Mezőgazdaság
Biztatónak ígérkezik az idei dinnyeszezon
NAK: Hivatalosan is elindul a héten a 2022-es dinnyeszezon. Habár hazai hajtatott termesztésből származó sárgadinnyét már egy hónapja találhatunk a polcokon, a szabadföldi görög- és sárgadinnye szedése igazán most kezdődik el. Felejtsük el Lőrincet! A klímaváltozásnak köszönhetően a hazai időjárási viszonyok is megváltoztak, egészen szeptemberig élvezhetjük a magyar dinnyét.
A fogyasztók és a termelők is reményekkel teli nyárnak néznek elébe, mivel az elmúlt hetek időjárása kifejezetten kedvezett a dinnyének, így a várakozások szerint felülmúlhatja a korábbi éveket az idei év termésminősége.
Az idei évben mintegy 15 százalékkal csökkent a dinnye-termőterület, ami körülbelül 3000 hektárra tehető. Ebből 2600 hektár a görögdinnye, 400 hektár pedig sárgadinnye. Hasonló mértékű területcsökkenés tapasztalható a nemzetközi termelésben is. Azonban a megfelelő időjárásnak, az egyre kiválóbb fajtáknak és a növekvő technológiai színvonalnak köszönhetően a hazai hozamok emelkedése várható: mintegy 130 ezer tonna görögdinnyére és 12 ezer tonna sárgadinnyére számítanak a szakemberek.
A dinnye kifejezetten kedveli a mostani napos, meleg időjárást, a kabak fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az optimális vízellátottság, amely kiemelten fontos ebben az aszályos évben. Az öntözetlen területek csökkenése mellett folyamatosan terjednek itthon az intenzív öntözött technológiák. Magyarországon jellemzően szabadföldön foglalkoznak dinnyetermesztéssel, azonban bővül a fóliasátras termesztés, amellyel egyre inkább biztosítani tudjuk a magyar dinnye szezonjának széthúzását, ezáltal csökkenthető a külföldről behozott dinnye aránya.
Hazánkban a TERA adatok alapján öt nagyobb termőtájon foglalkoznak dinnyetermesztéssel. Békésben 1100 hektáron, a Szabolcsi-Hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, míg a Heves-Jászsági termőkörzetben 200, a Tolnai-Fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét. A fennmaradó rész kisebb szórvány területeken található. A sárgadinnye-termőterület nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. További területek vannak még Tolna és Fejér megyében is, a többi térségben szórványosan, jellemzően görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.
Az elmúlt években a dinnyeexport az erős mediterrán konkurencia miatt nehézségekkel küzdött, de az idén kialakult gazdasági helyzetnek köszönhetően újból piaci lehetőségek nyílhatnak a magyar dinnyetermelők számára. Megnőtt az érdeklődés és a kereslet a cseh, német, lengyel, illetve balti államokbeli piacokon a magyar termék iránt. A magyar dinnye legfőbb versenytársa az olasz-, spanyol- és a görögországi dinnye. A megnövekedett szállítmányozási díjak miatt kevésbé éri meg nagy távolságokra fuvarozni, így visszaszerezhetővé váltak az elvesztett exportpiacok, melyhez továbbá hozzájárul a Spanyol-, Olasz-, és Görögországban tapasztalható mintegy 20%-os termelés-visszaesés és az ukrán termelés háború miatti kiesése is. Mindezen piacok visszanyeréséhez elengedhetetlen a jó termelői együttműködés és a közös piacépítés.
A haza fogyasztási szokásokról elmondható, hogy itthon még mindig van kereslet a nagyobb dinnyékre, elsősorban a kiskereskedelmi és alkalmi árusító helyeken. Az áruházláncokban egyre inkább a kisebb, 5-8 kilogrammos dinnyéket keresik a vásárlók. Folyamatosan nő az igény magszegény – úgynevezett magnélküli – dinnyék iránt, ezekből leginkább a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed. A mini görögdinnyéket is egyre inkább keresik a vásárlók, a nemzetköz trendekkel párhuzamosan várható itthon is az elterjedése. Magyarországon átlagosan fejenként 10 kg dinnyét fogyasztunk el egy évben. A hazai sárgadinnye-fogyasztás növekszik, de még mindig kevés sárgadinnyét esznek a magyarok. Ez 1,5-2 kilogrammra tehető, amely sokkal alacsonyabb a nyugati országokkal, ahol ez akár a 4-6 kilogrammot is eléri.
A frissen szedett, optimális érettségben betakarított magyar dinnye lényegesen ízletesebb, zamatosabb, mint a hosszú utat megtett, külföldről behozott, hosszan eltárolt, sokszor ideje előtt leszedett dinnye. A nyári időszakban a dinnye az egészségre az egyik legpozitívabb hatású csemege.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.