A szeles és napsütéses napokat követően a hétvégére várható száraz, jelentősebb csapadék nélküli időjárás megnöveli az erdőre átterjedő szabadtéri tüzek kialakulásának veszélyét, ezért 2023. március 18-tól a hatóság tűzgyújtási tilalmat rendel el Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az utóbbi időszakban BAZ vármegyében egyre magasabb a szabadterületi tűzesetszám. Az erdőben és az erdő környéki területeken található könnyű holt biomassza nedvességtartalmát az elkövetkezendő napok időjárása várhatóan tovább fogja csökkenti.

Mindezen körülményeket mérlegelve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével, 2023. március 18-tól tűzgyújtási tilalmat rendel el BAZ vármegyében.

A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve az interaktív tűzgyújtási tilalom térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint tilos a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

Forrás: Nébih

A magyar emberek az egyik legfontosabb szakterületnek tartják az élelmiszerlánc-biztonságot, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek – ismertette egy tavaly őszi reprezentatív közvélemény kutatás eredményeit dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Felkai Beáta Olga kiemelte, az emberek több mint 70%-a megbízik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkájában, melynek színvonalát stabilnak tartják. A megszolgált bizalmat támasztja alá a 11 éve megalakult szervezet 2022-es rövid eredményösszefoglalója is.

Dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár Forrás: Kormany.hu

Félévente készül 1000 fős reprezentatív felmérés az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítéléséről. A legutóbbi, 2022 őszi kutatás eredményei közül a helyettes államtitkár kiemelte, az élelmiszerlánc-biztonságot az egészségügy és a katasztrófavédelem mellett a legfontosabb szakterületek között tartják számon a magyarok, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek, a katasztrófavédelem után a második helyre sorolják. A felmérés szerint a lakosok 71%-a megbízik a Nébih munkájában, ami a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a 3. legjobb eredmény, a klasszikus felügyeleti szervek között a legjobbnak számít.

A magyarok továbbra is elkötelezettek a hazai termékek iránt: a megkérdezettek 43%-a mindig, 32%-a pedig bizonyos termékeknél odafigyel arra, hogy magyar élelmiszert vásároljon. Utóbbi csoport tagjai leginkább a zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a tej és a tejtermékek esetében tartják fontosnak a magyar eredetet – ismertette  Felkai Beáta Olga.

A minőség szabálygyűjteményének számító Magyar Élelmiszerkönyv ismertsége meghaladja a 30%-ot, míg a nemzeti minőségrendszerként elfogadott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről a lakosok 51%-a hallott.

Felkai Beáta Olga hangsúlyozta, a kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a lakosság biztonságos, minőségi élelmiszerrel való ellátása, melynek alapja a hazai gazdák és előállítók kiváló munkája. Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et, valamint formabontó kezdeményezésként elindult az „utolsó láncszem”, azaz a fogyasztók védelme érdekben az ingyenesen hívható Nébih Zöldszám. A hivatal március 15-én ünnepelte 11. évfordulóját. Sikerességét a felmérés eredményei is alátámasztják: a magyarok nemcsak ismerik, de bíznak is a hivatalban, munkájának színvonalát stabilnak érzik.

A Nébih 2022-es legfontosabb eredményei kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette, a láncszemléletnek megfelelően rendkívül sokszínű, szerteágazó eredménylistát tudhat magáénak a szervezet. Csupán néhány példát kiragadva elmondható, hogy tavaly nemcsak lelassítani, de megállítani is sikerült az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését a vadállományban, amellett, hogy a házisertés-állomány továbbra is védett maradt a betegségtől. A Nébih élelmiszerlánc-biztonsági vizsgálatokat folytató laboratóriumai több mint 167 ezer mintán csaknem 2 millió vizsgálatot végeztek, a csalásokra, a feketegazdaság felszámolására szakosodott részleg pedig 559 ellenőrzést tartott, 203 tonna termékkel szemben intézkedett, 158 esetben bírságolt, összesen több mint 115 millió Forint értékben.

Felkai Beáta Olga az évösszefoglalóból kiemelte azt a számottevő szakmai eredményt, hogy hosszú évek kitartó munkájával tavaly Magyarország mentes lett a sertések PRRS betegségétől. A Nébih halőrei 27 nagytestű pontyot tudtak visszaszállítani eredeti élőhelyükre, természetes vizeinkbe. Az EUTR ellenőrök által elkobzott faanyagból pedig 596 köbmétert, valamint több mint 300 bútort és akác oszlopot adott át a hivatal ingyenesen közérdekű célra önkormányzatoknak, egyházaknak és közhasznú szervezeteknek.

Az informatikai fejlesztések közül említést érdemel, hogy az ügyfelek kényelmének növelése érdekében elindult a hivatal Ügyfélprofil rendszerében az online fizetés, továbbá a teljeskörű online meghatalmazáskezelés. Emellett csaknem 400.000 őstermelő és az őstermelők családi gazdáságának képviselője intézheti ügyeit a Nébih e-ügyintézési felületén,mintegy 600 falugazdász ügyintézői támogatásával.

A hivatal hatósági munkája mellett kiemelten foglalkozik mind az élelmiszerlánc-szereplők, mind a fogyasztók segítésével, tudásának bővítésével. E szellemben a Nébih ügyfélszolgálata több, mint 120.000 megkeresést fogadott, továbbá 2022-ben elkészült a „kettős minőség útmutató” a gyártóknak, a lakosság számára a „Biztonságos Étkezés a Várandósság alatt” kiadvány, míg a „Maradék nélkül” program szakemberei hiánypótló „lejárati útmutatót” állítottak össze – foglalta össze Felkai Beáta Olga.

Az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítélését vizsgáló kutatás kivonata, valamint a Nébih 2022-es eredményösszefoglalója elérhető a hivatal weboldalán.

Agrárminisztérium Sajtóiroda

A növénytermesztésben a gazdálkodók, élve a támogatási lehetőségekkel, jelentős gépberuházásba kezdtek. A precíziós gépek beszerzésére irányuló pályázati felhívás keretében a gazdák 212,39 milliárd forint támogatási igényre nyújtottak be kérelmeket – jelentette be Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a szatymazi Barackvirágnap és metszési bemutató szakmai konferencián.

Az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként 2 683 termelő részesült 196,78 milliárd forint támogatásban, melynek során mintegy 2 200 db traktor, 3 500 db mezőgazdasági munkagép, 230 db önjáró permetezőgép, és 700 db kombájn beszerzésére és termelésbe állítására nyílt lehetőség – emlékeztetett a miniszterhelyettes.

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a tavalyi nehéz év ellenére 2022-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot, amely 15%-kal több az egy évvel korábbinál, amihez az árak 42%-os emelkedése járult hozzá. Míg Magyarország agrárexportja 2022-ben meghaladta a 13 milliárd eurót, azaz 10 év alatt több mint kétszeresére növekedett. Célunk, hogy 2030-ra elérjük a 15 milliárd eurós értéket. Farkas Sándor megemlítette a mezőgazdaságban is tapasztalható munkaerőhiányt, kiemelte, hogy ennek ellensúlyozása érdekében is szükséges a technológiai modernizáció, az automatizáció és a versenyképesség növelése, hiszen a jövőben várhatóan még kevesebb lesz a foglalkoztatottak száma, de megnő az igény a jól képzett, a modern, digitális technológiát és termelési megoldásokat ismerő munkavállalók iránt.

Az Európát sújtó történelmi aszály Magyarországon elsősorban az alföldi régióban okozott nagyon komoly károkat. A Kormány már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy növelni kell az öntözhető mezőgazdasági területek nagyságát. Ennek hatására született meg az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, váltak könnyebbé, egyszerűbbé az öntözést lehetővé tévő hatósági eljárások és ehhez párosult egy olyan támogatáspolitika, amely ösztönzi az öntözhető területek mértékének növelését. Farkas Sándor a  jelenleg is nyitott, pályázható felhívások közül kiemelte „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című kiírást, melynek benyújtási határidejét meghosszabbították, így a támogatási kérelmek benyújtására 2023. június 30-ig van lehetőség.

A tavasz első jele a szatymazi barackvirágzás, ennek alkalmából tart 29 éve szakmai napot a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége és Szatymaz Község Önkormányzata. A konferencia idei programjába bekerült a regeneratív talajművelés témája. A délután folyamán metszési és technikai bemutatókat is rendeztek, ahol a gazdák a fagyvédelmi légkeverőgéppel és a drónos permetezési technikával is megismerkedhettek.

Agrárminisztérium