További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Mezőgazdaság
Nobel-díjas biokémikus kapta az uDEsia-díjat
Avram Hershko magyar származású izraeli biokémikus kapta idén az University of Debrecen Science Impact Award (uDEsia) díját. (Kép: Debreceni Egyetem)
Az ünnepélyes díjátadó ceremónián Tőzsér József, a Debreceni Egyetem mb. élettudományokért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese bemutatta a Nobel-díjas szakember tudományos életútját. Avram Hershko, a haifai Israel Institute of Technology Rappaport Family kutatóintézetének professzora, valamint a New York University patológiaprofesszora.
Az elismerést szerdán vehette át a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesétől Avram Hershko magyar származású izraeli biokémikus, a haifai egyetem professzora. (Kép: Debreceni Egyetem)
A Debreceni Egyetem Szenátusa által létrehozott uDEsia-díj olyan Nobel-díjas vagy azzal ekvivalens elismeréssel rendelkező kutatónak adományozható, aki az egyetem kutatóival, kutatói közösségeivel – az egyetemen művelt bármely tudományterületen – tudományos kapcsolatban van, és vállalja, hogy az egyetem Tudományos Tanácsadó Testületének (Scientific Advisory Board) tagja lesz, és a tanácsadó testület tagjaként segíti az intézmény tudományos színvonalának emelését. A felterjesztett vállalja továbbá, hogy az egyetem hallgatóinak a graduális vagy posztgraduális képzésben tantermi órát ad.
Kép: Debreceni Egyetem
2004-ben két kutatótársával, az amerikai Irwin Rose-zal és az izraeli Aaron Ciechanoverrel megosztva kapta meg a Nobel-díjat azoknak a biokémiai mechanizmusoknak az azonosításáért, melyek során az ubiquitin molekulák elkülönítik a leépülésre, pusztulásra ítélt fehérjemolekulákat, majd a sejtek lebontják a számukra feleslegessé váló fehérjéket. Az ubiquitin szabályozó fehérje többféle gyulladásos betegség gyógyítására alkalmas, valamint a csontvelőrák, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór gyógyításában is alapvető szerepet játszhat.
Kép: Debreceni Egyetem
A kémikus szaktekintély a díjátadás előtt egy nappal „Az ubiquitin rendszer szerepe az egészségben és a betegségekben” címmel tartott előadást a Debreceni Egyetem Élettudományi épületében a DE hallgatóinak és oktatóinak. Avram Hershko a hirek.unideb.hu-nak kiemelte, hogy az elismerésnek köszönhetően még szorosabb együttműködést szeretne folytatni a Debreceni Egyetemmel.
A Debreceni Egyetem az egyik legjelentősebb felsőoktatási intézmény Magyarországon, és Európában is egyre meghatározóbb szerepet tölt be, ezért is nagy megtiszteltetés számomra ez az elismerés. Fontos, hogy a kutatási eredményeinket, tapasztalatainkat megoszthassuk a Debreceni Egyetem szakembereivel, és ennek érdekében folyamatosan kapcsolatban vagyok az intézménnyel. Egyre több izraeli diák tanul a Debreceni Egyetemen, azt gondolom, hogy ez az elismerés újabb utakat nyithat a haifai intézmény és a Debreceni Egyetem közötti együttműködésben is. A kutatói munka nagyon izgalmas foglalkozás, mert általa megismerhetők a természet titkai. Fontos, hogy a fiatalok érezzék annak jelentőségét, hogy tudományos tevékenységük révén jobbá tehetik a világot – fogalmazott a professzor.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta: fontos, hogy a Debreceni Egyetem által kitüntetettek köre világszerte elismert szakemberekkel, Nobel-díjasokkal bővüljön, hiszen ők nagy mértékben segíthetik az intézmény nemzetközi megítélését.
Kép: Debreceni Egyetem
Hershko professzor személye garanciát jelent arra, hogy a Debreceni Egyetemen zajló biokémiai kutatások magasabb szintre érjenek. Jelentős tudományos sikereket lehet majd elérni a jövőben azzal, hogy a Debreceni Egyetem együtt dolgozhat a professzor saját laboratóriumával – mondta el a DE tudományos rektorhelyettese.
A 2019-ben alapított kitüntetést eddig két Nobel-díjas szaktekintély kapta meg az intézménytől: Stefan Hell német fizikus, a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója, valamint Ariah Warshel izraeli-amerikai biokémikus, az Amerikai Tudományos Akadémia és a brit Királyi Kémiai Társaság tagja, valamint a svéd Uppsala Egyetem tiszteletbeli doktora.
Forrás: Debreceni Egyetem
***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról
Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda

