Keressen minket

Mezőgazdaság

Az élelmiszerlánc-biztonság mindenki érdeke

Az élelmiszerbiztonság kiemelten fontos feladat a XXI. század elején.

Közzétéve:

A magyar emberek az egyik legfontosabb szakterületnek tartják az élelmiszerlánc-biztonságot, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek – ismertette egy tavaly őszi reprezentatív közvélemény kutatás eredményeit dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára.

Felkai Beáta Olga kiemelte, az emberek több mint 70%-a megbízik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkájában, melynek színvonalát stabilnak tartják. A megszolgált bizalmat támasztja alá a 11 éve megalakult szervezet 2022-es rövid eredményösszefoglalója is.

Dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár Forrás: Kormany.hu

Félévente készül 1000 fős reprezentatív felmérés az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítéléséről. A legutóbbi, 2022 őszi kutatás eredményei közül a helyettes államtitkár kiemelte, az élelmiszerlánc-biztonságot az egészségügy és a katasztrófavédelem mellett a legfontosabb szakterületek között tartják számon a magyarok, melynek teljesítményével kiemelten elégedettek, a katasztrófavédelem után a második helyre sorolják. A felmérés szerint a lakosok 71%-a megbízik a Nébih munkájában, ami a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a 3. legjobb eredmény, a klasszikus felügyeleti szervek között a legjobbnak számít.

A magyarok továbbra is elkötelezettek a hazai termékek iránt: a megkérdezettek 43%-a mindig, 32%-a pedig bizonyos termékeknél odafigyel arra, hogy magyar élelmiszert vásároljon. Utóbbi csoport tagjai leginkább a zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a tej és a tejtermékek esetében tartják fontosnak a magyar eredetet – ismertette  Felkai Beáta Olga.

A minőség szabálygyűjteményének számító Magyar Élelmiszerkönyv ismertsége meghaladja a 30%-ot, míg a nemzeti minőségrendszerként elfogadott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyről a lakosok 51%-a hallott.

Felkai Beáta Olga hangsúlyozta, a kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a lakosság biztonságos, minőségi élelmiszerrel való ellátása, melynek alapja a hazai gazdák és előállítók kiváló munkája. Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et, valamint formabontó kezdeményezésként elindult az „utolsó láncszem”, azaz a fogyasztók védelme érdekben az ingyenesen hívható Nébih Zöldszám. A hivatal március 15-én ünnepelte 11. évfordulóját. Sikerességét a felmérés eredményei is alátámasztják: a magyarok nemcsak ismerik, de bíznak is a hivatalban, munkájának színvonalát stabilnak érzik.

A Nébih 2022-es legfontosabb eredményei kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette, a láncszemléletnek megfelelően rendkívül sokszínű, szerteágazó eredménylistát tudhat magáénak a szervezet. Csupán néhány példát kiragadva elmondható, hogy tavaly nemcsak lelassítani, de megállítani is sikerült az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését a vadállományban, amellett, hogy a házisertés-állomány továbbra is védett maradt a betegségtől. A Nébih élelmiszerlánc-biztonsági vizsgálatokat folytató laboratóriumai több mint 167 ezer mintán csaknem 2 millió vizsgálatot végeztek, a csalásokra, a feketegazdaság felszámolására szakosodott részleg pedig 559 ellenőrzést tartott, 203 tonna termékkel szemben intézkedett, 158 esetben bírságolt, összesen több mint 115 millió Forint értékben.

Felkai Beáta Olga az évösszefoglalóból kiemelte azt a számottevő szakmai eredményt, hogy hosszú évek kitartó munkájával tavaly Magyarország mentes lett a sertések PRRS betegségétől. A Nébih halőrei 27 nagytestű pontyot tudtak visszaszállítani eredeti élőhelyükre, természetes vizeinkbe. Az EUTR ellenőrök által elkobzott faanyagból pedig 596 köbmétert, valamint több mint 300 bútort és akác oszlopot adott át a hivatal ingyenesen közérdekű célra önkormányzatoknak, egyházaknak és közhasznú szervezeteknek.

Az informatikai fejlesztések közül említést érdemel, hogy az ügyfelek kényelmének növelése érdekében elindult a hivatal Ügyfélprofil rendszerében az online fizetés, továbbá a teljeskörű online meghatalmazáskezelés. Emellett csaknem 400.000 őstermelő és az őstermelők családi gazdáságának képviselője intézheti ügyeit a Nébih e-ügyintézési felületén,mintegy 600 falugazdász ügyintézői támogatásával.

A hivatal hatósági munkája mellett kiemelten foglalkozik mind az élelmiszerlánc-szereplők, mind a fogyasztók segítésével, tudásának bővítésével. E szellemben a Nébih ügyfélszolgálata több, mint 120.000 megkeresést fogadott, továbbá 2022-ben elkészült a „kettős minőség útmutató” a gyártóknak, a lakosság számára a „Biztonságos Étkezés a Várandósság alatt” kiadvány, míg a „Maradék nélkül” program szakemberei hiánypótló „lejárati útmutatót” állítottak össze – foglalta össze Felkai Beáta Olga.

Az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítélését vizsgáló kutatás kivonata, valamint a Nébih 2022-es eredményösszefoglalója elérhető a hivatal weboldalán.

Agrárminisztérium Sajtóiroda

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom