További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
2023. február 14-17. között zajlott Németországban a BIOFACH, a világ legnagyobb, ökológiai termékeket bemutató nemzetközi vására.
ÖMKi: 2023. február 14-17. között zajlott Németországban a BIOFACH, a világ legnagyobb, ökológiai termékeket bemutató nemzetközi vására. A kiállítás négy napja alatt a bioélelmiszerek előállításával foglalkozó cégek és termékeik megismerésén túl nemzetközi szakmai konferencia is zajlott, ahol számos, az ágazat stratégiai kérdéseit megvitató szekciót tartottak, többek között a szakpolitika, a fenntarthatóság, a tudomány és a kereskedelem aktuális kérdéseiről.
A BIOFACH egyik visszatérő, kiemelt programja a világ biogazdálkodásáról szóló statisztikai évkönyv bemutatása. A FiBL/IFOAM gondozásában megjelenő “The World of Organic Agriculture” kiadvány legújabb kötete a 2021-es adatok alapján ad képet az ökogazdálkodás globális, európai és hazai helyzetéről. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) immár hagyományos, kelet-közép-európai döntéshozókat felvonultató szekciója szintén nagy érdeklődés mellett zajlott.A globális biopiac 2021-ben lassabban, de tovább nőtt
A pandémiát követően ismét a régi időpontban, februárban rendezték meg a németországi Nürnbergben az ökológiai gazdálkodás legfontosabb eseményét, a BIOFACH-ot. A világ ökológiai gazdálkodásáról szóló legfrissebb adatokat a FiBL Research Institute of Organic Agriculture és az IFOAM – Organics International 2023. február 14-én ismertette, a “The World of Organic Agriculture” – Az ökológiai mezőgazdaság világa statisztikai évkönyv bemutatóján. A 24. alkalommal kiadott évkönyv adatai szerint az elmúlt évtizedekben megfigyelhető általános növekedési tendencia 2021-ben is folytatódott, bár lassabb ütemben. A 191 országból származó adatok alapján globálisan mind az ökogazdálkodás területe, mind a kiskereskedelmi biotermék értékesítés forgalma növekedett. 2021-ben a biopiac globális mérete megközelítette a 125 milliárd eurót, ami mintegy 3 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Jelentős változások nem történtek a piac tekintetében élen járó országok körében. Továbbra is az Egyesült Államok a világ vezető biotermék “piactere” évi 48,6 milliárd eurós forgalommal, amelyet Németország (15,9 milliárd euró) és Franciaország (12,7 milliárd euró) követ. Globálisan a biotermelők száma 4,9 százalékkal nőtt, ezzel elérte a 3,7 millió főt. Továbbra is India a legtöbb biotermelővel rendelkező ország (1,6 millió) a világon.
A BIOFACH megnyitóján Karen Mapusua, az IFOAM Organics International elnöke felhívta a figyelmet azoknak a helyi piacokra értékesítő ökotermelőknek a munkájára, akik olyan fajokat és fajtákat termelnek, amelyek nagyüzemekben nem fordulnak elő. A termesztett növények sokféleségének megőrzése szempontjából ezeknek a növényeknek a fenntartása, termesztése és a felhasználásukhoz kapcsolódó ismerek átadása kulcsfontosságú. Ezáltal az ökotermelők világszerte hozzájárulnak az élelmiszer önrendelkezés biztosításához.
A kontinenseket összevetve Afrikában, Ázsiában, Európában és Óceániában nőtt az ökogazdálkodással művelt területek aránya, míg Amerikában csökkent. Globálisan az ellenőrzött ökogazdálkodással művelt mezőgazdasági terület közel fele Óceániában volt (35,9 millió hektár). Európa rendelkezett a második legnagyobb területtel (17,8 millió hektár), míg Latin-Amerika a harmadikkal (9,9 millió hektár).
2021-ben a világ mezőgazdasági területeinek 1,6 százaléka állt ökológiai művelés alatt. Sok országban azonban ennél jóval magasabb az arány: Liechtenstein az első (40,2 százalék), ezt követi Szamoa (29,1 százalék) és Ausztria (26,5 százalék). Húsz országban az összes mezőgazdasági terület 10 százaléka vagy annál is több volt ökogazdálkodással művelt (ebből 15 európai ország).
Forrás: ÖMKi
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV