További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Földvásárlásakor a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak. Érdemes tisztában lenni a részletekkel.
Föld Körüli Pálya: Mint bármilyen ingatlanvásárlási döntés, egy termőföld megvásárlása is egy alapos megfontolást igénylő, hosszú távra szóló befektetés. Ráadásul, mivel mind a termőföldek forgalmára, mind a lehetséges földtulajdonosok körére igen speciális jogszabályi előírások vonatkoznak, így különösen sok tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni, hogy sikeres legyen a földvásárlás és azt követően se érjen minket csalódás. Mostani bejegyzésünkben sorra vesszük azokat a feladatokat és szempontokat, amelyekre érdemes kiemelt figyelmet szentelni földvásárlás során és azt megelőzően.
1.) Aktuális tulajdoni lap és más hasznos adatbázisok
Hiába kecsegtető egy ingatlan hirdetése vagy az eladó ajánlása, ha komolyan felkelti az érdeklődésünket egy új tulajdonosra váró földterület, először mindenképpen ellenőrizzük annak tulajdoni lapját. Ügyfélkapus regisztrációval évente 2 db tulajdoni lapot ingyenesen, nem hiteles elektronikus tulajdoni lapot pedig már 1000 Ft/db áron meg tudunk tekinteni, ha ismerjük a helyrajzi számot. A tulajdoni lap szinte minden, az adásvételt alapvetően befolyásoló adatot tartalmaz, pl. a tulajdoni viszonyokról, az ingatlant érintő terhekről (pl. jelzálogjog, végrehajtási jog, stb.), esetleges szolgalmakról, vezetékjogokról, vagyis a föld értékét alapvetően befolyásoló tényezőkről. Az előzetes tájékozódást szolgálhatja még a földdel kapcsolatos agrártámogatások elérhetőségének előzetes vizsgálata, ezt a Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerben (MePAR) tudjuk ingyenesen – szintén a helyrajzi szám ismeretében – ellenőrizni, a rendszer ezen a linken elérhető: https://mepar.mvh.allamkincstar.gov.hu/#/ Ha pedig valamiért fontos, hogy megtudjuk, milyen közművek találhatók a kiszemelt földterület közelében, úgy azt is ellenőrizhetjük ingyenesen a https://www.e-epites.hu/e-kozmu oldalon, ügyfélkapus azonosítóval belépve, az adott helyrajzi számra rákeresve (ezen az oldalon az ingatlan környezete is jól látható, illetve viszonylag friss légifotókat is rávetíthetünk a felületre). Ha pedig erdőt szeretnénk vásárolni, annak adatait mindenképpen ellenőrizzük a szintén ingyenesen hozzáférhető, a http://erdoterkep.nebih.gov.hu/ linken elérhető adatbázisban, ahol a legkülönfélébb, az erdőkhöz kapcsolódó adatokat tudunk megtekinteni. Hasznos lehet a vágyott föld esetleges természetvédelmi oltalmának az ellenőrzése is (sajnos a védettség nem mindig szerepel a tulajdoni lapon, ettől még lehet egy ingatlan védett természeti terület), ezt a következő tematikus keresőben tudjuk ellenőrizni, az érintett település nevét a legördülő menüből kiválasztva: https://termeszetvedelem.hu/kereso/hrsz-kereso/.
2.) Megfelelő jogi segítség az adásvételhez
Termőföldre vonatkozó adásvételi szerződést csak ügyvéd által ellenjegyzett formában lehet érvényesen megkötni. Vagyis keresnünk kell egy – lehetőség szerint az adott szakterületen jártas – ügyvédet, aki megfelelő tartalommal és formai követelmények szerint képes elkészíteni az adásvételi szerződést. De az ügyvéd feladatai itt még messze nem érnek véget, hiszen szerencsés esetben a közel 300 napos adásvételi folyamat során végig „elkísér” minket, nyomon követi a szerződés útját és folyamatosan tájékoztat az elővásárlói jelentkezésekről, az egyes hatósági, agrárkamarai döntésekről és minden olyan tényezőről, ami fontos lehet az eladás során. Vevőként jellemzően nekünk kell gondoskodnunk az ügyvédről az adásvételhez és a fentiek miatt javasolt, hogy ne csak az ügyvédi munkadíj mértéke alapján döntsünk egy-egy jogi szakember mellett, hiszen egy termőföld adásvétel – ha megfelelő szakmai színvonalon zajlik – egy komplex jogi támogatást igénylő és több hónapos folyamat.
3.) Elővásárlói ranghely meghatározása
Az előző pontban leírtakkal annyiban függ össze, hogy már ehhez is érdemes egy hozzáértő, tapasztalt jogi szakember segítségét kérni. Az elővásárlási ranghelyet mindig a vevő személye, aktuális helyzete (üzemközpontja, életkora, esetleges állatállománya, stb.) és a megvásárolni tervezett föld viszonylatában kell meghatározni és nem mellesleg magába az adásvételi szerződésbe is bele kell foglalni, hiszen más érdeklődők ehhez képest tudják meghatározni saját elővásárlási ranghelyüket. Az elővásárlási ranghely pontos és mielőbbi meghatározása azért is fontos, mert akár magát a vásárlási döntést is befolyásolhatja, hiszen ha egy relatíve nagy földforgalommal bíró helyen vásárolnánk és nincs előkelő ranghelyünk, az valószínűsíti, hogy akár több elővásárló-jelölt is meg tud majd előzni minket a rangsorban.
4.) Az adásvétellel járó összes költség kiszámítása
Ne feledjük, hogy a vételár csak egy összetevője a földvásárlás költségeinek. Emellett vevőként számolnunk kell még olyan díjakkal is, mint az ügyvédi közreműködés költsége, a földhivatali eljárás díja (jelenleg alapesetben 6600 Ft ingatlanonként), valamint az esetleges vagyonszerzési illeték költsége. Annak is érdemes utánanézni, hogy kell-e valamilyen helyi adót fizetni a megvásárolni fizetett föld után, ami szintén a kiadásainkat növelheti. Ugyanígy, a használat formájától és a gazdálkodási formától függően érdemes a földből származó jövedelmeinket esetlegesen terhelő személyi jövedelemadót is előzetesen kalkulálni. Emellett további állandó költségként jelentkezhet akár már a birtokba lépéstől a mezőgazdasági biztosítás díja vagy akár a terület öntözésével járó kiadások is. Ha pedig hitelt vennénk igénybe a földvásárláshoz, akkor javasolt már az adásvételi szerződés megkötése előtt egyeztetni a hitelt nyújtó pénzintézettel és felmérni a hitel felhasználásával összefüggő feltételeket és költségeket is.
5.) Földhasznosítás hosszú távon
A földtulajdon-szerzés általában egy hosszú távra szóló döntés, ezért érdemes jó előre átgondolni a tervezett hasznosítási módot mind a bevételeink és költségeink tervezése, mind saját földművelési tevékenységünk szempontjából. Teljesen máshogy alakulnak pl. az előző pontban említett adózási kötelezettségek egy hosszú távra haszonbérbe bérbeadott terület és egy, a tulajdonos által megművel föld esetén. Az erdők kapcsán az üzemtervi előírások alapvetően meghatározzák a művelés peremfeltételeit, de ehhez képest is több gazdálkodási döntést meg kell hozni, pl. harmadik személy bevonásáról és annak formájáról a gazdálkodásba. Érdemes a tervezett földhasználati módozatot idejében összehangolni az egyéb gazdálkodási terveinkkel (pl. állatlétszám várható jövőbeni növekedése miatt elemelkedő takarmány-szükséglet, stb.) és a meglévő partneri szerződéseinkkel is. 2023. január 1-jétől pedig felmerülhet a majdani gazdaságátadás kérdéskörének időben történő rendezése is, amely szintén érinti a tulajdonunkban álló földek sorsát is, de erről részletesen majd egy későbbi posztban értekezünk.
Fontos tehát, hogy időben vizsgáljuk meg a földvásárlás lehetséges kockázatait, mérjük fel az azzal járó összes költséget, tervezzünk minél hosszabb távra a hasznosítási stratégiánkkal és időben kérjünk megfelelő jogi segítséget egy tapasztalt szakembertől, mindezek hozzásegíthetnek a megfelelő földvásárlási döntéshez és így minimalizálhatjuk a ránk váró kockázatokat.
Forrás: Föld Körüli Pálya
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV