Mezőgazdaság
60 évvel ezelőtt kezdődött….Veres Péter “Agrár” Kollégium
Pontosan 60 évvel ezelőtt 1962 tavaszán kezdődött meg az akkori Debreceni Agrártudományi Főiskola 600 fős kollégiumának építése a debreceni Böszörményi úti Campuson. Az ország akkori egyik legmodernebb 6 emeletes kollégiuma 2 év alatt épült fel és 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit az egyetemi hallgatóság előtt. A Veres Péter Kollégium azóta a debreceni agráros hallgatók otthonává vált, akik szerettek és szeretnek a falai között élni, akik számára a kollégium életforma, életminőség, kulturális tér, az egyetemi oktatás melletti önképzés, műhely munka színtere.
Kezdetek…
Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán található Veres Péter Kollégium megszületésének egyik legfontosabb eseménye a hazai agrárfelsőoktatásban 1952. évben megindult decentralizációs folyamatok, melynek következtében a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 9. számú törvényerejű rendelete alapján határozott a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről. A létesülő akadémia helyszínének megválasztására Halász Péter földművelésügyiminiszter helyettes vezetésével bizottság jött létre, amely határozott abban, hogy az akadémia Pallagon, a valamikor Pallagi Gazdasági Akadémia Campusán vagy a Mezőgazdasági Technikum Debrecen, Böszörményi út 104. szám (ma: 138. szám) alatti épületben kezdje meg a működését. Pallag mellett szólt a hagyomány és a már rendelkezésre álló épületi infrastruktúra. A Böszörményi úti elhelyezés mellett szólt a város, a két debreceni egyetem (KLTE, DOTE) közelsége, a rendelkezésre álló korszerű bővíthető épület illetve a tangazdaság jobb fejlesztési kilátásai. A bizottság a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntött, így 1953. szeptember 1-én 13 oktatóval és 209 hallgatóval a ma már ikonikussá vált helyszínen megkezdte működését a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (DMA)1.
1. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Böszörményi úti épülete, 1953. Forrás: Debreceni Egyetem MÉK, archívum
Már az első tanévtől (1953/1954-es tanév) fogva nagy gondot okozott az akadémiának a hallgatóság elhelyezése. Ezen probléma orvoslására Erdei Ferenc, akkori földművelésügyi miniszter kérésére, Péter János, református püspök2, egy évre az akadémiának engedte át az ősi Református Kollégium3 első udvarából nyíló helyiségeket, ahol lehetőség nyílott az első évben felvett 209 diák elhelyezésére.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az akadémia részéről a hallgatóság elhelyezésére a terv az volt, hogy a következő tanévre felépül az intézmény saját diákotthona. Sajnos erre nem nyílt lehetőség, így az akadémia alternatív megoldásként az első tanév alatt megszerezte Debrecenben a Béke útja (ma: Szent Anna utca) 9. szám alatt lévő épületet, melynek átépítésével (1 millió forint költségen) lehetőség lett a következő évi hallgatói létszámnövekedés befogadására.
2. Péter János, református püspök. Forrás: wikipedia.hu
3.Debreceni Református Kollégium. Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár – OSZK
A Debreceni Mezőgazdasági Akadémián a hallgatók elhelyezése még hosszú éveken keresztül -több mint 10 évig – nehézséget jelentett, az intézmény számára az egyik leginkább megoldástért kiáltó problémává vált. Az intézmény vezetősége Bencsik István4 igazgató vezényletével már az első tanévtől a Földművelésügyi Minisztérium részére folyamatosan jelezte a saját diákotthon iránti égető szükségletet, viszont az anyagi források biztosítására illetve az építkezés megkezdésére egészen 1962-ig várni kellett.
4. Dr. Bencsik István igazgató (1953-1962), rektor (1962-1965), rektorhelyettes (1965-1968), rektor (1968-1970). Forrás: Debreceni Egyetem MÉK archívum
1959. október 16.-án a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén Bencsik István debreceni akadémiai igazgató felvetette az agrármérnökképzésben tapasztalt mennyiségi hiányosságokból eredő problémákat illetve nehézségeket és a tanács segítségét kérte, elsősorban a képzés beruházási kereteinek megemelése érdekében. Tevékenysége nem volt eredménytelen, ugyanis rövid időn belül az Országos Tervhivatal erre a célra 280 millió forintot különített el, amiből az agrárfelsőoktatási intézmények közül a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia 58 millió forintot kapott. Később, ezen beruházási összegkeret 75 millió forintra emelkedett a szükséges módisítások miatt, melyet 1964. április 1-én hagyott jóvá dr. Soós Gábor FM osztályvezető.
A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia 1959 végén kapta meg az engedélyt az 58 millió Ft-os keretre való beruházási programtervezet elkészítésére. A program 1960. április 27.-re készült el, mely többek között magába foglalta a 2db 3 emeletes egyenként 300 diákot befogadó diákotthon felépítését. 1960 júliusában a DMA (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia) által az FM részére felterjesztett program bizonyos változtatásokkal, de elfogadásra került, így zöld utat kapott az akadémia területén az új diákotthon felépítése, melyhez az ÉM Debreceni Tervező Vállalattól 1960 évvégére meg is érkezett a tanulmányterv. A tanulmányterv megvitatását követően újabb módosítások következtek, melynek értelmében nem 2db 300 fős diákotthon, hanem 1 db hatemeletes 600 fős diákotthon kerül megépítésére konyhával és étteremmel együtt.
Főiskolai rang, megkezdődik a várva-várt építkezés
Az 1962/1963-as tanév kiemelt jelentőséggel bírt a debreceni agrárfelsőoktatás történetében, ugyanis nemcsak komoly beruházások veszik kezdetét a Böszörményi úti Campuson, hanem a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelete alapján az akadémiák egyetemi jellegű főiskolákként működnek tovább, így 1962. szeptember 16.-tól az akadémia Debreceni Agrártudományi Főiskolaként (DATF)5 folytatja munkáját. Az egyetemi jellegű főiskola első rektora Bencsik István egyetemi tanár lett5.
5. Rektori lánc. Forrás: Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963
1962. május 2.-án megindult a várva várt 600 fős diákotthon építése a Böszörményi úton. Az épület tervezését Mikolás Tibor főmérnök és Vellay István építészmérnök végezte, míg az építésvezetői feladatokat Balla Alajos látta el.
A következő korabeli fotókon a diákotthon építésének munkálatai figyelhetőek meg:
A Debreceni Agrártudományi Főiskola nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az újonnan épülő diákotthont minél előbb birtokukba vehessék a hallgatók. Végül 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit a diákság előtt. Ebben az időszakban a diákotthon mellett felépült a Böszörményi úti Campus 32 lakásos tanári társasháza6 (ma: Arany Sándor Diákapartman) illetve elkészült a főépülethez hozzá épített új tanügyi épület is7.
6. DATF 32 lakásos tanári lakóháza. Forrás: Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963
7. A Debreceni Agrártudományi Főiskola új tanügyi épülete. Forrás: Debreceni Egyetem MÉK archívumAz elkészült új kollégium ünnepélyes átvétele
Az új épületek – köztük a 600 fős diákotthon – ünnepélyes átvétele 1964. november 10.-én történt az új tanügyi épület impozáns díszudvarán (aula). Az új épületeket Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Kilián József építésügyiminiszter-helyettes adta át, melyet a főiskola nevében Dr. Bencsik István rektor vett át8.
8. Bencsik István rektor átveszi az új diákotthon kulcsát
Az újonnan átadott diákotthonban az első feladat annak szervezeti megteremtése volt. A főiskola diákotthona kezdettől fogva diákönkormányzat alapján működött. Az önkormányzatot a diáktanács valósította meg, melynek vezetését elnök illetve helyettese látta el. A diáktanács tagja volt az összes szobafőnök. A diákotthon nevelési feladatait nevelőtanárok látták el (3 tanulócsoport, ½ évfolyam egy nevelőtanár). A diákotthonban 4 fő elhelyezésére alkalmas egységeket alakítottak ki, külön háló- és tanulószobával illetve előtérrel. A diákotthon abban az időben figyelembe véve az akkori beiskolázási adatokat (100-120 fő/évfolyam) akár a teljes létszám befogadására alkalmas volt. Indokolt esetben a debreceni lakosok is helyet kaptak a diákotthonban, illetve levelező hallgatók számára is szállást tudott biztosítani.
A diákotthont a megalapításától kezdve a folyamatos fejlődés, a professzionális munka jellemezte mind az ifjúsági-, kulturális-, és tudományos élet terén, melynek eredményeképpen 1967 évvégén a diákotthon kollégiumi kitüntető címet kapott9.
9. Hajdú-Bihari Napló, Kollégiumi címet kapott a Debreceni Agrártudományi Főiskola diákotthona. Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1967-12-02 / 285. szám, Diákotthon-Kollégium
A kollégiumi élet fokozatosan fellendült, szinte minden hallgatói programnak a kollégium adott helyet. Népszerűek voltak a kollégiumi napok, a különböző klubestek, a stúdió (kollégiumi rádió) műsorai, a szakmai-, a művészeti-, a fotó-, és a zenei körök, a természetjárók köre illetve a kulturális előadások, melyeket írók, művészek, nagy műveltségű meghívott szaktekintélyek tartottak10. A kollégium biztosította egyben a szakmai továbbfejlődés lehetőségét, másrészt a szocializálódás színtereként is szolgált, családi közösséget teremtett, éltre szóló barátságokat alkotott, amellett hogy segítette az értelmiségi létre való felkészülést. Ezen időszak teremtette meg azokat az erős alapokat, melyekre építve mind a mai napig képes a Veres Péter Kollégium kimagasló minőségben szervezni az ifjúsági-, szakmai-, és kultúrális életet a hallgatóság számára.
10. Kollégiumi napok. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009
10, Kollégiumi napok. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009
Veres Péter nevének felvétele
Az akkor már Debreceni Agrártudományi Egyetem (1970-től a főiskola egyetemi rangban folytatja munkáját) kollégiuma 1975-ben vette fel Veres Péter nevét11. Dr. Sziki Gusztáv, egyetemi tanár, akkori dékán a következőképpen fogalmazta meg a névválasztást az archív feljegyzések szerint:
„Veres Péter embereszménye, a munkáját szenvedélyesen szerető, emellett teljességre is törekvő, szuverén gondolkodású, közösségi ember volt.” ….”Veres Péter ugyan nem volt tudós művelője a mezőgazdasági tudománynak, mégis rá esett a választásunk, mert élete és műveinek szelleme olyan eszményt példáz, amit ifjúságunk előtt felmutatni, ébren tartani és követni több mint érdemes”
11. Veres Péter szoboravató a kollégium épülete előtt (Dr. Mirkó Lajos beszédet mond). Forrás: 150 éves a debreceni felsőfokú agrárképzés (szerk.: Dr. Kovács Istvánné), 2018
A Veres Péter Kollégium szakmai munkájának elismeréseképpen több alkalommal is elnyerte a Kiváló Kollégium címet12.
12. Kiváló Kollégium. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009
A kollégiumi élet színvonalához nagyban hozzájárult az épülettel szoros egységet képező étterem és a színházterem (1966-ban épült). A kollégium elhelyezkedése ugyancsak támogatta és támogatja mind a mai napig a kollégiumi mindennapokat a tanügyi épületek, a sportpályák és a tangazdaságok közelségével.
Veres Péter Kollégium, mint az integrált Debreceni Egyetem része
A DATE Veres Péter Kollégium 2000-ben a létrejött Debreceni Egyetem részévé vált, majd 2014-ben a kollégiumi rendszer átszervezésével a DE Egyetemi Kollégiumi Igazgatóságához került. Aktuálisan a kollégiumba a Debreceni Egyetem bármely karáról jelentkezhetnek fiatalok, viszont elhelyezkedéséből adódóan, főként a Böszörményi úti „Agrár” Campuson működő két kar (MÉK és GTK) hallgatói lakják. A Veres Péter kollégium a hallgatói számára az otthont és a zavartalan tanulás feltételeit teremti meg, ezen túl kiváló lehetőséget biztosít a művelődéshez, a sportoláshoz, és a szabadidő tartalmas és kulturált eltöltéséhez, mindamellett, hogy ápolja és fejleszti a több mint fél évszázados megörökölt hagyományokat.
A Veres Péter Kollégium idén ünnepli 58. születésnapját. Az elmúlt több mint fél évszázad egyik legnagyobb eredménye, hogy a kollégium a debreceni agráros hallgatók otthonává vált, akik szerettek és szeretnek a falai között élni, akik számára a kollégium életforma, életminőség, kulturális tér, az egyetemi oktatás melletti önképzés, műhely munka színtere. A kollégiumban minden a mai napig őrzik a hagyományokat, fáradoznak a régi hírnév megtartásában, igyekeznek az agráros tudat, és az összetartozás lángjának megőrzésére.
Veres Péter Kollégium jelene
Dr. Csiszár Imre a Debreceni Egyetem Egyetemi Kollégiumi Igazgatóság Igazgatója érdeklődésemre elmondta, hogy 2011 és 2021 között több lépésben a Debreceni Egyetem saját forrásából a kollégium teljes egészében, kívülről-belülről megújult, modern, a kor igényeinek megfelelő körülményeket biztosít. Ennek keretében valamennyi külső és belső nyílászáró kicserélésre került korszerű, kiváló hőszigetelést és zajvédelmet kapott az épület. A kollégium minden helyiségben megtörtént a padlóburkolat cseréje könnyen tisztítható járólapra. Ez a fejlesztés valódi minőségi ugrást jelentett a bentlakók számára, ugyanis megszűnt a korábban itt lakott kollégisták számára emlékezetes jellegzetes szag, amelyet a kollégium építésekor lerakott linóleumpadló okozott. Természetesen sor került az elmúlt időszakban valamennyi szoba, konyha, folyosó, lépcsőház falburkolatának cseréjére, illetve a helyiségek teljes kifestésére is. Több emeleten megtörtént a bútorzat cseréje, a konyhákba is új berendezési tárgyak kerültek. Rendkívül fontos volt a kollégium életében a már elhasználódott gépészeti berendezéseinek, vezetékeinek felújítása, cseréje. Ennek keretében teljes egészében kicserélték az épület elektromos hálózatát, a víz- és szennyvízvezetékeket. Hosszú éveken át ugyanis komoly gondot jelentett, hogy az épületen belül levezetett esővíz a csatornák rosszabb állapota miatt nagyobb esőzéseknél jelentős beázásokat okozott. Így nagyon fontos lépés volt ezen csatornák cseréje – mesélte Dr. Csiszár Imre.
Igazgató Úr örömmel újságolta, hogy az elmúlt években lezajlott felújítási program keretében jelentősen javultak az épület energetikai mutatói is. A hőszigetelésen kívül beépítettek egy napkollektoros rendszert is, amely jelentős mértékben hozzájárul a használati-melegvíz termeléshez, a nyári hónapokban teljes egészében biztosítja is azt. A felújítás során ezen kívül a kollégium folyosóin, lépcsőházaiban mozgásérzékelőkkel vezérelt világítást építettek ki, amely szintén jelentős energia-megtakarítással jár. Így ma a Debreceni Egyetem kollégiumai közül a legkisebb „ökolábnyommal” rendelkező épület12.
13. .Megújult Veres Péter Kollégium, Debrecen. (Forrás: dehir.hu)
A kollégium környezetére annak megépítése óta kifejezett figyelmet fordít mind az egyetem, mind az ott élő kollégisták. Igen örömteli a Veres Péter Kollégium életére nézve, hogy megújulhatott a kollégium főbejárata, főlépcsője és a kollégium előtti tér is. Az itt kialakított pihenőpadokon azóta is szívesen időznek a kollégisták, a rendezvények (pl. a főzőversenyek) lebonyolítását pedig új infrastruktúra segíti.
A kollégium több mint 60 évvel ezelőtt történt megtervezése során is kiemelt figyelmet fordítottak a hallgatók igényeinek a lehető legnagyobb mértékű kielégítésére, nincs ez ma sem másként. A múlt tanévtől kezdve megindult a saját vizesblokkal rendelkező szobák kialakítása a kollégium egy részén. Az első három szobát már birtokba is vehették a hallgatók!
Összefoglalva a jelenkori aktualitásokat nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a Debreceni Egyetem „Agrár” Campusának 58. születésnapját ünneplő Veres Péter Kollégiuma minden szempontból megszépülve, a hallgatói igényeket maximálisan figyelembe véve várja a beköltöző fiatalokat idén szeptemberében is!
Írta: Fekete István, Debreceni Egyetem MÉK
Felhasznált irodalom:
Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963, Budapest, 1969
Komoróczy György: A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve, Budapest, 1968
Kovács Istvánné (szerk): 150 éves a debreceni felsőfokú agrárképzés, Debrecen, 2018
Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009
Mezőgazdaság
Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása
Hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka
A korábbi években megszokottak szerint hamarosan megkezdődik az agrártámogatások tavaszi igénylési időszaka. A gazdálkodók 2026. április 15. és 2026. június 9. között nyújthatják be kérelmeiket a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, a zökkenőmentes beadásban pedig továbbra is számíthatnak a falugazdász-tanácsadók és szaktanácsadók segítségére.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A 2026-os egységes kérelemben a termelők összesen 54 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcím tekintetében tudnak majd támogatást igényelni, kifizetési kérelmet benyújtani, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
A Magyar Államkincstárral együttműködésben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-tanácsadóinak átfogó felkészítése is lezajlott, hogy minél hatékonyabb segítséget nyújthassanak a gazdálkodóknak az igényléshez.
A szaktárca és a végrehajtásban együttműködő hatóságok egyaránt elkötelezettek amellett, hogy a lehető legtöbb eszközzel biztosítsák a benyújtás zökkenőmentességét a gazdák számára. A beadási időszakban is minden érintettnek érdemes rendszeresen felkeresni az Agrárminisztérium kap.gov.hu címen elérhető tematikus honlapját, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal weboldalát. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.
Az agrártárca törekvése továbbra is az, hogy a gazdálkodók által ismert támogatási jogcímek és az ezek alapján igényelhető támogatási összegek a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget biztosítva, a feltétlenül szükséges finomhangolás mellett álljanak a termelők rendelkezésére.
Az idei évi csomag egyrészt lehetővé teszi az uniós szinten elért egyszerűsítések hazai végrehajtását, másrészt pontosítják és egyértelműsítik a rendelkezéseket, a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatok mentén. A további módosítások adminisztratív könnyítéseket céloznak, hozzájárulva a még gyorsabb és hatékonyabb kifizetésekhez.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden támogatást igénylő, aki meghatalmazotton keresztül vagy tanácsadó segítségével szeretne kérelmet benyújtani, időben egyeztessen arról falugazdász-tanácsadójával, szaktanácsadójával. A június 9-i határidő elmulasztása jogvesztő, az elkésett egységes kérelmeket a Magyar Államkincstár érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(AM Sajtóiroda)
Mezőgazdaság
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
A Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évének védnöke az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Hajdúböszörmény, 2026. április 14. – A pásztorok állatokat tartanak és terelnek; sokszínű kulturális örökség, helyi és őshonos tudás őrzői, világszerte hozzájárulnak az ökoszisztémák fenntartásához, és kulcsszerepet játszanak abban, hogy emberek millióit lássák el élelemmel. De vajon a tavaszt is ők hozzák el? Egy tradicionális magyar esemény, a Böszörményi csergetés szerint igen.
Böszörményi csergetés 2026. © Hajdúböszörmény Önkormányzata
A Böszörményi csergetés a pásztoréletmódhoz és a tavaszi zajkeltő szokásokhoz kapcsolódik, és egyben betekintést enged a helyi népi kultúrába. Megmutatja, milyen szorosan kapcsolódhat a pásztorkodás egy ország hagyományaihoz és kultúrájához. Az eseményen a hagyományos viseletbe öltözött magyar pásztorok elűzik a telet, és ostorcsattogtatással, nagy zaj keltésével köszöntik a tavaszt.
Ez a hagyományos ünnep generációkon átívelve hozza össze az embereket az ország különböző részeiről; mindezt áthatja a közös öröm, a kultúra, ételek, néptánc és népzene. Ugyanakkor ennél többről is szól: alkalom arra, hogy elgondolkodjunk a legelők és a pásztorközösségek jelentőségén, egy olyan örökségen, amely társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt kulcsfontosságú, és szorosan összefügg a fenntartható földhasználattal.
A Böszörményi csergetés, akárcsak a Legelők és Pásztorok 2026-os Nemzetközi Éve (IYRP), erőteljes emlékeztető arra, hogy a legelők és a pásztorok nem a múlt maradványai, hanem a jelen és a jövő kulcsszereplői a biológiai sokféleség megőrzésében és a fenntartható ökoszisztémák fenntartásában.
A Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évének védnöke az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
„A legelők jelentősége messze túlmutat az állattartáson. Ezek a területek fontos szerepet játszanak a biológiai sokszínűség fenntartásában, a természeti erőforrások megőrzésében, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban” – hangsúlyozta Szűcs Tibor, a FAO állattenyésztési szakértője, amikor a résztvevőkhöz szólt. „Ugyanakkor ezek a rendszerek ma számos kihívással néznek szembe. A klímaváltozás, a földhasználat változása, a legelőterületek csökkenése, valamint a piacokhoz és szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés mind nehezítik a pásztorközösségek helyzetét. Éppen ezért fontos, hogy megfelelő figyelem irányuljon a pásztorok jogaira, a helyi tudás elismerésére, a közösségi alapú megoldásokra és a fenntartható beruházásokra.”
Magyarországon a pásztorhagyomány szorosan kapcsolódik a tájakhoz és a kulturális örökséghez. Az olyan események, mint a Böszörményi csergetés, fontos szerepet játszanak abban, hogy ez az örökség látható, érthető és megbecsült maradjon. Amikor a gyerekek már kiskoruktól megtapasztalják ezt az élő, közösségi hagyományt, kialakul bennük annak megértése és szeretete, amely generációról generációra továbbadható.
Videó: Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve (2026)
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
In memoriam Kordos László
2026. március 26-án hajnalban, életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László (1950–2026) paleontológus.
2026. március 26-án hajnalban, életének 76. évében elhunyt dr. Kordos László (1950–2026) paleontológus, az Ipolytarnóci Ősmaradványok mentora, a transznacionális Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark egyik alapító támogatója. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság is mélyen gyászolja a világhírű őslénytanász jobblétre szenderülését. Pótolhatatlan veszteség érte az Ősmaradványokat az őséletnyomok kutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett tudós életpályájának idő előtti lezárása miatt.
Fotó: BNPI
Kordos László professzor, aki az átkosan tiltó időszakban Tarnóczy Ipoly álnéven is publikált, beavatott kutatóként, saját előző elképzeléseit is bátran átértékelő tudósként tárta a fel az Ösvilági Pompeji rejtelmeit. Párjának (Mészáros Ildikó) idő előtti eltávozását követően, annak temetése utáni elviselhetetlen gyászban, stroke vitte el.
Hamvait férfi elődeinek sírjában, Miskolcon, április 24-én helyezik végső nyugalomra. Félbehagyott életpályájának dokumentumait később, a hagyaték feldogozása során, nem csupán kegyeletként fogják rendszerezni. A kiemelkedő tudós emlékének ápolásához kötődően további intézkedésekre is sor kerül majd. Ahogy a krónikás Ásatagunk útravalóként írta:
Van néhány csendes, rítusba öltözött pillanat, mikor elmélázik a zajongva nyüzsgő földi forgatag. 4 milliárd év előzménye testünk anyagát forrasztja össze. Bennünk ott rezeg, s mozgatja mindezt az életnek nevezett rettenet. Felfogni mindezt ott a hitvilág, értelmet kereső dacos vágy. Egyedi szőttesünk része a szemfödél, sorsunkat lezáró, nem kívánt cél. Amíg elérjük, kísérjen méltóság, harmóniában alkotó, énképet formáló kivagyiság.
Fotó: BNPI
Kordos László professzor a fenti kritériumokat beteljesítette, az utókoron múlik, hogy hagyatékával miként sáfárkodunk.
A mesterséges intelligencia is írt egy nekrológot, Mravecz Gábor, az Ősfenyő Belépő fogadóépület vezetőjének tolmácsolásában tesszük most közzé:
Az elmúlt napokban búcsút vettünk Prof. Kordos Lászlótól, attól a tudóstól, aki évtizedeken át segített bennünket közelebb kerülni a földtörténet titkaihoz. Távozása nemcsak egy kivételes szakember elvesztése, hanem egy olyan emberé is, aki a tudományt mindig a közösség szolgálatába állította.
Életének megértéséhez érdemes visszatekinteni a családi gyökerekre. Édesapja, Kordos László, a miskolci kulturális élet meghatározó alakja volt: könyvtáros, pedagógus, közösségszervező. Az a szellemi pezsgés, amelyet ő teremtett maga körül, természetes közeggé vált fiának is. A tudás tisztelete, a műveltség értéke és a közösség iránti felelősség mind olyan örökségek, amelyek később a professzor munkásságában is visszaköszöntek.
Ugyanilyen fontos szerepet játszott édesanyja, Kordos Lászlóné Nagy Magdolna, aki 101 éves koráig maradt aktív, derűs és közösségépítő személyiség. Mezőcsáti földművelő családból indulva lett pedagógus, iskolaigazgató, majd a Nevelők Háza vezetője, ahol generációk szakmai fejlődését segítette. Az a kitartás, emberség és szolgálat, amely egész életét jellemezte, meghatározó mintát adott fiának is. Nem véletlen, hogy Kordos László számára a tudomány sosem öncélú tevékenység volt, hanem a világ jobb megértésének és jobbításának eszköze.
Fotó: BNPI
Paleontológusként és geológusként a világ számos területén kutatott, de életművének központi helyszíne mégis Ipolytarnóc maradt. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területének egyik legfontosabb kutatója és értelmezője volt, aki a „Ősvilági Pompeji” titkait nemcsak feltárta, hanem újra és újra új megvilágításba helyezte. Tudományos alázata ritka volt: ha a bizonyítékok úgy kívánták, kész volt saját korábbi elméleteit is felülvizsgálni.
Nemzetközi jelentőségű munkái — a miocén kori nyomfosszíliák kutatásától a paleobiológiai rekonstrukciókig — új távlatokat nyitottak. Emellett kulcsszerepet játszott a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark létrejöttében, amely ma is a térség egyik legfontosabb tudományos és turisztikai értéke. A táj, a kultúra és a tudomány egységében gondolkodott, és ezt a szemléletet következetesen képviselte.
Fotó: BNPI
Személyisége legalább annyira emlékezetes volt, mint tudományos eredményei. Szigorú, de inspiráló tanár, elmélyült kutató, ugyanakkor közvetlen, emberi hangon megszólaló mentor. A tiltások időszakában Tarnóczy Ipoly álnéven is publikált, hogy folytathassa munkáját — ez sokat elárul kitartásáról és elhivatottságáról.
Élete utolsó éveit személyes veszteségek árnyékolták be, és végül egy hirtelen bekövetkező stroke vetett véget pályájának. De amit hátrahagyott, az jóval több, mint publikációk vagy tudományos eredmények sora. Egy szemlélet, egy hozzáállás, egyfajta csendes, mégis rendíthetetlen hit abban, hogy a világ megismerése önmagában is érték.
Fotó: BNPI
Prof. Kordos László öröksége sok szempontból meghatározó.
Forrás: BNPI
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Vármegyei értekezlet az afrikai sertéspestisről
Indul a 2026. évi egységes kérelmek benyújtása
Tavaszi hagyomány zaja szólt a legelőkért és a pásztorokért
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Csongrád-Csanád Vármegye 2026.
Vadgazdálkodási pályázat Somogy vármegyében
In memoriam Kordos László
Súlyos fenyegetést jelent az ausztrál és a marokkói egyezmény az uniós agráriumra
Évente több tízezer madár pusztul el a vezetékeknek csapódás és áramütés miatt
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
Dr. Majzinger István 65 éves
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Bács-Kiskun 2026.
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban