Keressen minket

Mezőgazdaság

Májusi eső – ez kellene, de nagyon

Közzétéve:

OMSZ: Bár örömteli, hogy idén a Fagyosszentek meleget hoznak, nem hideget, viszont a májusi arannyal, a csapadékkal ismét sok a probléma. Mert az elmúlt napokban ugyan többfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, de igen nagy területi változékonyság mellett jelentős területek maradtak szárazon. Sajnos a folytatásban sem valószínű országos, áztató eső, a pénteken és kedden várható hidegfrontok hoznak majd újabb elszórt záporokat. Ezen túl azonban száraz marad az idő.

A múlt hét második felétől mérsékelten meleg, záporos időben volt részünk. A gyakran megnövekvő gomolyfelhőzetből csütörtöktől keddig minden nap kialakultak az országban kisebb-nagyobb számban záporok, zivatarok. A csapadék mennyiségét nagy területi változékonyság jellemezte, kis területen belül is jelentős különbségek alakultak ki. Az elmúlt tíz nap zivataros időszakának csapadékmennyisége a 20 mm-t csak egy-egy felhőszakadással érintett foltban haladta meg, de 10 mm-nél nagyobb mennyiség is csak kevés helyen, főként a Dunántúl nyugati-északnyugati harmadán, az Északi-középhegységben és néhol az Alföldön esett (1. ábra).

1. ábra: 10 napos csapadékösszeg 2022. május 11-ig (mm) /Ábra: OMSZ/

Ugyanakkor nagy területen egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés eső hullott. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege ismét egyre nagyobb területen mutat hiányt az országban (2. ábra).

2. ábra: A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2022. május 11-ig (mm) /Ábra: OMSZ/

A talajok felszín közeli rétege a legtöbb helyen sokat veszített nedvességtartalmából az egy héttel korábbi állapotokhoz képest, de egy-egy hevesebb zápor által érintett helyen természetesen nőtt a nedvességtartalom, nagyok a különbségek az országban (3. ábra).

3. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. május 10-én (%)

Például a már régóta száraz Kisalföld egy része is jól megázott, így Mosonmagyaróvár és a Győr melletti Pér is, miközben a két település között, így Győrzámoly térségében is folytatódott az aszály. A legszárazabb a fölső 20 cm-es réteg a Bodrogköz-Rétköz térségében, a Tisza-tó széles környékén, a déli határszélen és helyenként a Szigetközben. A mélyebb talajrétegek még tartalmaznak nedvességet, de az előző térségekben (Gyöngyös környékével kiegészítve) egyre nagyobb a probléma (4. ábra).

4. ábra : Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 50 cm-es rétegében 2022. május 10-én (%) /Ábra: OMSZ/

A napi átlaghőmérséklet meghaladta az ilyenkor szokásos értékeket, az ország nagy részén a 22-25 fok közötti maximumok ezen a héten tovább emelkedtek, szerdán már 26-28 fokos értékek voltak a jellemzőek. A minimumok is 10 fok körül alakultak.

Az áprilisi csapadék és az egyre magasabb hőmérsékletek hatására az őszi vetések jellemzően szépen fejlődtek az elmúlt időszakban. Az őszi árpa már kalászol, a búzán megjelent a zászlóslevél, a repce virágzik (5. ábra).

5. ábra: Virágzó repce Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila OMSZ)

Ezeknek a növényeknek is nagyon jól jönne a csapadék, különösen ott ahol, nem esett az elmúlt napokban, de az ország nagyobb részén a mélyebb rétegekből még tudnak nedvességet fölszívni. Sokkal inkább szüksége lenne az áztató esőre a Miskolc környékén még 2-4 leveles napraforgónak (6. ábra)

6. ábra: Napraforgó Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila OMSZ)

és a többnyire 3 leveles kukoricának (7. ábra). Ez utóbbiból van olyan tábla, ahol a növény még ki sem kelt, és a poros talajban nem is jut nedvességhez.

7. ábra: Kukorica Miskolc térségében 2022. május 6-án (fotó: Kovács Attila OMSZ)

A gyümölcsfákon a terméskezdemények fejlődnek, mutatja magát a termés (8. és 9. ábra), az akác virágzása a héten helyenként már elkezdődik.

8. ábra: Kajszi terméskezdemények Miskolc térségében 2022. május 7-én (fotó: Kovács Attila OMSZ)

9. ábra: Mandula terméskezdemények Miskolc térségében 2022. május 7-én (fotó: Kovács Attila OMSZ)

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken az április második felére jellemző állapotot láthatjuk. Sajnos a felhőzet miatt most is sok az adathiányos fehér folt a térképeken, az azonban egyértelműen kivehető, hogy ekkorra már kizöldült az ország. A zöldülés mértéke azonban nem egyenletes. Az áprilisban is száraz kisalföldi tájakon, illetve Szeged környékén az előző időszakhoz képesti változást mutató térképen is vörös foltok figyelhetők meg, ami a zöld tömeg mennyiségének csökkenését jelzi. Ez elég szokatlan áprilisban, és egyértelműen az aszály hatását mutatja. Az anomália térképen a nagy területre kiterjedő vörös foltok a vegetáció elmaradását jelzik a sokéves átlaghoz képest. Ez a jelenség főként középhegységeinkben, az erdőkkel borított területeken volt szembetűnő április végén.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 140 és 180 foknap között alakulnak, intenzíven növekednek. Az idei értékek már 20-50 foknappal magasabbak, mint 2021-ben ilyenkor, de a sokéves átlagtól még mindig 10-30 foknappal elmaradnak. Bár a lemaradás csökken, de továbbra is azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál néhány nappal korábban, az ilyenkor a szokásosnál viszont ugyanennyivel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramon* (10. ábra).

10. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2022. május 11-ig (részletes magyarázat a szövegben) /Ábra: OMSZ/

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május elején záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben az optimális értéknek megfelelő, de az ország nagyobb részén 70-120 mm-rel elmarad attól, sőt, néhol 170 mm körüli a hiány, azaz az ideális mennyiségnek csak a fele hullott le.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, és gyors növekedésnek indult a hőösszeg.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra).

11. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. május 11-ig (részletes magyarázat a szövegben) /Ábra: OMSZ/

Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket.  Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május első dekádjában csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál kevesebb csapadék hullott mostanáig, és vannak tájak, ahol már most kritikusan száraz a talaj felszín közeli rétege, ahonnan jelenleg a kukorica a nedvességet gyűjti. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg.

A következő egy hét során előre láthatólag két hidegfront érkezik északnyugat felől térségünkbe, egy pénteken, majd a második jövő hét kedden. Ez azt is jelenti, hogy országos, áztató, eső nem valószínű, csak záporok, zivatarok kialakulására lehet számítani elsősorban ezen a két napon. E miatt a csapadék mennyisége kevés lesz, a szükségesnél jóval kevesebb, területi eloszlása pedig egyenetlen lesz. Kisebb foltokban 10-20 mm is hullhat, de nagy területek várhatóan szárazon maradnak. A talaj az ország nagyobb részén tovább veszít nedvességtartalmából. Bár pénteken főleg északon visszaesik a hőmérséklet, de a hét végére visszatér a nyáriasan meleg idő. A keddi hidegfront hozhat majd jelentősebb lehűlést, a minimumok csütörtökre helyenként 5 fok alá csökkenhetnek.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Forrás: OMSZ

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom