Mezőgazdaság
A gazdálkodóknak szembe kell nézniük a negyedik mezőgazdasági forradalommal
A mezőgazdaság komoly változások és kihívások előtt áll.
CIB Bank: Hatalmas változások küszöbén állunk. A mezőgazdaság sikerének és fenntarthatóságának érdekében a gazdálkodóknak is át kell esniük a digitális átalakuláson
A mezőgazdaság komoly változások és kihívások előtt áll. A világ népessége 2050-re eléri a tízmilliárd főt, ami az élelmiszertermelés 70%-os növelését teszi szükségessé. Ráadásul a mezőgazdaságnak „zöldebbé” kell válnia: jelenleg az agrárágazat termeli az Európai Unió (EU) teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10%-át.
Az EU 2020-ban bejelentett „Farmtól az asztalig” elnevezésű stratégiájához hasonló kezdeményezések azt célozzák, hogy az élelmiszereket fenntarthatóbb módon állítsuk elő. Emellett az Európai Parlament a biodiverzitás védelme érdekében a növényvédő szerek használatának visszaszorítására törekszik, és 2030-ig növelni kívánja a biogazdálkodás arányát a művelésbe vont területeken.
Az EU agrárágazata nemcsak a világot táplálja, hanem a gazdaságot is. 2020-ban az EU teljes GDP-jének 1,3%-át tette ki, ami a becslések szerint 178,4 milliárd euró bruttó hozzáadott értéknek felel meg.
Az új technológiák és gazdálkodási módszerek alkalmazásával a termelők tovább növelhetik a termelékenységet, miközben csökkentik a tevékenységük környezetre gyakorolt hatását.
A növényvédő szerek alternatívái
A mezőgazdaság egyik legnagyobb – és egyben legrégebb óta fennálló – problémája a kártevők elleni védekezés. Az ágazat még mindig túlnyomórészt kémiai növényvédő szereket alkalmaz: 2018-ban az európai piac 12,3 milliárd dolláros bevételének 89,6%-át tették ki a hagyományos növényvédő szerek, míg a természetes alternatívák mindössze 11,4%-ot. Az Unió azonban a Farmtól az asztalig stratégia keretében 2030-ig a felére csökkentené a növényvédő szerek használatát, miközben a biopeszticidek fokozatos térnyerése is megfigyelhető.
Az átállás a környezetkímélőbb eljárásokra talán a növényekből vagy mikrobákból kivont bioherbicidek területén érhető tetten a leginkább. Ezek forgalma várhatóan 19,9%-os növekedéssel 2023-ra eléri az 1,5 milliárd dollárt, piaci részesedésük pedig a 10,3%-ot (szemben a 2018-as 589 millió dollárral, illetőleg 4,8%-os részesedéssel). Az előrejelzések szerint a biofungicidekből származó bevételek 2023-ra 474 millió dollárt tesznek ki, ami 3,3%-os részesedésnek felel meg a teljes növényvédőszer-piacon, míg a bioinszekticidek forgalma 681 millió dollárra várható, ami 4,8%-os piaci részesedést jelent.
A „zöld” mezőgazdaság a biopeszticidek mellett a biostimulánsok és a biotrágyák használatát is szorgalmazza, amelyek célja elősegíteni a növények növekedését. Az európai biostimuláns-gyártók szövetsége (EBIC) közbenjárt a biotrágyákkal kapcsolatos számos szabályozás egyszerűsítése érdekében, így remélhetőleg most már létrejöhet egy jól szervezett piac.
Az Intesa Sanpaolo számos startup vállalkozást finanszírozott, így például a francia Toopi Organics céget, amely az emberi vizelet nem vegyi műtrágyák előállítására alkalmas, mikrobiológiai átalakítására dolgozott ki egy eljárást. A folyamatosan növekvő érdeklődés és beruházási kedv miatt a Frost & Sullivan nagyon ígéretesnek tartja ezt az ágazatot, amelynek értéke 2019-ben 1 milliárd dollár tett ki, 2025-ig pedig várhatóan 12,6%-kal növekszik.
Technológiai előnyök
A mezőgazdasági technológia fejlődése nagyban elősegítheti, hogy átláthatóvá, biztonságossá, hatékonnyá és fenntarthatóvá tegyük az élelmezési rendszereket a teljes értéklánc mentén. Ezáltal csökkenthető a pazarlás, nő a termelékenység, megszilárdul a vásárlói bizalom és emelkednek a haszonkulcsok.
A precíziós gazdálkodás meghatározó technológiai megoldásai közé tartozik a dolgok internete és a mesterséges intelligencia: ezek lehetővé teszik, hogy az elemzőeszközök az adatokat gépi tanulással feldolgozzák és továbbítsák olyan intelligens rendszereknek, amelyek ennek alapján épp a megfelelő mennyiségű műtrágyát és vizet tudják kijuttatni a földekre.
Fontos szerep jut az automatizált traktoroknak is, mert javítják a munka hatékonyságát, növelik a termelékenységet és csökkentik a költségeket.
A mezőgazdasági robotika megkerülhetetlen növekedési terület. Globális piacának összértéke a Statista közlése szerint a 2020-as 7,4 milliárd dollárról 2025-ig várhatóan 20,6 milliárd dollárra emelkedik, amikor is a szállítási volumen az előrejelzések szerint meghaladhatja az 560 000 darabot. A tejipar már most is széles körben alkalmaz robotizált rendszereket, de az elkövetkező öt évben várhatóan a gyomirtás, a betakarítás és a szedés is felzárkózik mellé.
A fenntartható gazdálkodás megvalósítása
A mezőgazdaság szempontjából az egyik legnagyobb kihívás, hogy a növekvő népesség számára elegendő mennyiségű, változatos, biztonságos és egészséges élelmiszert biztosítson, a lehető legkisebbre csökkentve az ezzel járó káros környezeti hatásokat.
Az EU az egyetlen olyan jelentős mezőgazdasági régió a világon, amely csökkentette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, azonban még így is a teljes kibocsátás 10,5%-áért felel. A „Farmtól az asztalig” stratégia is részét képezi az európai zöld megállapodásnak, amelyet a Covid-19 világjárványra válaszul indítottak el azzal a céllal, hogy 2050-re az EU klímasemlegessé váljon.
A precíziós gazdálkodás azzal járulhat hozzá ezeknek a céloknak az eléréséhez, hogy lehetővé teszi a kritikus jelentőségű inputok, például a föld, a víz, a műtrágya, a növényvédő szerek és az üzemanyag hatékonyabb felhasználását. Segíthet a mezőgazdaság szempontjából hatalmas problémát okozó pazarlás csökkentésében is: az EU-ban a megtermelt élelmiszer 20%-a megy kárba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés lehetőséget kínál ennek a problémának a kezelésére úgy, hogy eközben több mint 1 billió dollár hasznot hajt a világgazdaság számára. A körforgásos gazdaság megvalósításával a mezőgazdasági hulladékból biotermékek, például műtrágya, energia és anyagok nyerhetők. A kanadai Livestock Water Recycling például a gazdaságokból származó trágyából kinyeri a vizet, és olyan száraz, szilárd anyagokat állít elő, amelyek biotrágyaként felhasználhatók.
A körforgásos gazdaság nem csupán a mezőgazdaság környezeti problémáira kínál megoldásokat, hanem a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek és társtermékek felhasználásával elősegíti az innovációt, új üzleti eljárásokat alakít ki és új munkahelyeket teremt. Ez a gazdasági modell azonban csak úgy valósítható meg, ha felhasználjuk a technológia legújabb vívmányait.
A mezőgazdaság a világ egyik legrégebbi ágazata – ami azzal is jár, hogy technológiai fejlődés tekintetében néha lemarad. Sikerének és fenntarthatóságának érdekében a gazdálkodóknak fel kell vállalniuk a digitális átállást.
Ez a cikk az Intesa Sanpaolo Innovációs Központ mezőgazdasági, élelmiszer- és italágazati trendekről szóló jelentése alapján készült. Minden itt említett adat a jelentésből származik, hacsak másképp nem jelezzük.
Forrás: CIB Bank
Mezőgazdaság
Sopronban beváltak a terepmotorok
Szeptembertől terepmotoros rendőrök járőröznek a Soproni Parkerdő területén
Szeptembertől terepmotoros rendőrök járőröznek a Soproni Parkerdő területén. Egyiküket, Puklér András törzszászlóst, a Soproni Rendőrkapitányság baleseti helyszínelőjét elkísértük a Lővérekbe.
Tüzet tűzzel! Ha különféle hobbi-motorkerékpárosok belerondítanak egy természetvédelmi terület állagába és nyugalmába, akkor terepmotoros rendőröknek kell a kedvelt útvonalaikat szemmel tartani. A képlet egyszerű és a jelek szerint sikeres, hiszen a szeptemberi sajtótájékoztató óta eltelt időben nem érkezett bejelentés erdei gyalogutakat felszántó kvadokról és csendes rengetegben felbőgő krosszmotorokról a Soproni Parkerdő területéről.
A Soproni Rendőrkapitányság vezetése a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és Sopron Önkormányzata illetékeseinek bevonásával határozott a terepmotoros járőrszolgálatról, amelyhez két 650 köbcentis terepmotort biztosítottak. Egyiket sem matricázták fel, nem szerelték fel tárolódobozokkal, fény- és hangmodulokkal, a speciális rendészeti feladatkör ilyesmit nem is indokol.
– Hétköznap is ki szoktunk jönni, de elsősorban hétvégékre összpontosítunk, ha kellemes az időjárás. Jellemzően olyankor mennek tilosba a hobbimotorosok, de ezt csak korábbi bejelentésekből tudjuk. Amióta járőrözünk, nem mutatkoztak – foglalta össze egy bő hónap tapasztalatát Puklér András, aki három éve szolgál a Soproni-hegység és a Balfi-dombság közötti város kapitányságán. – Felszerelésemet követően négy éven át voltam a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság forgalom-ellenőrző osztályán, és mivel akkor civilben már motoroztam, hamar gépet tettek alám. Baleseti helyszínelőként is vállaltam motoros járőrszolgálatot, és amikor ’21-ben Sopronba kerültem, ezt az itteni parancsnokomtól is kérelmeztem.
A képzést újra el kellett végeznem, de ’22-ben csatasorba álltam, és szívesen vettem, hogy nemrég terepmotoros szolgálatra osztottak be. Egyrészt a változatosság miatt, másrészt azért, mert a közrendvédelmi osztályon eddig még nem szolgáltam, az pedig külön öröm, hogy ez hálás feladat. Kollegáim nevében is elmondhatom, óvatosan és roppant körültekintően közlekedünk a Soproni Parkerdő területén. Mi biztosan nem szántjuk fel az erdei utakat és ösvényeket, de terepmotorral végigmenni egy erdőn így is különleges élmény.
– A terepmotoros járőrszolgálat elsődleges célja a prevenció. A puszta jelenlétünk, illetve annak tudata elegendő ahhoz, hogy a hobbimotorosok többségét rávegye a természetvédelmi területek elkerülésére, ezért igyekszünk minél nagyobb köröket menni, hogy lássák, tényleg mindenhova elnézünk; másodlagosan pedig folyamatosan hallgatózunk. Néhány kilométer megtételét követően megállok, leveszem a sisakot, és fülelek, hallok-e valahol a távolban motorhangot. Ha hallok, odamegyek és figyelmeztetek, illetve bírságolok, de ilyenre még nem került sor – mondta, és kérdésre válaszolva hozzátette, felkészült a szabályszegőkkel szembeni intézkedésre.
Forrás: https://www.police.hu/huSZ. Z. J. – Rendőrség
Mezőgazdaság
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Soha jobbkor nem lehetett volna a reformátusoknak a zászlajára tűzni a megújulást, hiszen október 31.-én, a reformáció emléknapján, Geszten rendezték meg a Békési Református Egyházmegye Presbiteri Konferenciáját, egybekötve a Tisza nappal, amit a geszti Tisza kör szervezett. Az esemény jelentőségét emelte, hogy Nt. Nitsch Gábor lelkész, aki szinte a minap még a pennsylvaniai Ligonierben levő Bethlen Otthon vezető lelkészeként, a Bethlen Otthon – az Amerikai Magyar Református Egyházak Otthona – káplánjaként dolgozott, feleségével, gróf Tisza Ilonával, hazatérve Gesztre, ma már szolgálatot vállal és lelkipásztorként tovább vezeti a Geszti Református Egyházközséget. Az egész napi geszti programot Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője nyitotta meg, majd Nt. Demeter Ottó esperes köszöntötte a presbiteri szövetséget.
Odakint a határban már szögel, zöldellik a búza, amely most igazságtalanul célkeresztjébe került annyi embernek, miközben magyarságunk emblematikus növénye. A búza egymagában azonban jelképezi a megújulást, a reményt és a várakozást is, s ha úgy vesszük, a hitet is megformálja ez a kicsi növény. Amikor földbe kerülnek az apró magvak, nem tudhatjuk, hogy mit aratunk, hogy mennyit aratunk és azt, hogyan tudjuk majd – kimondani is sok – jövőre eladni… Szelíd becslések szerint is hazánk területének idén is, több, mint 10%-ára búza kerül…
Aki ott lehetett a konferencián, szinte megdöbbent, hogy egy ilyen pici településre mennyi ember jött el és a konferenciát tovább erősítette, hogy elfogadta a meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége, akiket Tóth András egyházkerületi elnök képviselt, továbbá megtisztelte az egybegyűlteket Mészáros János, Érmelléki, továbbá Vaszil István, a Bihari, valamint Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnöke is.
A konferenciát Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja indította útjára, aki hangsúlyozta, hogy minden presbiternek fontos küldetése, fontos feladata van, amelyet otthon, szűken vett környezetében, lakóhelyén, egyfajta szolgálatként kell teljesíteni, segíteni.
Külön érdekessége volt a konferenciának, hogy az érmellékiek, ha úgy vesszük, hívogatták a résztvevőket, hogy aki úgy érzi, azok vegyenek részt presbiteri képzésükön, amelyet a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem indít s melyhez még csatlakozhatnak a jelentkezők. Minden vonatkozásban érdekes lehet, s túl ismereteink bővítésén, a partiumi és erdélyi kapcsolatainkat is szélesíthetjük.
Riskó János nyugalmazott lelkipásztor előadásában az egyházak, a vallások magyarországi helyzetét mutatta be, visszatekintve a 19. és a 20. század időszakaira. A 20. század történelmi viharai nemcsak a vidéket formálták át, hanem a társadalmi változások, a szociológia más területeit is magával ragadták. Változások érték el a reformátusokat is – fogalmazott az előadó.
A nap különleges fénypontját azonban kétségtelen, hogy az ünnepi, úrvacsorás istentisztelet adta. Egyrészt azért, mert csordultig megtelt a templom, s annyian összegyűltek, hogy a karzatot is meg kellett nyitni. Fel-fel szokták emlegetni, ha nagy hideg van, fázhat az ember a templomban. Most Geszten annyi ember gyűlt össze, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, mert olyan meleg lett odabent, ha úgy vesszük, fizikai értelemben is megmelegedett az ember.
Lélekemelő pillanat egy templom életében, ha sokan énekelnek s mikor Geszten felhangzott a „Tebenned bíztunk elejitől fogva”, aki odabent volt, szinte nem hallotta a saját hangját, mert egybeolvadt, együtt szólt a sok ember református hitvallása.
Ilyen környezetben, ilyen miliőben lépett Nt. Nitsch Gábor lelkipásztor a szószékbe, aki még szinte a minap az Magyar Református Egyházak Otthona káplánjaként, Pennsylvániában prédikált s most szolgálatot téve köszöntötte a presbiteri konferencia résztvevőit, a geszti embereket és környező településről érkező vendégeket: a zsadányiakat, az okányiakat, a vésztőiket, az ugraiakat, a Komádiból érkezőket és lehetne folytatni a sort…
Aki ott lehetett, aki ellátogatott Gesztre, megélhette azt is, hogy mit is jelent ragaszkodni a földhöz, a templomhoz, hogy mit is jelent ragaszkodni a hitünkhöz. Mikor Nt. Nitsch Gábor a szószékre felállt, nemcsak visszaemlékezett, de emlékeztetett arra, hogy a geszti templom falai között, pontosan ott, ahol most állunk, az ország nagy szülöttei, a Tiszák is itt imádkoztak. Azok, akik annyi mindent tettek az országért, a hazáért.
Ki gondolhatta volna azt, hogy a világégés, annyi nehéz és idegenben töltött évtized után, a Tisza család visszatérhet Gesztre, az ősi földre. Nt. Nitsch Gábor, gróf Tisza Ilona párjaként is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit. A tengerentúlról hazatért lelkipásztor, alma materéhez, Nagyváradhoz is karnyújtásnyira került. Aki így hát Geszten jár, vasárnaponként szakítson időt rá és üljön be egy-egy istentiszteletre.
A református templomokban úgy szokás, az a szokás, hogy az elöljárók, a szószékkel szemben ülnek s ha valaki nyitott szemmel ült a templomban, láthatta, hogy az ünnepi istentiszteleten részt vett Tisza Ilona mellett, Tisza Kálmán és Patay Tibor (Tisza Jolán fia), továbbá gyermekeik, unokáik.
Az igehirdetés után az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó esperes vezette, akinek Nt. Nitsch Gábor segített. Megható pillanatokat élt meg a közösség, mert Nt. Nitsch Gábor első igehirdetésén feleségének, gróf Tisza Ilonának adott úrvacsorát.
Az ünneplő gyülekezet ezt követően megkoszorúzta a Tisza kriptát, majd a geszti egyházközség és presbiterek összefogásában szeretet vendéglátással köszöntötték a Gesztre érkező vendégeket.
A program kulturális része ezt követően vette kezdetét, hiszen a konferencia résztvevői ellátogathattak a Tisza-kastélyba, majd csaknem éjszakába nyúlón égtek a lámpák a nagyszalonban, mert Tisza Ilona, Tisza Kálmán és Patay Tibor társaságában, az életéről mesélt s arról, hogy mit is jelentett számukra Geszt. Úgy, hogy például Ilona felnőtt koráig nem járt a községben, mert édesapja Argentínába vitte a családot azok után, hogy édesanyja elrejtve apjukat, a rívó két kisfia jelenlétében, akik szinte karon ülők voltak, vallotta a katonáknak, hogy nem tudja, hogy merre tartózkodik a férje.
A Tiszákról azt tartották, hogy rendkívüli módon szerették és ragaszkodtak nemcsak a faluhoz, hanem benne az emberekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Patay Tibor így emlékezett vissza gyermekkorára, a kitelepítés éveire: Kiss bácsi éjjel, egy lovasszekérrel kereste meg apámékat Füzesgyarmaton, hogy élelmet hozzanak, mert tudták, hogy nincs mit ennünk. Történt ez akkor, amikor állami beszolgáltatásokkal gyakorlatilag végigverték a falut. Miután kiderült, hogy Kiss bácsi Tisza Jolánékat segítette, úgy megverték, hogy két hétig gyógyult. Persze ez nem akadályozta meg, hogy szervezze a gesztiek összefogását.
Tisza Jolán elmesélte, hogy mikor Argentínába kerültek, a bolíviai határ közelébe, apja állatorvosi ismereteit igyekezett kihasználni, de végzettségei, diplomái elvesztése miatt, csak a megérdemelt fizetése felét kaphatta meg. Argentínában is a mezőgazdasággal foglalkozott, ahogyan itt, Geszten is, a birtok jövedelmei a gazdálkodásból származtak. Sokan gondolhatták, hogy bizonyosan főúri körülmények között éltünk, de édesanyám, aki észt grófnő volt, egy fatüzeléses sparhelten főzött, ott, ahol trópusi melegek uralkodtak. Megnevettette a hallgatóságot Tisza Ilona, mikor elmesélte, hogy a testvéreivel egy sörényes hangyászt vittek be a konyhába, amelyre az édesanyja azt mondta édesapjának: Vagy a hangyász, vagy én! Jókedvűen mesélte, hogy néha-néha édesapja megjegyezte egyszer-egyszer: lehet, hogy a hangyászt kellett volna választanunk! Nem gondoljátok?
A mezőgazdaság, a föld szeretete visszaköszönt Patay Tibor életében is, aki kertészetek sorában dolgozott, de mindig fel-felbukkant, hogy mely családok leszármazottja. Jól jellemzi a kommunizmust: hiába teljesített kiválóan, mikor kiderült a származása, azt tanácsolták neki, hogy menjen el.
Aki ott lehetett október 31-én Geszten, az meggyőződhetett arról, hogy mit jelent a falu életében a Tisza család és arról is, mit jelent a Tiszáknak Geszt. Mit jelent a falu, benne az ember? Könyveket lapozgatva elolvashatjuk, hogy a tanulás mellett a munka az, amit a Tisza család elvárt magától, elvárt a gyermekeitől. Ez a hitvallás 100 év után is visszaköszön, mikor Tisza Kálmán, Tisza Ilona és Patay Tibor mesélt az életéről. Megmaradt a falu, a föld, a mezőgazdaság szeretete, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legifjabb Patay ma mezőgazdaságot tanul…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Mezőgazdaság
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
A kérelmeket 2024. november 30-án, 23:59 óráig lehet beadni
A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg.
A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet adni, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2024. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 2024. november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2023. kárenyhítési évekre, valamint a 2024. évre megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgálat keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet alapján a fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján – növénykultúránként – teszi közzé. A 2024. év novemberétől alkalmazandó költségmegtakarítási összegek ide kattintva tekinthetők meg.
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a káresemény bekövetkezte előtt a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket.
Forrás: AM