Mezőgazdaság
Hazai cseresznye körkép
A jó terméskilátásokat az időjárás jelentősen befolyásolhatja
Az optimizmusra okot adó terméskilátásokba ezen a héten rondított bele az eső. Az idei kilátásokról, a jelenlegi piaci helyzetről Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója adott rövid összefoglalót.

A csapadék ronthatja le az egyébként jó terméskilátásokat. (Kép: Fruitveb)

A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos hatáskörű szakmaközi szervezete. (Ábra: Fuitveb)
A tavalyi, fagykáros évhez képest jó terméskilátásokkal indult a hazai cseresznyeszezon. Míg 2021-ben a tavaszi fagyokat követően komoly esőzések nem nehezítették a szezont, idén pont a fordítottja a helyzet: fagykár nem jelentkezett, a héten viszont megjöttek az esők. A csapadék különösen a Dunántúlt érintette, az országban nyugatról-keletre haladva egyre kevésbé okozott problémát, amint az a lenti csapadéktérképen is látható.
Ezeknél a mennyiségeknél idén jóval nagyobb volumen becsülhető, de kérdés, hogy milyen károkat okoznak az esők. Országos szinten a Medárd körül lehullott csapadék egészen biztos, hogy jelentős károkat okozott, ezek viszont körzetenként nagyon eltérőek, egyelőre nehezen becsülhetők. Dunaföldvár környékéről például 50% körüli repedést jelentettek Carmenben, de Pápa környékén is 170 mm csapadék hullott, míg Bács-Kiskun vagy Békés ültetvényeiben semmilyen kár nem keletkezett.

Ábra: Fuitveb
Körülbelül az idei szezon harmadánál járunk, a fajtasorban jelenleg a Vera és a Carmen elején, ezt követi majd egy hét múlva a Germersdorfi, néhány napon belül a Linda és a Kordia, aztán a Katalin és a Regina. Általános trend, hogy modernizálódik a fajtaszerkezet, és lassan, de biztosan kezdenek kikopni a régebbi, puhább húsú fajták.

Magyarországon az utóbbi 5 év átlagában körülbelül 10 ezer tonna cseresznye terem egy évben, de ettől a 2020-as és a 2021-es termés is messze elmaradt. Mindkét évben körülbelül 8-9 ezer tonna körüli mennyiséget takarítottak be a termelők.

Ábra: Fruitveb
Egyre nehezebben értékesíthető a korai időszakban a Bigarreau Burlat, mert a Nimba és a Sweet Aryana egyszerűen jobb minőséget ad. Ez a változás egyelőre csak kis területen történt meg, de már ez is elég ahhoz, hogy a nagybani piacokon érezni lehessen a hatását (a 26-os méret alatti gyümölcs egyre nehezebben adható el).

Piaci helyzet
A szezon kezdetén görög importról számoltak be, illetve érkeztek spanyol és olasz tételek is, de korántsem dömping mennyiségben. Cseresznyében a korai külföldi import szerepe sokkal kisebb, mint például szamócánál, mivel a gyümölcs minőségén igen látványosan jelentkezik a több napos szállítás és pulton tartás. A nagyon korai magyar fajtakör nem sokkal később indul be, mint a görög vagy a spanyol, ami azt jelenti, hogy az importtételeknek nincs túl sok idejük dominálni a piacot. Az importtételek nem a hazai piacon, hanem exportpiacainkon okozhatnak gondokat, például amikor a lengyel piacokat bolgár áruval terítik.
Nagybani árak
A cseresznye esetében kitüntetett szerepe van a nagybani árnak, mivel a magyar áru legalább fele a nagybani piacokon cserél gazdát. A héten az 800-1200 Ft közötti sávban vették át a jó minőségű, 26+-os cseresznyét, 28+-os gyümölcsnél pedig 1200-1800 Ft között változott az ár. Ez nagyjából azonos a tavalyi árakkal, vagy azoknál némileg alacsonyabb, megfelelő árszintet jelent. A hét végén várható egy nagyobb átárazás a Carmen nagy tételben történő kereskedésének megindulásával. Problémát okozhat a szezon későbbi szakaszában, hogy bizonytalan a feldolgozás helyzete: az idei szezonban eddig egyetlen feldolgozó vásárolt Bigarreau Burlat fajtát, meglehetősen alacsony áron.
Forrás: Fruitveb
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Mezőgazdaság
Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos
A Nemzeti Élelmiszerlánc–biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi hatóságok szakemberei befejezték a járványkitörésével érintett kontaktgazdaságok mintavételeit, minden vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos 2025. március 18-tól újabb korlátozások feloldásáról döntött.

Fotó: NÉBIH
Többek között Győr-Moson-Sopron vármegyében – a kisbajcsi kitörés köré vont korlátozott terület kivételével – ismét engedélyezte a sertések, szarvasmarhák, juhok és kecskék belföldi technológiai mozgatását, valamint azonnali vágásra történő szállítását.
A március eleji kisbajcsi járványkitörés kapcsán összesen 45, ún. kontaktgazdaságot vizsgáltak a vármegyei kormányhivatal és a Nébih szakemberei. A vizsgálatok lezárultak: a folyamat során levett 4973 minta mindegyike negatív eredményt hozott.
A kedvező járványügyi helyzet alapján újabb korlátozások feloldásáról döntött dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos:
• Azonnali vágásra fogékony állatok Győr-Moson-Sopron vármegye területén kívülre is kiszállíthatóak, a technológiai mozgatás azonban csak a vármegye területén történhet.
• Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén elrendelt belföldi, valamint Európai Uniós korlátozások feloldásra kerülnek.
• A fogékony állatfajok más tagállamba történő kiszállítása, Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével, az ország többi területéről 2025. március 18-tól engedélyezett.
Lényeges, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyéből továbbra is tilos harmadik országba és az Európai Uniós tagállamokba fogékony állatokat szállítani! A kereskedelmi korlátozásokról, harmadik országbeli tiltásokról bővebb információ az RSZKF kereskedelmi aloldalon érhető el: https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Gazdasági előnyökkel töltjük meg a magyar-kazah együttműködést
Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben
Komoly agrárgazdasági és kereskedelmi lehetőségek vannak a magyar-kazah együttműködésben – jelentette ki Nagy István, aki Sakkalijev Armannal, Kazahsztán kereskedelemért és integrációért felelős miniszterével tárgyalt a Magyar-Kazah Üzleti Fórum keretében, kedden, Budapesten.

Fotó: AM
A tárcavezető a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság élénkítése mindkét ország számára kiemelten fontos, az együttműködés egyik fő területe pedig az agrárium. Kazahszánban 250 millió hektár termőterület van, ezért a közép-ázsiai országnak a növénytermesztés kapcsán prioritás a jó minőségű vetőmag előállítása és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások. A mezőgazdasági technológiák továbbfejlesztésében Magyarország fontos tudással és tapasztalattal rendelkezik, melyet kész megosztani partnerével. A vetőmag mellett a szarvasmarha- és baromfitenyésztés, illetve a méztermelés területén is vannak olyan lehetőségek, melyeket érdemes tovább fejleszteni.
Nagy István kitért arra is, hogy a politikai együttműködés mellett a kereskedelmi lehetőségeket is szeretnénk megerősíteni. A magyar tudásra és innovációkra alapozva a Kazahsztánban előállított mezőgazdasági termékek könnyen utat találhatnak maguknak Ázsia más országaiban is, ez pedig mindkét fél számára komoly gazdasági potenciált jelent.
A találkozón az oktatási és tudományos együttműködés témái is napirendre kerültek. A minőségi szakemberképzés az alapja annak, hogy a kazah agrárvállalkozások hosszú távon is sikeresek legyenek. Ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszanak azok az agrárberuházások, melyeket minél előbb meg kell indítani. Azért kell továbbra is közösen dolgoznunk, hogy ennek az együttműködésnek köszönhetően a magyar és kazah agrárvállalkozások is sikeresek és eredményesek legyenek.
Kedden üzleti fórumot tartanak Budapesten a HEPA és a kazah kereskedelmi tárca szervezésében, amelyen 50 magyar és 20 kazah, köztük 10 mezőgazdasági profilú vállalkozás vesz részt.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.
A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH
Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH