Keressen minket

Mezőgazdaság

Görögország: kevesebb dinnye terem az idén, és később lép piacra

0

Dinnyetermő területektről közölt adatok a Fruitveb

0

Közzétéve:

0

Fruitveb: Görögországban a dinnyetermő terület csaknem minden főbb körzetben csökkent, a hűvösebb időjárás miatt pedig a szokásosnál később kezdődött a szezon.

Dinnyetermő területektről közölt adatok a Fruitveb. (Kép: FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)

A kifejezetten kedvezőtlen tavalyi értékesítési eredmények, a megnövekedett inputanyagárak és az egyre dráguló, nehezen elérhető munkaerő miatt Görögország minden főbb termesztőkörzetében csökkent a dinnye termőterülete. Thesszália régióban a gazdák jelentős része fel is hagyott a dinnye termesztésével és más, a nemzetközi piacokon jobban fizető kultúrákra, például gyapotra tértek át. A területcsökkenés országos szinten 20-30%-os mértékű. Cipruson Protarasz és Paralimni környékén a korai görögdinnye hozamok lényegesen elmaradtak a szokásostól, és a hamarosan megkezdődő turistaszezon miatt a kereskedők beszállítókat keresnek. Itt kell megjegyezni, hogy Cipruson a görögdinnye termesztése csökkent a sziget azon területein, ahol a turizmus gyors fejlődése tapasztalható, mivel a mezőgazdasági területeket szálláshelyekké és vendéglátó egységekké alakítják át. Ráadásul a munkaerőhiány miatt több termelő is úgy döntött, hogy csökkenti területét. Görögországban az agráriumban olyan szintű a munkaerőhiány, hogy a Minisztérium külön engedélyezte az országban illegálisan, vízum nélkül tartózkodó személyeknek, hogy mezőgazdasági munkára jelentkezhessenek be, és később szerezzék meg a szükséges iratokat.

Fajtaszerkezeti változások

Idén a Varela görögdinnye hektárszámának további csökkenését regisztrálták, így a becslések szerint a termelésnek már csak nagyjából 15%-át teszi ki. A görög Varela pozícióit a legjobban fizető piacokon, például Angliában és Hollandiában mára a Marokkóban termesztett fajták foglalták el, míg a görögök inkább a gömbölyű fajták felé fordultak, mivel ezeket könnyebb eladni Közép-Európában és a Balkánon. A görög fogyasztók körében lassan erősödik a kisebb méretű görögdinnyék iránti trend. Szaporítóanyagot forgalmazó cégek prognózisai szerint néhány éven belül a 12-15 kilogrammos görögdinnye a szupermarketek polcain már csak szűk kisebbséget képez majd, és az 5-7 és 7-12 kilogrammos kategóriák lesznek többségben. A magnélküli fajták részaránya a görög termesztésben még mindig alacsony, ám ezeknek is van jövőjük, mivel új trend a kényelmi termékek előretörése.

Görögországban a dinnye (főleg a görögdinnye) nagyon fontos kiegészítője a vendéglátóhelyek kínálatának. általában ingyen, étkezés után szervírozzák a nyári turistaszezonban. Gyakran használják salátákban is: ilyenkor a dinnyeszeletkék mellé fetát, minimális mennyiségű olívaolajat és citromot helyeznek a nem is olyan kis tányérokra, íme:

Hamarosan érkezik a szabadföldi termés

Az egyik fő termesztőkörzetben, a Nyugat-Görögországi régióban található Ilia (Elis) tartományban a korai dinnyére specializálódott a termelők egy jelentős része, de az idei hajtatott görögdinnye keresletének alakulása és az árak is elmaradtak a várakozásoktól. Iliában az első görögdinnyéket április 20-a körül kezdték szedni az üvegházakban, és május harmadik hetéig az üvegházak termőképessége 3-5 tonna volt hektáronként. A szabadföldi termés betakarítása május negyedik hetében kezdődött, alacsony terméshozam mellett, ami júniusban folyamatosan növekedni fog, míg a szezon vége általában augusztusban jön el.

Az üvegházi termelést szinte csak a gömbölyű fajtákkal végezték, de a szabadföldi betakarítás kezdetével most már a hosszúkás fajták is piacra kerültek. (A mini görögdinnyék Ilia termelésének 1/10-ét sem teszik ki).

Az Ilia és Trikala tartományoktól származó szabadföldi dinnye június közepétől kezdi elárasztani a piacokat, a kereskedők ettől az időszaktól kezdve alacsonyabb árakra számítanak.

Iliában is kevesebb dinnyét termesztenek idén (mind az üvegházakban, mind a szabadföldi termesztésben) itt a helyi termelők becslése szerint a tavalyi évhez képest összesen 15-20%-kal csökkent a terület. Nyilvánvalóan a magas termesztési költségek voltak az okai annak, hogy a termelők idén – akarva-akaratlanul – visszafogták a dinnyének szánt területeket. Másrészt viszont változatlanul kitartottak a fajtapreferenciájuk mellett, a Galia megőrizte domináns szerepét.

Északabbra, Trikalában a dinnyetermesztés idén várhatóan mind a tavalyihoz, mind az előző évhez képest csökken, azaz várhatóan 200 hektár alá esik. A termelők itt is a Galia típusú dinnyét választják dominánsan, amely a telepítések 80%-át teszi ki.

Gyenge külpiaci kereslet

Ami a fenti régiókból származó dinnye eddigi kereskedelmét illeti, a kereskedők “nagyon lanyhának” érzik a hazai és a balkáni piacról, főleg Bulgáriából és Romániából érkező keresletet. Érdekes azonban, hogy a termelői árakban elég nagy különbségek fedezhetők fel. Május utolsó hetében a messiniai termelők a hajtatott dinnyét még 0,60-0,80 euró/kg közötti sávban tudták eladni, míg Krétán az árak 0,50-0,70 euró/kg között mozogtak. Ezzel szemben Trikalában a kis mennyiségű hajtatott termék ára meghaladta az egy eurót. Két ellentétes hatás birkózik most egymással a görög piacon: egyrészt a június közepével érkező nagy tömegű szabadföldi áru lefelé nyomná az árakat, másrészt viszont az eleve kisebb termés, illetve a koronavírusos évek után végre meginduló turistaáradat miatti keresletnövekedés jó termelői árakat eredményezhet az idén.

Forrás: Fruitveb

0

Mezőgazdaság

Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően

+1

A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos

+1

Published

on

+1

A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.

Fotó: NÉBIH

Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.

A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.

A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
•    Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
•    Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
•    A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.

Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Gazdasági előnyökkel töltjük meg a magyar-kazah együttműködést

+1

Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben

+1

Published

on

+1

Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben – jelentette ki Nagy István, aki Sakkalijev Armannal, Kazahsztán kereskedelemért és integrációért felelős miniszterével tárgyalt a Magyar-Kazah Üzleti Fórum keretében, kedden, Budapesten.

Fotó: AM

A tárcavezető a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság élénkítése mindkét ország számára kiemelten fontos, az együttműködés egyik fő területe pedig az agrárium. Kazahszánban 250 millió hektár termőterület van, ezért a közép-ázsiai országnak a növénytermesztés kapcsán prioritás a jó minőségű vetőmag előállítása és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások. A mezőgazdasági technológiák továbbfejlesztésében Magyarország fontos tudással és tapasztalattal rendelkezik, melyet kész megosztani partnerével. A vetőmag mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés, illetve a méztermelés területén is vannak olyan lehetőségek, melyeket érdemes tovább fejleszteni.

Nagy István kitért arra is, hogy a politikai együttműködés mellett a kereskedelmi lehetőségeket is szeretnénk megerősíteni. A magyar tudásra és innovációkra alapozva a Kazahsztánban előállított mezőgazdasági termékek könnyen utat találhatnak maguknak Ázsia más országaiban is, ez pedig mindkét fél számára komoly gazdasági potenciált jelent.

A találkozón az oktatási és tudományos együttműködés témái is napirendre kerültek. A minőségi szakemberképzés az alapja annak, hogy a kazah agrárvállalkozások hosszú távon is sikeresek legyenek. Ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszanak azok az agrárberuházások, melyeket minél előbb meg kell indítani. Azért kell továbbra is közösen dolgoznunk, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően a magyar és kazah agrárvállalkozások is sikeresek és eredményesek legyenek.

Kedden üzleti fórumot tartanak Budapesten a HEPA és a kazah kereskedelmi tárca szervezésében, amelyen 50 magyar és 20 kazah, köztük 10 mezőgazdasági profilú vállalkozás vesz részt.

Forrás: AM

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.

+1

Published

on

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH

Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.

A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.

A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.

A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.

Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.

A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom