Mezőgazdaság
Kulcskérdés az élelmiszer-ellátás biztosítása
Az orosz – ukrán háború miatt az agrártárca kiemelt figyelemmel kíséri a gabonapiac helyzetét
Agrárminisztérium: Az élelmiszer-ellátás biztonságát semmi nem veszélyeztetheti, ezért az agrártárca kiemelt figyelemmel kíséri a gabonapiac helyzetét – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Portfolio Agrárium 2022 konferenciáján, szerdán, Kecskeméten.

Az orosz – ukrán háború miatt az agrártárca kiemelt figyelemmel kíséri a gabonapiac helyzetét (Kép: Fotó: Fekete István – AM)
Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy három nagy feladat áll az agrárium előtt 2022-ben. Egyrészt kezelni kell a jelenlegi, orosz-ukrán háború által is okozott gazdasági helyzetet, másrészt tovább kell folytatni a Megújuló vidék, megújuló agrárium program végrehajtását, valamint el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet és fel is kell készülni annak alkalmazására is. Hozzátette, a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a megváltozott kereslet-kínálati viszonyokhoz, az alapanyag-ellátás okozta kihívásokhoz és az elszabadult energiaárakhoz is. Ezért nem véletlen, hogy a kormány szigorúan figyeli a hazánkból kimenő gabona és olajos magvak exportját. Feldman Zsolt üdvözölte az ellátás biztonsága érdekében részben magyar kezdeményezésre is meghozott uniós döntéseket, melyek közül kiemelendő a zöldítési feltételek enyhítése.
Az államtitkár a Megújuló vidék megújuló agrárium programmal kapcsolatosan arra tért ki, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően 2020 vége óta 2000 milliárd forint értékben hirdettek meg pályázatokat az elmúlt időszakban, amiből 1460 milliárdnyit már le is kötöttek. Ennek keretében példaként említette, hogy 156 milliárd forint jut a precíziós gazdálkodás fejlesztésére, 117 milliárd a nagy élelmiszeripari üzemek megújítására, 377 milliárd a nagy állattartó telepek beruházásaira, 102 milliárd a terménytárolók és szárítók megvalósítására, és 70 milliárd a kertészeti üzemekre. A tavaly elindított program következtében több ezer gazdálkodó valósíthatja meg terveit. Kifejtette, a projektek megvalósítását minden eszközzel ösztönözni kell, az agrártárca célja ugyanis a teljes magyar agrárium és élelmiszeripar átfogó technológiai megújítása, ami levetővé teszi, hogy a versenytársainkhoz képest eredményesebben tudjunk termelni. Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy az öntözéssel és a vízgazdálkodással kapcsolatos pályázatok, valamint az erdőgazdálkodók számára kiírt felhívások az idei esztendőben folyamatosan elérhetők. Hangsúlyozta, szerdán megnyílt az egységes kérelmek kitöltési felülete. A termelők 40 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan igényelhetnek támogatást, több adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíthetnek, valamint kifizetési kérelmet is beadhatnak.
Az államtitkár a Közös Agrárpolitika stratégiai terveiről szólva elmondta, hogy a dokumentumot tavaly év végén küldte meg hazánk az Európai Bizottságnak. A magyar gazdák fejlesztési céljaira építő anyag született, amely a zöld előírásoknak is megfelel, köszönhetően a megemelt társfinanszírozás biztosította lehetőségeknek. Magyarország éppen ezért abban érdekelt, hogy Brüsszel minél hamarabb lezárja a tárgyalásokat. A gazdálkodók érdekét szolgálja, hogy a stratégiát még a nyáron elfogadják, így az őszi mezőgazdasági munkálatokra és a további agráriumot érintő feladatokra sokkal jobban fel tudjanak készülni az érintettek – fűzte hozzá Feldman Zsolt.
Forrás: Agrárminisztérium
Mezőgazdaság
Száj- és körömfájás – mi várható?
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra
A veol.hu kérésére a Verga, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatást adott arról, érinti-e a társaság munkáját a hazánkban március elején jelentkezett járvány. A száj- és körömfájást ugyanis nem csak a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske kaphatja el, a rendkívül fertőző, vírusos betegségre fogékonyak a szarvasfélék és a vaddisznó is.

Fotó: Pixabay
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány figyelése, különösen azért, mert megfertőződhetnek a száj- és körömfájással, amikor a háziállatokkal közös legelőket használnak vagy a közvetlen érintkezés révén – áll a Veszprém vármegyei hírportálhoz eljuttatott tájékoztatásban.
A betegség fő tünetei közé tartozik
- a láz,
- az étvágytalanság,
- a nyálzás,
- a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken.
A száj- és körömfájás vírusa képes tartósan fennmaradni a környezetben és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre és emberekre. Ám elpusztítható kereskedelmi fertőtlenítőszerekkel, így alapos tisztítással és fertőtlenítéssel csökkenthető a fertőzés kockázata. A Bakonyban kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás, erdőjárás után fertőtlenítik a ruházatukat és a cipőjüket.
A Verga szerint lényeges, hogy a vadászoknak fertőtleníteniük kell felszerelésüket, különösen, ha másik területről érkeznek.
A vírus vadgazdálkodási következménye lehet a vadászat és a vadhús forgalmazásának korlátozása fertőzött területen.
A vírus továbbterjedésének megakadályozása érdekében hatósági intézkedések, például kilövési tilalom vagy fokozott monitorozás léphet életbe.
Veszprém vármegyében az említett intézkedések a tájékoztatás időpontjában (március 17.) nem voltak hatályban. Érdemes azonban folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel mind a vadállományt, mind a háziállatokat – hangsúlyozza a Verga.
A járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán lehet tájékozódni.
Szerző: Rományi Zita – VEOL – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely növényvédő szerek alkalmazhatóak a durumbúza kultúrában. Az engedélyező hatóság állásfoglalása szerint a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyük alapján a „búza” vagy „őszi búza” kultúrában engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása a durum- és tönkölybúza kultúrákban is megengedett.

Érdemes használni a Nébih növényvédő szerek adatbázisát. Kattints a képre és próbáld ki! Fotó: Agro Jager
A gyomirtó szerek alkalmazásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a (tavaszi, illetve őszi) durum- és tönkölybúza sokkal érzékenyebb a herbicides kezelésekre, mint az őszi búza.
Fontos tudni, hogy a durum- és tönkölybúza kultúrákban felhasználható növényvédő szerek kijuttatását megelőzően, javasolt a fitotoxicitás kockázatáról az engedélytulajdonossal és a fajta fenntartóval is konzultálni, ellenkező esetben gyomirtó szerek vonatkozásában akár a kultúrnövény pusztulása is bekövetkezhet.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN) a búzában engedélyezett növényvédőszerek durumbúzában és tönkölybúzában is kiválaszthatóak, viszont az élelmezésügyi várakozási időt (ÉVI) a gazdálkodónak szükséges beírni, az nem jelenik meg automatikusan mivel nem szerepel az okiratban durumbúza vagy tönkölybúza hasznosítás. Ilyen esetben az őszibúza/búza mellett szereplő ÉVI-t kell beírniuk a kitöltőknek.
A durumbúza és tönkölybúza hasznosítások kódjai az alábbiak:
KAL04 Őszi durumbúza
KAL05 Tavaszi durumbúza
KAL06 Őszi tönkölybúza
KAL07 Tavaszi tönkölybúza
Forrás: Nébih
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Vermes Tibor / AM
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.
Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.

Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274
A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.

Őshonos erdőtársulásaink megőrzése az erdész szakma egyik főfeladata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.

Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.
A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Agrárminisztérium