Mezőgazdaság
5 banánhéj, amin elcsúszhat a földvásárlás
Földvásárlásakor a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak. Érdemes tisztában lenni a részletekkel.
Föld Körüli Pálya: Mint bármilyen ingatlanvásárlási döntés, egy termőföld megvásárlása is egy alapos megfontolást igénylő, hosszú távra szóló befektetés. Ráadásul, mivel mind a termőföldek forgalmára, mind a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak, így különösen sok tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni, hogy sikeres legyen a földvásárlás és azt követően se érjen minket csalódás. Mostani bejegyzésünkben sorra vesszük azokat a feladatokat és szempontokat, amelyekre érdemes kiemelt figyelmet szentelni földvásárlás során és azt megelőzően.
1.) Aktuális tulajdoni lap és más hasznos adatbázisok
Hiába kecsegtető egy ingatlan hirdetése vagy az eladó ajánlása, ha komolyan felkelti az érdeklődésünket egy új tulajdonosra váró földterület, először mindenképpen ellenőrizzük annak tulajdoni lapját. Ügyfélkapus regisztrációval évente 2 db tulajdoni lapot ingyenesen, nem hiteles elektronikus tulajdoni lapot pedig már 1000 Ft/db áron meg tudunk tekinteni, ha ismerjük a helyrajzi számot. A tulajdoni lap szinte minden, az adásvételt alapvetően befolyásoló adatot tartalmaz, pl. a tulajdoni viszonyokról, az ingatlant érintő terhekről (pl. jelzálogjog, végrehajtási jog, stb.), esetleges szolgalmakról, vezetékjogokról, vagyis a föld értékét alapvetően befolyásoló tényezőkről. Az előzetes tájékozódást szolgálhatja még a földdel kapcsolatos agrártámogatások elérhetőségének előzetes vizsgálata, ezt a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MePAR) tudjuk ingyenesen – szintén a helyrajzi szám ismeretében – ellenőrizni, a rendszer ezen a linken elérhető: https://mepar.mvh.allamkincstar.gov.hu/#/ Ha pedig valamiért fontos, hogy megtudjuk, milyen közművek találhatók a kiszemelt földterület közelében, úgy azt is ellenőrizhetjük ingyenesen a https://www.e-epites.hu/e-kozmu oldalon, ügyfélkapus azonosítóval belépve, az adott helyrajzi számra rákeresve (ezen az oldalon az ingatlan környezete is jól látható, illetve viszonylag friss légifotókat is rávetíthetünk a felületre). Ha pedig erdőt szeretnénk vásárolni, annak adatait mindenképpen ellenőrizzük a szintén ingyenesen hozzáférhető, a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ linken elérhető adatbázisban, ahol a legkülönfélébb, az erdőkhöz kapcsolódó adatokat tudunk megtekinteni. Hasznos lehet a vágyott föld esetleges természetvédelmi oltalmának az ellenőrzése is (sajnos a védettség nem mindig szerepel a tulajdoni lapon, ettől még lehet egy ingatlan védett természeti terület), ezt a következő tematikus keresőben tudjuk ellenőrizni, az érintett település nevét a legördülő menüből kiválasztva: https://termeszetvedelem.hu/kereso/hrsz-kereso/.
2.) Megfelelő jogi segítség az adásvételhez
Termőföldre vonatkozó adásvételi szerződést csak ügyvéd által ellenjegyzett formában lehet érvényesen megkötni. Vagyis keresnünk kell egy – lehetőség szerint az adott szakterületen jártas – ügyvédet, aki megfelelő tartalommal és formai követelmények szerint képes elkészíteni az adásvételi szerződést. De az ügyvéd feladatai itt még messze nem érnek véget, hiszen szerencsés esetben a közel 300 napos adásvételi folyamat során végig „elkísér” minket, nyomon követi a szerződés útját és folyamatosan tájékoztat az elővásárlói jelentkezésekről, az egyes hatósági, agrárkamarai döntésekről és minden olyan tényezőről, ami fontos lehet az eladás során. Vevőként jellemzően nekünk kell gondoskodnunk az ügyvédről az adásvételhez és a fentiek miatt javasolt, hogy ne csak az ügyvédi munkadíj mértéke alapján döntsünk egy-egy jogi szakember mellett, hiszen egy termőföld adásvétel – ha megfelelő szakmai színvonalon zajlik – egy komplex jogi támogatást igénylő és több hónapos folyamat.
3.) Elővásárlói ranghely meghatározása
Az előző pontban leírtakkal annyiban függ össze, hogy már ehhez is érdemes egy hozzáértő, tapasztalt jogi szakember segítségét kérni. Az elővásárlási ranghelyet mindig a vevő személye, aktuális helyzete (üzemközpontja, életkora, esetleges állatállománya, stb.) és a megvásárolni tervezett föld viszonylatában kell meghatározni és nem mellesleg magába az adásvételi szerződésbe is bele kell foglalni, hiszen más érdeklődők ehhez képest tudják meghatározni saját elővásárlási ranghelyüket. Az elővásárlási ranghely pontos és mielőbbi meghatározása azért is fontos, mert akár magát a vásárlási döntést is befolyásolhatja, hiszen ha egy relatíve nagy földforgalommal bíró helyen vásárolnánk és nincs előkelő ranghelyünk, az valószínűsíti, hogy akár több elővásárló-jelölt is meg tud majd előzni minket a rangsorban.
4.) Az adásvétellel járó összes költség kiszámítása
Ne feledjük, hogy a vételár csak egy összetevője a földvásárlás költségeinek. Emellett vevőként számolnunk kell még olyan díjakkal is, mint az ügyvédi közreműködés költsége, a földhivatali eljárás díja (jelenleg alapesetben 6600 Ft ingatlanonként), valamint az esetleges vagyonszerzési illeték költsége. Annak is érdemes utánanézni, hogy kell-e valamilyen helyi adót fizetni a megvásárolni fizetett föld után, ami szintén a kiadásainkat növelheti. Ugyanígy, a használat formájától és a gazdálkodási formától függően érdemes a földből származó jövedelmeinket esetlegesen terhelő személyi jövedelemadót is előzetesen kalkulálni. Emellett további állandó költségként jelentkezhet akár már a birtokba lépéstől a mezőgazdasági biztosítás díja vagy akár a terület öntözésével járó kiadások is. Ha pedig hitelt vennénk igénybe a földvásárláshoz, akkor javasolt már az adásvételi szerződés megkötése előtt egyeztetni a hitelt nyújtó pénzintézettel és felmérni a hitel felhasználásával összefüggő feltételeket és költségeket is.
5.) Földhasznosítás hosszú távon
A földtulajdon-szerzés általában egy hosszú távra szóló döntés, ezért érdemes jó előre átgondolni a tervezett hasznosítási módot mind a bevételeink és költségeink tervezése, mind saját földművelési tevékenységünk szempontjából. Teljesen máshogy alakulnak pl. az előző pontban említett adózási kötelezettségek egy hosszú távra haszonbérbe bérbeadott terület és egy, a tulajdonos által megművel föld esetén. Az erdők kapcsán az üzemtervi előírások alapvetően meghatározzák a művelés peremfeltételeit, de ehhez képest is több gazdálkodási döntést meg kell hozni, pl. harmadik személy bevonásáról és annak formájáról a gazdálkodásba. Érdemes a tervezett földhasználati módozatot idejében összehangolni az egyéb gazdálkodási terveinkkel (pl. állatlétszám várható jövőbeni növekedése miatt elemelkedő takarmány-szükséglet, stb.) és a meglévő partneri szerződéseinkkel is. 2023. január 1-jétől pedig felmerülhet a majdani gazdaságátadás kérdéskörének időben történő rendezése is, amely szintén érinti a tulajdonunkban álló földek sorsát is, de erről részletesen majd egy későbbi posztban értekezünk.
Fontos tehát, hogy időben vizsgáljuk meg a földvásárlás lehetséges kockázatait, mérjük fel az azzal járó összes költséget, tervezzünk minél hosszabb távra a hasznosítási stratégiánkkal és időben kérjünk megfelelő jogi segítséget egy tapasztalt szakembertől, mindezek hozzásegíthetnek a megfelelő földvásárlási döntéshez és így minimalizálhatjuk a ránk váró kockázatokat.
Forrás: Föld Körüli Pálya
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK