Mezőgazdaság
Görögország: kevesebb dinnye terem az idén, és később lép piacra
Dinnyetermő területektről közölt adatok a Fruitveb
Fruitveb: Görögországban a dinnyetermő terület csaknem minden főbb körzetben csökkent, a hűvösebb időjárás miatt pedig a szokásosnál később kezdődött a szezon.
A kifejezetten kedvezőtlen tavalyi értékesítési eredmények, a megnövekedett inputanyagárak és az egyre dráguló, nehezen elérhető munkaerő miatt Görögország minden főbb termesztőkörzetében csökkent a dinnye termőterülete. Thesszália régióban a gazdák jelentős része fel is hagyott a dinnye termesztésével és más, a nemzetközi piacokon jobban fizető kultúrákra, például gyapotra tértek át. A területcsökkenés országos szinten 20-30%-os mértékű. Cipruson Protarasz és Paralimni környékén a korai görögdinnye hozamok lényegesen elmaradtak a szokásostól, és a hamarosan megkezdődő turistaszezon miatt a kereskedők beszállítókat keresnek. Itt kell megjegyezni, hogy Cipruson a görögdinnye termesztése csökkent a sziget azon területein, ahol a turizmus gyors fejlődése tapasztalható, mivel a mezőgazdasági területeket szálláshelyekké és vendéglátó egységekké alakítják át. Ráadásul a munkaerőhiány miatt több termelő is úgy döntött, hogy csökkenti területét. Görögországban az agráriumban olyan szintű a munkaerőhiány, hogy a Minisztérium külön engedélyezte az országban illegálisan, vízum nélkül tartózkodó személyeknek, hogy mezőgazdasági munkára jelentkezhessenek be, és később szerezzék meg a szükséges iratokat.
Fajtaszerkezeti változások
Idén a Varela görögdinnye hektárszámának további csökkenését regisztrálták, így a becslések szerint a termelésnek már csak nagyjából 15%-át teszi ki. A görög Varela pozícióit a legjobban fizető piacokon, például Angliában és Hollandiában mára a Marokkóban termesztett fajták foglalták el, míg a görögök inkább a gömbölyű fajták felé fordultak, mivel ezeket könnyebb eladni Közép-Európában és a Balkánon. A görög fogyasztók körében lassan erősödik a kisebb méretű görögdinnyék iránti trend. Szaporítóanyagot forgalmazó cégek prognózisai szerint néhány éven belül a 12-15 kilogrammos görögdinnye a szupermarketek polcain már csak szűk kisebbséget képez majd, és az 5-7 és 7-12 kilogrammos kategóriák lesznek többségben. A magnélküli fajták részaránya a görög termesztésben még mindig alacsony, ám ezeknek is van jövőjük, mivel új trend a kényelmi termékek előretörése.
Görögországban a dinnye (főleg a görögdinnye) nagyon fontos kiegészítője a vendéglátóhelyek kínálatának. általában ingyen, étkezés után szervírozzák a nyári turistaszezonban. Gyakran használják salátákban is: ilyenkor a dinnyeszeletkék mellé fetát, minimális mennyiségű olívaolajat és citromot helyeznek a nem is olyan kis tányérokra, íme:
Az egyik fő termesztőkörzetben, a Nyugat-Görögországi régióban található Ilia (Elis) tartományban a korai dinnyére specializálódott a termelők egy jelentős része, de az idei hajtatott görögdinnye keresletének alakulása és az árak is elmaradtak a várakozásoktól. Iliában az első görögdinnyéket április 20-a körül kezdték szedni az üvegházakban, és május harmadik hetéig az üvegházak termőképessége 3-5 tonna volt hektáronként. A szabadföldi termés betakarítása május negyedik hetében kezdődött, alacsony terméshozam mellett, ami júniusban folyamatosan növekedni fog, míg a szezon vége általában augusztusban jön el.
Az üvegházi termelést szinte csak a gömbölyű fajtákkal végezték, de a szabadföldi betakarítás kezdetével most már a hosszúkás fajták is piacra kerültek. (A mini görögdinnyék Ilia termelésének 1/10-ét sem teszik ki).
Az Ilia és Trikala tartományoktól származó szabadföldi dinnye június közepétől kezdi elárasztani a piacokat, a kereskedők ettől az időszaktól kezdve alacsonyabb árakra számítanak.
Iliában is kevesebb dinnyét termesztenek idén (mind az üvegházakban, mind a szabadföldi termesztésben) itt a helyi termelők becslése szerint a tavalyi évhez képest összesen 15-20%-kal csökkent a terület. Nyilvánvalóan a magas termesztési költségek voltak az okai annak, hogy a termelők idén – akarva-akaratlanul – visszafogták a dinnyének szánt területeket. Másrészt viszont változatlanul kitartottak a fajtapreferenciájuk mellett, a Galia megőrizte domináns szerepét.
Északabbra, Trikalában a dinnyetermesztés idén várhatóan mind a tavalyihoz, mind az előző évhez képest csökken, azaz várhatóan 200 hektár alá esik. A termelők itt is a Galia típusú dinnyét választják dominánsan, amely a telepítések 80%-át teszi ki.
Gyenge külpiaci kereslet
Ami a fenti régiókból származó dinnye eddigi kereskedelmét illeti, a kereskedők “nagyon lanyhának” érzik a hazai és a balkáni piacról, főleg Bulgáriából és Romániából érkező keresletet. Érdekes azonban, hogy a termelői árakban elég nagy különbségek fedezhetők fel. Május utolsó hetében a messiniai termelők a hajtatott dinnyét még 0,60-0,80 euró/kg közötti sávban tudták eladni, míg Krétán az árak 0,50-0,70 euró/kg között mozogtak. Ezzel szemben Trikalában a kis mennyiségű hajtatott termék ára meghaladta az egy eurót. Két ellentétes hatás birkózik most egymással a görög piacon: egyrészt a június közepével érkező nagy tömegű szabadföldi áru lefelé nyomná az árakat, másrészt viszont az eleve kisebb termés, illetve a koronavírusos évek után végre meginduló turistaáradat miatti keresletnövekedés jó termelői árakat eredményezhet az idén.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.