Keressen minket

Mezőgazdaság

Nobel-díjas biokémikus kapta az uDEsia-díjat

Közzétéve:

Debreceni Egyetem: Avram Hershko világhírű izraeli kémikus kapta idén az University of Debrecen Science Impact Award (uDEsia) díjat a Debreceni Egyetemen. A Nobel-díjas kutató az intézmény legjelentősebb tudományos elismerését Csernoch László tudományos rektorhelyettestől vehette át.

Avram Hershko magyar származású izraeli biokémikus kapta idén az University of Debrecen Science Impact Award (uDEsia) díját. (Kép: Debreceni Egyetem)

Az ünnepélyes díjátadó ceremónián Tőzsér József, a Debreceni Egyetem mb. élettudományokért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese  bemutatta a Nobel-díjas szakember tudományos életútját. Avram Hershko, a haifai Israel Institute of Technology Rappaport Family kutatóintézetének professzora, valamint a New York University patológiaprofesszora.

Az elismerést szerdán vehette át a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesétől Avram Hershko magyar származású izraeli biokémikus, a haifai egyetem professzora. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Szenátusa által létrehozott uDEsia-díj olyan Nobel-díjas vagy azzal ekvivalens elismeréssel rendelkező kutatónak adományozható, aki az egyetem kutatóival, kutatói közösségeivel – az egyetemen művelt bármely tudományterületen – tudományos kapcsolatban van, és vállalja, hogy az egyetem Tudományos Tanácsadó Testületének (Scientific Advisory Board) tagja lesz, és a tanácsadó testület tagjaként segíti az intézmény tudományos színvonalának emelését. A felterjesztett vállalja továbbá, hogy az egyetem hallgatóinak a graduális vagy posztgraduális képzésben tantermi órát ad.

Kép: Debreceni Egyetem

2004-ben két kutatótársával, az amerikai Irwin Rose-zal és az izraeli Aaron Ciechanoverrel megosztva kapta meg a Nobel-díjat azoknak a biokémiai mechanizmusoknak az azonosításáért, melyek során az ubiquitin molekulák elkülönítik a leépülésre, pusztulásra ítélt fehérjemolekulákat, majd a sejtek lebontják a számukra feleslegessé váló fehérjéket. Az ubiquitin szabályozó fehérje többféle gyulladásos betegség gyógyítására alkalmas, valamint a csontvelőrák, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór gyógyításában is alapvető szerepet játszhat.

Kép: Debreceni Egyetem

A kémikus szaktekintély a díjátadás előtt egy nappal „Az ubiquitin rendszer szerepe az egészségben és a betegségekben” címmel tartott előadást a Debreceni Egyetem Élettudományi épületében a DE hallgatóinak és oktatóinak. Avram Hershko a hirek.unideb.hu-nak kiemelte, hogy az elismerésnek köszönhetően még szorosabb együttműködést szeretne folytatni a Debreceni Egyetemmel.

A Debreceni Egyetem az egyik legjelentősebb felsőoktatási intézmény Magyarországon, és Európában is egyre meghatározóbb szerepet tölt be, ezért is nagy megtiszteltetés számomra ez az elismerés. Fontos, hogy a kutatási eredményeinket, tapasztalatainkat megoszthassuk a Debreceni Egyetem szakembereivel, és ennek érdekében folyamatosan kapcsolatban vagyok az intézménnyel. Egyre több izraeli diák tanul a Debreceni Egyetemen, azt gondolom, hogy ez az elismerés újabb utakat nyithat a haifai intézmény és a Debreceni Egyetem közötti együttműködésben is. A kutatói munka nagyon izgalmas foglalkozás, mert általa megismerhetők a természet titkai. Fontos, hogy a fiatalok érezzék annak jelentőségét, hogy tudományos tevékenységük révén jobbá tehetik a világot – fogalmazott a professzor.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta: fontos, hogy a Debreceni Egyetem által kitüntetettek köre világszerte elismert szakemberekkel, Nobel-díjasokkal bővüljön, hiszen ők nagy mértékben segíthetik az intézmény nemzetközi megítélését.

Hershko professzor személye garanciát jelent arra, hogy a Debreceni Egyetemen zajló biokémiai kutatások magasabb szintre érjenek.  Jelentős tudományos sikereket lehet majd elérni a jövőben azzal, hogy a Debreceni Egyetem együtt dolgozhat a professzor saját laboratóriumával – mondta el a DE tudományos rektorhelyettese.

A 2019-ben alapított kitüntetést eddig két Nobel-díjas szaktekintély kapta meg az intézménytől: Stefan Hell német fizikus, a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója, valamint Ariah Warshel izraeli-amerikai biokémikus, az Amerikai Tudományos Akadémia és a brit Királyi Kémiai Társaság tagja, valamint a svéd Uppsala Egyetem tiszteletbeli doktora.

Forrás: Debreceni Egyetem

***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Mezőgazdaság

75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején

Az AKI adatokat közölt a magyar élőmarha-exportról

Published

on

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2026 január–márciusában a szarvasmarhák vágása 16,4 százalékkal nőtt a 2025. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás több mint felét adó tehenek vágása 26,3 százalékkal, az üszőké 13,6 százalékkal növekedett.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal (20,7 ezer tonna), értéke 39,5 százalékkal emelkedett 2026 január–márciusában 2025 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,3 százalékkal (2,3 ezer tonna), értéke 14,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Szlovákiából és Litvániából származott. A marhahúsexport mennyisége 74,7 százalékkal (8,4 ezer tonna) nőtt. A marhahúsimport volumene 3,1 ezer tonna volt, nem változott számottevően, míg értéke 28,7 százalékkal emelkedett a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 2272 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2026 1–17. hetében, 26 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágóüsző és a vágótehén ára egyaránt 27,2 százalékkal volt magasabb a vizsgált időszakban.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos a hazai juhállomány védelme

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.

Published

on

A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH

A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.

Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.

A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.

A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.

Published

on

A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.

A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.

A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

A felhvívás ide kattintva érhető el.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom