ami szintén kedvező a kultúrnövények számára.
A 2022. február 1. és március 10. közötti időszakban az átlagosnál 2-4 Celsius fokkal enyhébb időjárás jellemezte Közép- és Kelet-Európa időjárását (5. ábra). Egyébként majdnem az egész kontinensen az átlagosnál enyhébb idő volt a jellemző, a hideg hullámok száma sokkal alacsonyabb volt a szokásosnál (6. ábra). Az átlagosnál valamivel hűvösebb időjárás a mediterrán térség keleti régiójában, a Balkán-félsziget déli és Olaszország délkeleti részén, illetve Törökországban fordult elő, ezeken a területeken 0,5-2 Celsius fokkal volt hűvösebb a szokásosnál ebben az időszakban.
Az átlagosnál csapadékosabb időjárás jellemezte a vizsgált időszakot egy széles sávban Írországtól a Balti-tenger térségéig (7. ábra). Erre a vidékre az egymást követő Atlanti-viharok szállították a csapadékot főleg február első három hetében, mely többször heves szélviharokkal is járt. A csapadék helyenként 80%-kal haladta meg a szokásos mennyiséget.
Szintén meghaladta a csapadékösszeg az átlagot a Balkán-félsziget déli részén, Törökországban és Oroszország európai területének jelentős részén is.
Ezzel szemben a szokásosnál szárazabb időjárás jellemezte ezt az időszakot Délnyugat-Európában, különösen a Pireneusi-félszigeten, de Franciaországban, Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon, Romániában, Moldovában, Ukrajna középső és nyugati részén.
Franciaország
A tél szárazabb és enyhébb volt a szokásosnál, főleg a nyugati és déli területeken (8. ábra). Egy rendkívül enyhe 10 napos időszak alakult ki az új év kezdetén, február pedig két fokkal volt enyhébb a szokásosnál. Fagykár nem fordult elő a télen. A száraz időszak eddig nem okozott károkat az őszi vetésekben, melyek többnyire jó állapotban vannak A tavaszi kalászosok vetésével jól, az előző éveknek megfelelően haladnak.
Németország
A tél jóval enyhébb volt a szokásosnál, hússzal kevesebb fagymentes nap volt ezen a télen, mint a korábbi években. Az őszi vetések jó állapotban vannak, a tavaszi vetés most indul. Fagykár itt sem volt. Amennyiben az enyhe idő folytatódik, akkor a kártevők áttelelése is jó lesz, ami komoly problémát jelenthet ebben a vegetációs időszakban.
Lengyelország
A december az átlagosnál hidegebb időjárást hozott, főleg december utolsó dekádja, amikor -15 fokos hidegek is előfordultak. A február alapvetően enyhébb volt a szokásosnál. Gyakran esett, ami átlagos vagy a fölötti csapadékmennyiséget jelent, így a talaj kellően nedves a tavaszi szezon kezdetén. Helyenként túl nedves a talaj felső része, ami a talajmunkákat akadályozza. Az őszi vetések errefelé is jó állapotban vannak, fagykár nincs.
Spanyolország és Portugália
A december óta összegzett csapadék a szokásos mennyiség felét sem éri el, miközben a hőmérséklet és napfénytartam összeg az átlag fölött van. A Pireneusi-félsziget déli részén lévő víztározók nagyon alacsony szinten kezdték az évet: 20-40%-os telítettséggel, de az elmúlt napok esőzései már javítanak a helyzeten. Az őszi vetések le vannak maradva a fejlődésben, főleg a déli részeken. Spanyolország északi részén a magas terméshozamok még mindig lehetségesek, azt a térséget kevésbé sújtja az aszály. A déli területeken a vízhiány miatt lehetséges, hogy kukorica és rizs helyett napraforgót fognak vetni.
Olaszország
Olaszország északnyugati részét aszály sújtja, 80%-kal kevesebb esett az átlagnál, sürgősen csapadékra lenne szükség. E nélkül a terméshozamok jelentősen csökkenhetnek és a műtrágyázást sem lehet elvégezni. A szárazság a kukorica vetésre is negatívan hat. Az Alpokban kevés hó halmozódott föl a télen, a folyók, tavak szintje is alacsony. A Pó folyó vízállása például most a legalacsonyabb az elmúlt 30 évet tekintve. Február 20. után jelentős lehűlés érkezett főleg az ország déli, délkeleti részére, mely hátráltatta a kalászosok növekedését. A terméshozamokat a következő hetek időjárási körülményei fogják meghatározni.
Ukrajna
A telet az átlagosnál enyhébb időjárás jellemezte, elmaradtak a nagy téli fagyok, így az őszi kalászosok nem szenvedtek fagykárt. A száraz őszt jelentős csapadék követte decemberben gyakorlatilag az egész országban.
Oroszország
Oroszország európai területének legnagyobb részét az átlagosnál enyhébb időjárás jellemezte novembertől egészen februárig, átlagosan 2-4 Celsius fokkal haladta meg a hőmérséklet a szokásos értéket. Két nagyobb hideghullám fordult elő: az egyik december végén, a másik január közepén, de ezek sem okoztak az őszi kalászosokban fagykárt A február különösen enyhe időjárást hozott, 4-6 fokkal az átlagos fölött alakultak a hőmérsékletek. A tél jellemzően csapadékos volt, összességében a mezőgazdasági területek kedvező képet mutatnak, az őszi vetések jó állapotban vannak és kedvező körülmények között kezdhetik a tavaszi fejlődést.
Még nagyon a szezon elején járunk, így a terméshozam-előrejelzések, néhány kivételtől eltekintve, a történelmi trendeken alapulnak (9-11. ábra). Az aktuális világpolitikai helyzet is nagy kihívást jelent a gazdák számára a magas üzemanyag- és műtrágya-árak miatt, ezek a körülmények is jelentősen befolyásolhatják az idei terméseredményeket.
Amerikai Egyesült Államok
Március második hetében szokatlanul hideg levegő árasztotta el az államok nagy részét, különösen a Nagy Síkság területén és a Középnyugat északi részén volt nagyon hideg, de a hét végén egészen Közép-Texasig, illetve Florida északi részéig lehúzódott a fagy. Ráadásul a fagyos idő egy rekord meleg időszakot követett a déli területeken, így számos növényt, köztük a kalászosodó őszi búzát, a virágzó gyümölcsfákat és a frissen kelt nyári növényeket veszélyeztetett a kemény hideg. A hidegbetörést ugyanakkor többfelé csapadék is kísérte, ami az aszályos délkeleti területeken kimondottan jól jött a vegetáció számára, a Középnyugat északi, valamint a Nagy Síkság északi és déli államait azonban továbbra is szárazság sújtja. Az őszi búza vetésterületének 73%-án van aszály (12. ábra). A nyugati partvidék egész éves vízellátását biztosító hegyvidékeken a hóban tárolt vízmennyiség is tovább csökkent, március elején az átlagos vízmennyiségnek már kevesebb, mint 72%-át tartalmazta.
Kelet-Ázsia
Tavaly ősszel Kína jelentős területein heves esőzések miatt késett az őszi búza vetése, ami miatt az idei terméskilátások kimondottan rosszul néztek ki. Ugyanakkor március első felében az ilyenkor szokásosnál 8 fokkal melegebb időjárás uralkodott a térségben, ami segítette az őszi búza és a repce, délen pedig a korai rizs gyors fejlődését.
India
Indiában az idén 27%-kal nőtt a repce vetésterülete (a vetési idő november elejétől egészen januárig tart), a március végétől induló aratással 10,8 millió tonna össztermést takaríthatnak be 1,27 t/ha körüli termésátlaggal.
Dél-Afrika
Könnyű záporokkal kísért nyári meleg táplálta a kései nyári növények növekedését. A kukorica övezet keleti tájain az ilyenkor szokásosnál kissé melegebb, nyugatabbra hűvösebb időjárás uralkodott.
Az ország kukorica termését az előrejelzések szerint 16,3 millió tonnára várják, ami kissé elmarad a tavalyi terméstől. A hozamot 5,43 tonnára becsülik hektáronként, ami viszont megegyezik a tavalyi értékkel. A La Nina okozta esőzések tavaly novembertől az idén januárig lehetővé tették, hogy a gazdák a szokásosnál kissé korábban vessenek, az állományok állapota pedig jellemzően jó vagy kiváló legyen. Ha a csapadékviszonyok márciusban is kedvezőek maradnak, akkor az övezet nyugati részén rekord hozamokra van kilátás.
Ausztrália
A szigetország keleti részén február utolsó hete óta kiterjedt esők, záporok áztatják a gyapot- és cirokföldeket, és jelentősen lassítják a korai nyári növények érését és betakarítását. A három héten át tartó esőzés során a partvidéken esett a legnagyobb mennyiség, ott nagy területen 100 mm-t meghaladó összegeket mértek, és jelentős áradások alakultak ki. A nyári növények fő termőterületein Queensland déli és Új Dél-Wales északi, belső területein jellemzően 5-25 mm csapadék hullott.
Ausztrália idei búza termését 36,3 millió tonnára becsülik, 2,79 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami rekord értéknek számít. A vegetációs időszak nagy részén kedvező időjárás uralkodott a legtöbb termőterületen, és már a vetés időszakában is kellő mennyiségű nedvesség állt rendelkezésre a talajokban, ezzel indokolják az idei magas terméskilátásokat.
Argentína
Nagy területre kiterjedő, közepes vagy heves esők áztatták a fő mezőgazdasági termőterületeken a kései gabona- és gyapotföldeket. A csapadékos idő az északnyugati országrésztől északra és keletre, Uruguay és Paraguay irányába is kiterjedt. Az argentin állami statisztikák szerint március 10-ig a napraforgó termés 26%-át takarították be, ami elmarad a tavalyi értéktől.
A kukoricával vetett területek nagysága a vetés elhúzódásával 8%-kal bővült az előző évi termőterülethez képest. A termést 53 millió tonnára becsülik hektáronként 7,57 tonnás hozammal, ami kissé elmarad a tavalyi hozamtól. A márciusi csapadékos idő sokat segített, de ezek az esők nem töltötték fel annyira a talajokat, hogy az számottevő hozamnövekedést eredményezett volna. Különösen a később vetett kukorica esetén nem volt elegendő ez a nedvesség a korábbi forró, száraz időjárás ellensúlyozására.
Brazília
Az ország déli részén jótékony esők öntöztek március első felében, bár az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletek mellett a növények párolgási vesztesége is magasabban alakult. Ezeken a termőterületeken az első vetésű kukoricának és a szójának jellemzően a kétharmadát takarították be március 10-ig. Az északabbi mezőgazdasági területeken szárazabb időjárás uralkodott.
Brazília idei kukorica termését 114 millió tonnára becsülik, ami jelentősen, 31%-kal több a tavalyi termésnél. A termőterület rekord kiterjedésű, a hektáronkénti hozamot pedig 5,48 tonnára várják, ami 25%-kal magasabb az előző évi rendkívül rossz hozamnál, de magasabb az előző 5 év átlaghozamánál is. A déli termőterületeken novembertől februárig jellemző száraz, meleg időjárás miatt a terméskilátások így is folyamatosan csökkentek az időszak során.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
Forrás: MET
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK