Keressen minket

Mezőgazdaság

Nobel-díjas biokémikus kapta az uDEsia-díjat

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Debreceni Egyetem: Avram Hershko világhírű izraeli kémikus kapta idén az University of Debrecen Science Impact Award (uDEsia) díjat a Debreceni Egyetemen. A Nobel-díjas kutató az intézmény legjelentősebb tudományos elismerését Csernoch László tudományos rektorhelyettestől vehette át.

Avram Hershko magyar származású izraeli biokémikus kapta idén az University of Debrecen Science Impact Award (uDEsia) díját. (Kép: Debreceni Egyetem)

Az ünnepélyes díjátadó ceremónián Tőzsér József, a Debreceni Egyetem mb. élettudományokért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese  bemutatta a Nobel-díjas szakember tudományos életútját. Avram Hershko, a haifai Israel Institute of Technology Rappaport Family kutatóintézetének professzora, valamint a New York University patológiaprofesszora.

Az elismerést szerdán vehette át a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesétől Avram Hershko magyar származású izraeli biokémikus, a haifai egyetem professzora. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Szenátusa által létrehozott uDEsia-díj olyan Nobel-díjas vagy azzal ekvivalens elismeréssel rendelkező kutatónak adományozható, aki az egyetem kutatóival, kutatói közösségeivel – az egyetemen művelt bármely tudományterületen – tudományos kapcsolatban van, és vállalja, hogy az egyetem Tudományos Tanácsadó Testületének (Scientific Advisory Board) tagja lesz, és a tanácsadó testület tagjaként segíti az intézmény tudományos színvonalának emelését. A felterjesztett vállalja továbbá, hogy az egyetem hallgatóinak a graduális vagy posztgraduális képzésben tantermi órát ad.

Kép: Debreceni Egyetem

2004-ben két kutatótársával, az amerikai Irwin Rose-zal és az izraeli Aaron Ciechanoverrel megosztva kapta meg a Nobel-díjat azoknak a biokémiai mechanizmusoknak az azonosításáért, melyek során az ubiquitin molekulák elkülönítik a leépülésre, pusztulásra ítélt fehérjemolekulákat, majd a sejtek lebontják a számukra feleslegessé váló fehérjéket. Az ubiquitin szabályozó fehérje többféle gyulladásos betegség gyógyítására alkalmas, valamint a csontvelőrák, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór gyógyításában is alapvető szerepet játszhat.

Kép: Debreceni Egyetem

A kémikus szaktekintély a díjátadás előtt egy nappal „Az ubiquitin rendszer szerepe az egészségben és a betegségekben” címmel tartott előadást a Debreceni Egyetem Élettudományi épületében a DE hallgatóinak és oktatóinak. Avram Hershko a hirek.unideb.hu-nak kiemelte, hogy az elismerésnek köszönhetően még szorosabb együttműködést szeretne folytatni a Debreceni Egyetemmel.

A Debreceni Egyetem az egyik legjelentősebb felsőoktatási intézmény Magyarországon, és Európában is egyre meghatározóbb szerepet tölt be, ezért is nagy megtiszteltetés számomra ez az elismerés. Fontos, hogy a kutatási eredményeinket, tapasztalatainkat megoszthassuk a Debreceni Egyetem szakembereivel, és ennek érdekében folyamatosan kapcsolatban vagyok az intézménnyel. Egyre több izraeli diák tanul a Debreceni Egyetemen, azt gondolom, hogy ez az elismerés újabb utakat nyithat a haifai intézmény és a Debreceni Egyetem közötti együttműködésben is. A kutatói munka nagyon izgalmas foglalkozás, mert általa megismerhetők a természet titkai. Fontos, hogy a fiatalok érezzék annak jelentőségét, hogy tudományos tevékenységük révén jobbá tehetik a világot – fogalmazott a professzor.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta: fontos, hogy a Debreceni Egyetem által kitüntetettek köre világszerte elismert szakemberekkel, Nobel-díjasokkal bővüljön, hiszen ők nagy mértékben segíthetik az intézmény nemzetközi megítélését.

Hershko professzor személye garanciát jelent arra, hogy a Debreceni Egyetemen zajló biokémiai kutatások magasabb szintre érjenek.  Jelentős tudományos sikereket lehet majd elérni a jövőben azzal, hogy a Debreceni Egyetem együtt dolgozhat a professzor saját laboratóriumával – mondta el a DE tudományos rektorhelyettese.

A 2019-ben alapított kitüntetést eddig két Nobel-díjas szaktekintély kapta meg az intézménytől: Stefan Hell német fizikus, a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója, valamint Ariah Warshel izraeli-amerikai biokémikus, az Amerikai Tudományos Akadémia és a brit Királyi Kémiai Társaság tagja, valamint a svéd Uppsala Egyetem tiszteletbeli doktora.

Forrás: Debreceni Egyetem

***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.

A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.

A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.

A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.

A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom