Mezőgazdaság
Görögország: kevesebb dinnye terem az idén, és később lép piacra
Dinnyetermő területektről közölt adatok a Fruitveb
Fruitveb: Görögországban a dinnyetermő terület csaknem minden főbb körzetben csökkent, a hűvösebb időjárás miatt pedig a szokásosnál később kezdődött a szezon.
A kifejezetten kedvezőtlen tavalyi értékesítési eredmények, a megnövekedett inputanyagárak és az egyre dráguló, nehezen elérhető munkaerő miatt Görögország minden főbb termesztőkörzetében csökkent a dinnye termőterülete. Thesszália régióban a gazdák jelentős része fel is hagyott a dinnye termesztésével és más, a nemzetközi piacokon jobban fizető kultúrákra, például gyapotra tértek át. A területcsökkenés országos szinten 20-30%-os mértékű. Cipruson Protarasz és Paralimni környékén a korai görögdinnye hozamok lényegesen elmaradtak a szokásostól, és a hamarosan megkezdődő turistaszezon miatt a kereskedők beszállítókat keresnek. Itt kell megjegyezni, hogy Cipruson a görögdinnye termesztése csökkent a sziget azon területein, ahol a turizmus gyors fejlődése tapasztalható, mivel a mezőgazdasági területeket szálláshelyekké és vendéglátó egységekké alakítják át. Ráadásul a munkaerőhiány miatt több termelő is úgy döntött, hogy csökkenti területét. Görögországban az agráriumban olyan szintű a munkaerőhiány, hogy a Minisztérium külön engedélyezte az országban illegálisan, vízum nélkül tartózkodó személyeknek, hogy mezőgazdasági munkára jelentkezhessenek be, és később szerezzék meg a szükséges iratokat.
Fajtaszerkezeti változások
Idén a Varela görögdinnye hektárszámának további csökkenését regisztrálták, így a becslések szerint a termelésnek már csak nagyjából 15%-át teszi ki. A görög Varela pozícióit a legjobban fizető piacokon, például Angliában és Hollandiában mára a Marokkóban termesztett fajták foglalták el, míg a görögök inkább a gömbölyű fajták felé fordultak, mivel ezeket könnyebb eladni Közép-Európában és a Balkánon. A görög fogyasztók körében lassan erősödik a kisebb méretű görögdinnyék iránti trend. Szaporítóanyagot forgalmazó cégek prognózisai szerint néhány éven belül a 12-15 kilogrammos görögdinnye a szupermarketek polcain már csak szűk kisebbséget képez majd, és az 5-7 és 7-12 kilogrammos kategóriák lesznek többségben. A magnélküli fajták részaránya a görög termesztésben még mindig alacsony, ám ezeknek is van jövőjük, mivel új trend a kényelmi termékek előretörése.
Görögországban a dinnye (főleg a görögdinnye) nagyon fontos kiegészítője a vendéglátóhelyek kínálatának. általában ingyen, étkezés után szervírozzák a nyári turistaszezonban. Gyakran használják salátákban is: ilyenkor a dinnyeszeletkék mellé fetát, minimális mennyiségű olívaolajat és citromot helyeznek a nem is olyan kis tányérokra, íme:
Az egyik fő termesztőkörzetben, a Nyugat-Görögországi régióban található Ilia (Elis) tartományban a korai dinnyére specializálódott a termelők egy jelentős része, de az idei hajtatott görögdinnye keresletének alakulása és az árak is elmaradtak a várakozásoktól. Iliában az első görögdinnyéket április 20-a körül kezdték szedni az üvegházakban, és május harmadik hetéig az üvegházak termőképessége 3-5 tonna volt hektáronként. A szabadföldi termés betakarítása május negyedik hetében kezdődött, alacsony terméshozam mellett, ami júniusban folyamatosan növekedni fog, míg a szezon vége általában augusztusban jön el.
Az üvegházi termelést szinte csak a gömbölyű fajtákkal végezték, de a szabadföldi betakarítás kezdetével most már a hosszúkás fajták is piacra kerültek. (A mini görögdinnyék Ilia termelésének 1/10-ét sem teszik ki).
Az Ilia és Trikala tartományoktól származó szabadföldi dinnye június közepétől kezdi elárasztani a piacokat, a kereskedők ettől az időszaktól kezdve alacsonyabb árakra számítanak.
Iliában is kevesebb dinnyét termesztenek idén (mind az üvegházakban, mind a szabadföldi termesztésben) itt a helyi termelők becslése szerint a tavalyi évhez képest összesen 15-20%-kal csökkent a terület. Nyilvánvalóan a magas termesztési költségek voltak az okai annak, hogy a termelők idén – akarva-akaratlanul – visszafogták a dinnyének szánt területeket. Másrészt viszont változatlanul kitartottak a fajtapreferenciájuk mellett, a Galia megőrizte domináns szerepét.
Északabbra, Trikalában a dinnyetermesztés idén várhatóan mind a tavalyihoz, mind az előző évhez képest csökken, azaz várhatóan 200 hektár alá esik. A termelők itt is a Galia típusú dinnyét választják dominánsan, amely a telepítések 80%-át teszi ki.
Gyenge külpiaci kereslet
Ami a fenti régiókból származó dinnye eddigi kereskedelmét illeti, a kereskedők “nagyon lanyhának” érzik a hazai és a balkáni piacról, főleg Bulgáriából és Romániából érkező keresletet. Érdekes azonban, hogy a termelői árakban elég nagy különbségek fedezhetők fel. Május utolsó hetében a messiniai termelők a hajtatott dinnyét még 0,60-0,80 euró/kg közötti sávban tudták eladni, míg Krétán az árak 0,50-0,70 euró/kg között mozogtak. Ezzel szemben Trikalában a kis mennyiségű hajtatott termék ára meghaladta az egy eurót. Két ellentétes hatás birkózik most egymással a görög piacon: egyrészt a június közepével érkező nagy tömegű szabadföldi áru lefelé nyomná az árakat, másrészt viszont az eleve kisebb termés, illetve a koronavírusos évek után végre meginduló turistaáradat miatti keresletnövekedés jó termelői árakat eredményezhet az idén.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
Sopronban beváltak a terepmotorok
Szeptembertől terepmotoros rendőrök járőröznek a Soproni Parkerdő területén
Szeptembertől terepmotoros rendőrök járőröznek a Soproni Parkerdő területén. Egyiküket, Puklér András törzszászlóst, a Soproni Rendőrkapitányság baleseti helyszínelőjét elkísértük a Lővérekbe.
Tüzet tűzzel! Ha különféle hobbi-motorkerékpárosok belerondítanak egy természetvédelmi terület állagába és nyugalmába, akkor terepmotoros rendőröknek kell a kedvelt útvonalaikat szemmel tartani. A képlet egyszerű és a jelek szerint sikeres, hiszen a szeptemberi sajtótájékoztató óta eltelt időben nem érkezett bejelentés erdei gyalogutakat felszántó kvadokról és csendes rengetegben felbőgő krosszmotorokról a Soproni Parkerdő területéről.
A Soproni Rendőrkapitányság vezetése a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és Sopron Önkormányzata illetékeseinek bevonásával határozott a terepmotoros járőrszolgálatról, amelyhez két 650 köbcentis terepmotort biztosítottak. Egyiket sem matricázták fel, nem szerelték fel tárolódobozokkal, fény- és hangmodulokkal, a speciális rendészeti feladatkör ilyesmit nem is indokol.
– Hétköznap is ki szoktunk jönni, de elsősorban hétvégékre összpontosítunk, ha kellemes az időjárás. Jellemzően olyankor mennek tilosba a hobbimotorosok, de ezt csak korábbi bejelentésekből tudjuk. Amióta járőrözünk, nem mutatkoztak – foglalta össze egy bő hónap tapasztalatát Puklér András, aki három éve szolgál a Soproni-hegység és a Balfi-dombság közötti város kapitányságán. – Felszerelésemet követően négy éven át voltam a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság forgalom-ellenőrző osztályán, és mivel akkor civilben már motoroztam, hamar gépet tettek alám. Baleseti helyszínelőként is vállaltam motoros járőrszolgálatot, és amikor ’21-ben Sopronba kerültem, ezt az itteni parancsnokomtól is kérelmeztem.
A képzést újra el kellett végeznem, de ’22-ben csatasorba álltam, és szívesen vettem, hogy nemrég terepmotoros szolgálatra osztottak be. Egyrészt a változatosság miatt, másrészt azért, mert a közrendvédelmi osztályon eddig még nem szolgáltam, az pedig külön öröm, hogy ez hálás feladat. Kollegáim nevében is elmondhatom, óvatosan és roppant körültekintően közlekedünk a Soproni Parkerdő területén. Mi biztosan nem szántjuk fel az erdei utakat és ösvényeket, de terepmotorral végigmenni egy erdőn így is különleges élmény.
– A terepmotoros járőrszolgálat elsődleges célja a prevenció. A puszta jelenlétünk, illetve annak tudata elegendő ahhoz, hogy a hobbimotorosok többségét rávegye a természetvédelmi területek elkerülésére, ezért igyekszünk minél nagyobb köröket menni, hogy lássák, tényleg mindenhova elnézünk; másodlagosan pedig folyamatosan hallgatózunk. Néhány kilométer megtételét követően megállok, leveszem a sisakot, és fülelek, hallok-e valahol a távolban motorhangot. Ha hallok, odamegyek és figyelmeztetek, illetve bírságolok, de ilyenre még nem került sor – mondta, és kérdésre válaszolva hozzátette, felkészült a szabályszegőkkel szembeni intézkedésre.
Forrás: https://www.police.hu/huSZ. Z. J. – Rendőrség
Mezőgazdaság
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Soha jobbkor nem lehetett volna a reformátusoknak a zászlajára tűzni a megújulást, hiszen október 31.-én, a reformáció emléknapján, Geszten rendezték meg a Békési Református Egyházmegye Presbiteri Konferenciáját, egybekötve a Tisza nappal, amit a geszti Tisza kör szervezett. Az esemény jelentőségét emelte, hogy Nt. Nitsch Gábor lelkész, aki szinte a minap még a pennsylvaniai Ligonierben levő Bethlen Otthon vezető lelkészeként, a Bethlen Otthon – az Amerikai Magyar Református Egyházak Otthona – káplánjaként dolgozott, feleségével, gróf Tisza Ilonával, hazatérve Gesztre, ma már szolgálatot vállal és lelkipásztorként tovább vezeti a Geszti Református Egyházközséget. Az egész napi geszti programot Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője nyitotta meg, majd Nt. Demeter Ottó esperes köszöntötte a presbiteri szövetséget.
Odakint a határban már szögel, zöldellik a búza, amely most igazságtalanul célkeresztjébe került annyi embernek, miközben magyarságunk emblematikus növénye. A búza egymagában azonban jelképezi a megújulást, a reményt és a várakozást is, s ha úgy vesszük, a hitet is megformálja ez a kicsi növény. Amikor földbe kerülnek az apró magvak, nem tudhatjuk, hogy mit aratunk, hogy mennyit aratunk és azt, hogyan tudjuk majd – kimondani is sok – jövőre eladni… Szelíd becslések szerint is hazánk területének idén is, több, mint 10%-ára búza kerül…
Aki ott lehetett a konferencián, szinte megdöbbent, hogy egy ilyen pici településre mennyi ember jött el és a konferenciát tovább erősítette, hogy elfogadta a meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége, akiket Tóth András egyházkerületi elnök képviselt, továbbá megtisztelte az egybegyűlteket Mészáros János, Érmelléki, továbbá Vaszil István, a Bihari, valamint Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnöke is.
A konferenciát Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja indította útjára, aki hangsúlyozta, hogy minden presbiternek fontos küldetése, fontos feladata van, amelyet otthon, szűken vett környezetében, lakóhelyén, egyfajta szolgálatként kell teljesíteni, segíteni.
Külön érdekessége volt a konferenciának, hogy az érmellékiek, ha úgy vesszük, hívogatták a résztvevőket, hogy aki úgy érzi, azok vegyenek részt presbiteri képzésükön, amelyet a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem indít s melyhez még csatlakozhatnak a jelentkezők. Minden vonatkozásban érdekes lehet, s túl ismereteink bővítésén, a partiumi és erdélyi kapcsolatainkat is szélesíthetjük.
Riskó János nyugalmazott lelkipásztor előadásában az egyházak, a vallások magyarországi helyzetét mutatta be, visszatekintve a 19. és a 20. század időszakaira. A 20. század történelmi viharai nemcsak a vidéket formálták át, hanem a társadalmi változások, a szociológia más területeit is magával ragadták. Változások érték el a reformátusokat is – fogalmazott az előadó.
A nap különleges fénypontját azonban kétségtelen, hogy az ünnepi, úrvacsorás istentisztelet adta. Egyrészt azért, mert csordultig megtelt a templom, s annyian összegyűltek, hogy a karzatot is meg kellett nyitni. Fel-fel szokták emlegetni, ha nagy hideg van, fázhat az ember a templomban. Most Geszten annyi ember gyűlt össze, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, mert olyan meleg lett odabent, ha úgy vesszük, fizikai értelemben is megmelegedett az ember.
Lélekemelő pillanat egy templom életében, ha sokan énekelnek s mikor Geszten felhangzott a „Tebenned bíztunk elejitől fogva”, aki odabent volt, szinte nem hallotta a saját hangját, mert egybeolvadt, együtt szólt a sok ember református hitvallása.
Ilyen környezetben, ilyen miliőben lépett Nt. Nitsch Gábor lelkipásztor a szószékbe, aki még szinte a minap az Magyar Református Egyházak Otthona káplánjaként, Pennsylvániában prédikált s most szolgálatot téve köszöntötte a presbiteri konferencia résztvevőit, a geszti embereket és környező településről érkező vendégeket: a zsadányiakat, az okányiakat, a vésztőiket, az ugraiakat, a Komádiból érkezőket és lehetne folytatni a sort…
Aki ott lehetett, aki ellátogatott Gesztre, megélhette azt is, hogy mit is jelent ragaszkodni a földhöz, a templomhoz, hogy mit is jelent ragaszkodni a hitünkhöz. Mikor Nt. Nitsch Gábor a szószékre felállt, nemcsak visszaemlékezett, de emlékeztetett arra, hogy a geszti templom falai között, pontosan ott, ahol most állunk, az ország nagy szülöttei, a Tiszák is itt imádkoztak. Azok, akik annyi mindent tettek az országért, a hazáért.
Ki gondolhatta volna azt, hogy a világégés, annyi nehéz és idegenben töltött évtized után, a Tisza család visszatérhet Gesztre, az ősi földre. Nt. Nitsch Gábor, gróf Tisza Ilona párjaként is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit. A tengerentúlról hazatért lelkipásztor, alma materéhez, Nagyváradhoz is karnyújtásnyira került. Aki így hát Geszten jár, vasárnaponként szakítson időt rá és üljön be egy-egy istentiszteletre.
A református templomokban úgy szokás, az a szokás, hogy az elöljárók, a szószékkel szemben ülnek s ha valaki nyitott szemmel ült a templomban, láthatta, hogy az ünnepi istentiszteleten részt vett Tisza Ilona mellett, Tisza Kálmán és Patay Tibor (Tisza Jolán fia), továbbá gyermekeik, unokáik.
Az igehirdetés után az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó esperes vezette, akinek Nt. Nitsch Gábor segített. Megható pillanatokat élt meg a közösség, mert Nt. Nitsch Gábor első igehirdetésén feleségének, gróf Tisza Ilonának adott úrvacsorát.
Az ünneplő gyülekezet ezt követően megkoszorúzta a Tisza kriptát, majd a geszti egyházközség és presbiterek összefogásában szeretet vendéglátással köszöntötték a Gesztre érkező vendégeket.
A program kulturális része ezt követően vette kezdetét, hiszen a konferencia résztvevői ellátogathattak a Tisza-kastélyba, majd csaknem éjszakába nyúlón égtek a lámpák a nagyszalonban, mert Tisza Ilona, Tisza Kálmán és Patay Tibor társaságában, az életéről mesélt s arról, hogy mit is jelentett számukra Geszt. Úgy, hogy például Ilona felnőtt koráig nem járt a községben, mert édesapja Argentínába vitte a családot azok után, hogy édesanyja elrejtve apjukat, a rívó két kisfia jelenlétében, akik szinte karon ülők voltak, vallotta a katonáknak, hogy nem tudja, hogy merre tartózkodik a férje.
A Tiszákról azt tartották, hogy rendkívüli módon szerették és ragaszkodtak nemcsak a faluhoz, hanem benne az emberekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Patay Tibor így emlékezett vissza gyermekkorára, a kitelepítés éveire: Kiss bácsi éjjel, egy lovasszekérrel kereste meg apámékat Füzesgyarmaton, hogy élelmet hozzanak, mert tudták, hogy nincs mit ennünk. Történt ez akkor, amikor állami beszolgáltatásokkal gyakorlatilag végigverték a falut. Miután kiderült, hogy Kiss bácsi Tisza Jolánékat segítette, úgy megverték, hogy két hétig gyógyult. Persze ez nem akadályozta meg, hogy szervezze a gesztiek összefogását.
Tisza Jolán elmesélte, hogy mikor Argentínába kerültek, a bolíviai határ közelébe, apja állatorvosi ismereteit igyekezett kihasználni, de végzettségei, diplomái elvesztése miatt, csak a megérdemelt fizetése felét kaphatta meg. Argentínában is a mezőgazdasággal foglalkozott, ahogyan itt, Geszten is, a birtok jövedelmei a gazdálkodásból származtak. Sokan gondolhatták, hogy bizonyosan főúri körülmények között éltünk, de édesanyám, aki észt grófnő volt, egy fatüzeléses sparhelten főzött, ott, ahol trópusi melegek uralkodtak. Megnevettette a hallgatóságot Tisza Ilona, mikor elmesélte, hogy a testvéreivel egy sörényes hangyászt vittek be a konyhába, amelyre az édesanyja azt mondta édesapjának: Vagy a hangyász, vagy én! Jókedvűen mesélte, hogy néha-néha édesapja megjegyezte egyszer-egyszer: lehet, hogy a hangyászt kellett volna választanunk! Nem gondoljátok?
A mezőgazdaság, a föld szeretete visszaköszönt Patay Tibor életében is, aki kertészetek sorában dolgozott, de mindig fel-felbukkant, hogy mely családok leszármazottja. Jól jellemzi a kommunizmust: hiába teljesített kiválóan, mikor kiderült a származása, azt tanácsolták neki, hogy menjen el.
Aki ott lehetett október 31-én Geszten, az meggyőződhetett arról, hogy mit jelent a falu életében a Tisza család és arról is, mit jelent a Tiszáknak Geszt. Mit jelent a falu, benne az ember? Könyveket lapozgatva elolvashatjuk, hogy a tanulás mellett a munka az, amit a Tisza család elvárt magától, elvárt a gyermekeitől. Ez a hitvallás 100 év után is visszaköszön, mikor Tisza Kálmán, Tisza Ilona és Patay Tibor mesélt az életéről. Megmaradt a falu, a föld, a mezőgazdaság szeretete, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legifjabb Patay ma mezőgazdaságot tanul…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Mezőgazdaság
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
A kérelmeket 2024. november 30-án, 23:59 óráig lehet beadni
A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg.
A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet adni, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2024. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 2024. november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2023. kárenyhítési évekre, valamint a 2024. évre megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgálat keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet alapján a fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján – növénykultúránként – teszi közzé. A 2024. év novemberétől alkalmazandó költségmegtakarítási összegek ide kattintva tekinthetők meg.
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a káresemény bekövetkezte előtt a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket.
Forrás: AM