További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én.
A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én. A fórum joghallgatókat, ügyvédeket, az ágazattal gyakorlati értelemben is foglalkozó szakembereket, gazdálkodókat ültet egy asztal köré.
A Miskolci Egyetemen tavaly első alkalommal megrendezett agrárjogi fórum az osztatlan közös földtulajdon témájával foglalkozott. A mostani a 2023-ban induló vidékfejlesztési támogatásoknak a kérdését vette górcső alá, de áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat érintő aktuális változásokat is – világította meg a fórum aktualitását Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A rendezvényt megnyitó első előadóként többek között azt elemezte, hogy az elmúlt évtized agrárpolitikai döntései és a támogatások milyen hatással voltak a termőföld értékének alakulására, az ágazat jövedelmezőségére, a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésekre, a banki finanszírozásra és a nemzeti szabályozásra.
A közös agrárpolitika stratégiai tervének részleteiről Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára adott tájékoztatást, míg annak magyarországi vonatkozásait és a földforgalmi szabályok változásait Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője, Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elemezte a szakmai találkozón.
A földtörvényről és a nemzeti földalapról szóló törvényben bekövetkezett változásokat Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője ismertette.
„A változásokat a valós élet diktálja. Új programok előtt áll a magyar birtokpolitika, árverések előkészítése folyik, illetve a természetvédelmi területeken a korábbi haszonbérleti pályázatok helyett lehetőség nyílik a kijelölésekre is. Az agrárium szereplői mindig kíváncsiak arra, hogyan és milyen viszonyrendszerben működnek, ugyanakkor nagyon fontos észrevételeket is adnak a jogalkotók felé” – értékelte a Miskolci Agrárjogi Fórum szerepét.
A találkozó kerekasztalbeszélgetéssel zárult.
Nyikes Zita
Miskolci Egyetem
Kommunikációs és Beiskolázási Igazgatóság
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH