További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Békés megyében, Zsadányban, Fábián Károly helyi gazda osztotta meg a tapasztalatait a 2022-es évről lapunknak. „A helyzet katasztrofális a növénytermesztésben” Nem emlékszem ilyen aszályos évre, mint az idei. Voltak évek, amikor nagy szárazság pusztított, de 2022-ben a határ gyakorlatilag elszáradt.
Tavaly ősszel az őszi gabona-félék vetésénél bizakodtunk. Az őszi búzát kényelmesen el tudtuk vetni október közepén, végén, közel optimális feltételek között.
Az esetek többségében az őszi búzának napraforgó volt az előveteménye. Az eddig jól bevált agrotechnikát alkalmaztuk. A tél végén, a tavasz elején azonban a csapadék mennyisége jelentősen kevesebb volt az előző évekhez képest. A koronavírusjárvány következtében egy lassú, de fokozódó inputanyag növekedéssel szembesültünk. Minden megdrágult: a vetőmag, a növényvédőszer, a műtrágyák. Aztán az orosz-ukrán háború miatt a mezőgazdaságból élők költségei ismét drasztikusan megemelkedtek. Mivel az üzemanyagellátási gondok is jelentkeztek, ezért a munkagépeinkkel már csak piaci áron tudunk üzemanyaghoz jutni. Ez jelentős drágulást jelentett, mivel minden litert 370 forinttal drágábban veszünk meg. Az üzemanyagár-növekedését, ezért kénytelenek vagyunk a szolgáltatások árába is beépíteni. Egy kombájn egy hektáron körülbelül 10 litert fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy idén egy hektár betakarítása közel 4 ezer forinttal többe kerül, mint tavaly. A mostani kialakult válság miatt a benzinkúton folyamatos a sorban állás. A mezőgazdasági erőgépek két-három naponta mennek tankolni. Mi, zsadányiak, Komádiba járunk át tankolni, ez az idő, körülbelül, oda-vissza egy óra. A munkánk viszont ugyanannyi. Ezért át kellett szervezzük a napi rutint, mert üzemanyag nélkül minden, azonnal megáll.
Az aszályos időszak miatt az őszi búza rendkívül lassan és vontatottan fejlődött. A kora tavaszi hónapokban jóval kevesebb eső hullott, márciusban viszonylag meleg, áprilisban hideg volt. A szemtelítődés időszakában szinte alig volt eső. Ez sajnos a mostani terméseredményeken látszódik a leginkább. Hektáronként megközelítőleg az őszi búzára 240 ezer forintot költöttünk.
A betakarítást június 28-án kezdtük el. Tavaly július 10-én kezdtük el a betakarítást, közel két héttel később, mint most 2022-ben. A termésátlag körülbelül két-három tonna között alakul. Az őszi árpánál megközelítőleg négy tonna per hektár volt a termésmennyiség.
A szemeskukorica állományok sajnos teljesen kiszáradtak. Egyes táblák esetleg még kibírnának egy-két napot, de az állományok jelentős hányada elszáradt, már a címert sem volt képes kihozni. Kukoricára hektáronként, vetéstől ezidáig, megközelítőleg 270 ezer forintot költöttünk. Óriási a kárunk. Olyan év még sohasem volt, amikor az összes növény szinte nulla bevételt hoz vagy veszteséget termel. A napraforgóállományaink is „haldokolnak” a szárazságtól. Hasonló input ráfordítást költöttünk a napraforgóra is, mint a kukorica esetében. A napraforgó is, amely egyébként kifejezetten szárazságtűrő, aszálytüneteket mutat. A növények növekedése lelassult, az alsó levelek száradnak, sok növény elkezdett hervadni. Ha ezen a héten továbbra is ilyen meleg lesz és a hőhullám kitart, az összes napraforgónk kipusztul.
Hasonló a helyzet a gyep és szálastakarmányoknál is. Harmadával csökkent idén a megtermelt mennyiség. Azonban az ára jelentősen megemelkedett. Tavaly a 160-as méretű lucernabála ára körülbelül 6-8 ezer forint körül alakult, idén az ára már megközelítette a 18 – 20 ezer forintot.
Sajnos az észak-békési helyzet igaz a Tiszántúlra is. Bevétel nélkül csak kárenyhítésben bízhatunk. Aszálykárra sajnos mi nem kötöttünk idén biztosítást. Jég minden évben előfordul, aszály nem. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de ezt az évet túl kell valahogy élni.
A számlákat, hiteleket ugyanúgy fizetni kell, mint egy bőven termő évben. A növénytermesztésre költöttük a tavalyi évi bevételeink egy részét, amit biztos nem kapunk vissza.
Vélhetően a jövőben több kalászost vetünk, és a költségeinket, ahol lehet, csökkenteni fogjuk. Bármekkora is az inputanyag felhasználás, semmit nem ér, ha nincs megfelelő mennyiségű csapadék a növények kritikus növekedési fázisaiban – összegezte tapasztalatait Fábián Károly, zsadányi gazda.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotók: Fábián Károly
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV